Médiapiac
GDPR – Vészesen közeleg a határidő
Optimális esetben is 6-8 hónapot vehet igénybe az új európai uniós általános adatvédelmi rendeletnek történő megfelelésre való felkészülés, így nincsenek könnyű helyzetben azok a vállalkozások, amelyek még nem kezdték ez meg.
Bár 2016 májusában már életbe lépett az Európai Unió általános adatvédelmi reformja (GDPR), kötelezőencsak 2018. május 25-től kell majd alkalmazni a természetes személyek adatainak védelmére vonatkozó rendeletet. A rendelet minden olyan vállalkozásra vonatkozik, amelynek az EU területén ügyintézési helye van és akár ügyfelek, akár munkavállalók személyes adatait kezeli.
„A GDPR lényegében minden, az Európai Unióban tevékenységet végző céget érint, nem csak azokat, amelyek közvetlenül szolgálnak ki magánszemélyeket, vagy 250 főnél több munkatárssal rendelkeznek. Egy jóval kisebb vállalkozásnak is foglalkoznia kell a kérdéssel, elég csak arra gondolni, hogy az új munkatársak toborzásakor beküldött önéletrajzokban is vannak személyes adatok, és azokat is megfelelően kell kezelni” – mondta el Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere, aki a Deloitte-on belül a GDPR szolgáltatásokat nyújtó munkacsoport vezetője.
A Deloitte-nál évekkel ezelőtt megkezdték a felkészülést annak érdekében, hogy segíteni tudják ügyfeleiket, hogy megfeleljenek a GDPR előírásainak, és már számos projektet valósítottak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások többsége nincs tisztában azzal, hogy a céges működés milyen sok területét érinti az átállás, és kizárólag jogi, vagy esetleg kizárólag informatikai projektként közelítik meg a feladatot.
„Amikor elkezdünk együtt dolgozni, a legtöbb cégnél megdöbbennek azon, hogy milyen széles körét érinti a vállalati funkcióknak a GDPR-nak történő megfelelés. Az információbiztonság, a jog csak a legnyilvánvalóbb és leginkább érintett területek, de ezek mellett befolyásolja a back office tevékenységeket, az üzemeltetést, de még az olyan külső szereplőkkel való kapcsolatot is, mint az őrző-védő szolgáltatás, vagy a takarítás” – tette hozzá Márkus Csaba.
A Deloitte tapasztalatai szerint az esetenként több százezer, vagy még több ügyféllel rendelkező közmű-, távközlési szolgáltatók és pénzintézetek esetében a GDPR-ra való felkészülés akár 12 hónapot is igénybe vehet. Az egyéb területeken tevékenykedő társaságok esetében is 6-8 hónappal kell számolni.
„Az első feladat az eltérések elemzése, vagyis fel kell mérni, hogy milyen területeken nem felel meg egy cég a GDPR-nak. Ezt követően pedig kezelni kell az eltéréseket, ami jelentheti a belső folyamatok átalakítását, a céges működési szabályzat módosítását, de akár komoly informatikai fejlesztéssel is járhat. Ebből a szempontból is fontos, hogy minél gyorsabban elkezdje egy vállalkozás a felkészülést, hiszen ha már nagyon szorít a határidő, előfordulhat, hogy csak jóval drágábban tudja megvalósítani a szükséges fejlesztést, mintha lett volna elegendő idő az előkészítésre” – hangsúlyozta Márkus Csaba.
A GDPR kapcsán érdemes kiemelni, hogy a vállalkozásokon van a bizonyítás terhe, vagyis egy vizsgálat során nekik kell bizonyítaniuk, hogy mindenben megfeleltek a GDPR előírásainak. Ha ez nem sikerül, komoly büntetésre lehet számítani, aminek felső határa akár az előző éves globális árbevétel 4 százaléka avagy maximum 20 millió euró is lehet. A Deloitte Magyarország GDPR-ról szóló sorozatának következő részében bemutatjuk, hogy milyen alapelvekre kell figyelmet fordítani a felkészülés során, milyen kihívásokat jelent a „felejtés joga” és milyen ellenőrzésekre számíthatnak a hazai vállalkozások.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás