Kövess minket!

Médiapiac

GDPR: (meg)felel(tet)ésre felkészülni!

2018. május 25-én életbe lép a GDPR, és a vállalatok láthatóan még mindig számos területen küzdenek az előírások értelmezésével, illetve a megfelelő feltételek biztosításával.

Bő fél év múlva életbe lép az új európai adatvédelmi rendelet, a GDPR. Sokan foglalkoznak a témával, a vállalatok nagy része azonban még nem tette meg a szükséges lépéseket. A Gartner jóslatai szerint a cégek fele még 2018 végére sem fogja teljes mértékben teljesíteni a követelményeket. Az IDC felmérése pedig arra mutatott rá, hogy az európai vállalatok 78 százaléka számára nem teljesen tiszták az elvárások.

Szigorúan ellenőrzött adatok

Az előírások valóban összetettek, a lényeg azonban végső soron az, hogy a szervezeteknek jobban kell védeniük az általuk kezelt személyes adatokat. Nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a veszélyek felmérésére, az esetleges adatszivárgások megelőzésére és feltárására, valamint az adatvédelmi előírások továbbfejlesztésére.

Ügyelniük kell arra, hogy a személyes adatok kezelése során nagyobb felelősség és elszámoltathatóság terheli őket, ezért proaktívan kell fejleszteniük a kapcsolódó rendszereket és folyamatokat. Többek között az átláthatósággal és az adatok törlésével kapcsolatban is szigorúbbak a feltételek, továbbá az adatokat érintő biztonsági incidensekről is rendkívül szűk, 72 órás határidőn belül kötelező értesíteni a hatóságokat, illetve az érintetteket. Ha mulasztás történik, nagyon súlyos esetekben a bírság elérheti akár a 20 millió eurót vagy a vállalat éves forgalmának 4 százalékát is.

Hol vannak a buktatók?

A NetIQ szakértői összeállítottak egy értékelési folyamatot, amelynek segítségével a vállalatok megvizsgálhatják, mely folyamataikat szükséges fejleszteniük ahhoz, hogy teljesíteni tudják a követelményeket. A felmérés a megfelelő kérdésekkel segít elemezni a legfontosabb területeket.

Kitér többek között arra, hogy a vállalat meg tudja-e mondani pontos bizonyossággal, ki fér hozzá az általa kezelt személyes adatokhoz, illetve, hogy ezek a hozzáférések és jogosultságok naprakészek-e. A teszt emellett segít feltérképezni, hogy pontosan milyen, a szabályozás alá eső adatokat kezel a szervezet, hol tárolja őket, és milyen egyéb eszközök védik azokat a jelszavas védelmen és a felhasználói jogosultságokon kívül.

Hogyan lássunk hozzá?

A gyenge pontok feltérképezése után már könnyebben összeállítható a megfelelő stratégia az előírások teljesítéséhez. A NetIQ szakértői szerint a személyazonosságok és hozzáférések (IAM) kezelése ebben kulcsfontosságú szerepet játszik, hiszen ha ezeket hatékonyan menedzselik, az megkönnyíti az adatvédelmi rendeletben foglaltak teljesítését, illetve annak igazolását is.

A személyazonosságok kezelésén alapuló védelmi stratégia három fő pontra fókuszál. Első lépésként az Identity Governance eszközök segítségévél a vállalatok egy olyan személyazonosság-felügyeleti rendszert építhetnek ki, amellyel tökéletesen átlátják, pontosan ki mihez férhet hozzá a vállalaton belül, és ezeket a jogosultságokat mindig naprakészen is tarthatják. Így nem fordulhat elő például olyan eset, hogy egy elbocsátott alkalmazott távozása után is meg tudja nyitni a cégnél használt fájljait és adatforrásait.

A második terület a hozzáférések szabályozásának megerősítése. A megfelelő IAM eszközök abban is segíthetnek, hogy a vállalatok biztonságosabbá tegyék a hozzáféréseket, például erősebb hitelesítési folyamatokkal. Ezzel csökkenthető annak a veszélye, hogy a kiberbűnözők visszaéljenek ellopott jogosultságokkal.

Utolsóként, de nem utolsó sorban érdemes gondoskodni a felhasználói tevékenységek monitorozásáról is, különösen a kiemelt fiókok esetében. A vállalatok így megelőzhetik, hogy rendszergazdai jogosultságokkal éljenek vissza akár rosszindulatú alkalmazottak, akár szemfüles internetes csalók.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom