Médiapiac
Google: Az Android több választási lehetőséget teremtett, nem kevesebbet
Ha androidos telefont vásárolunk, akkor a világ két legnépszerűbb mobilplatformjának egyikét választjuk – egy olyat, amelyik nagy mértékben járult hozzá a világszerte kapható mobiltelefonok választékának bővítéséhez – írta a társaság az Európai Bizottság versenyjogi határozatával kapcsolatosan.
Rekordösszegű, 4,3 milliárd eurós, körülbelül 1400 milliárd forintos büntetést szabott ki az Európai Bizottság a Google-ra.
Véleményük szerint a társaság visszaélt erőfölényével, hiszen előírta az okostelefon-, valamint tabletgyártóknak, hogy csak akkor kerülhet az androidos termékeikre a Google Play, ha a Google lesz azonkon az alapértelmezett kereső, illetve ha a vállalat applikációi lesznek az előre telepített alkalmazások.
A társaság már jelezte, fellebbez a döntéssel kapcsolatban, ugyanakkor közleményt adtak ki, melyet változatás nélkül közlünk:
„Az Android több választási lehetőséget teremtett, nem kevesebbet
Ha androidos telefont vásárolunk, akkor a világ két legnépszerűbb mobilplatformjának egyikét választjuk – egy olyat, amelyik nagy mértékben járult hozzá a világszerte kapható mobiltelefonok választékának bővítéséhez.
Az Európai Bizottság ma elmarasztaló versenyjogi határozatot hozott az Android és annak üzleti modellje ellen. A határozat figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az androidos telefonok az iOS-telefonok versenytársai, jóllehet ezt a Bizottság saját piaci felmérésében részt vevő válaszadók 89 százaléka is megerősítette. Azt sem veszi figyelembe továbbá, hogy milyen hatalmas választási lehetőséget kínál az Android annak a több ezer telefongyártónak és mobilhálózat-üzemeltetőnek, akik androidos készülékeket gyártanak és forgalmaznak; annak a világszerte több millió alkalmazásfejlesztőnek, akik az Androidra alapozva építették fel vállalkozásukat; és annak a több milliárd fogyasztónak, akik így megengedhetik maguknak, hogy csúcstechnológiás androidos okostelefont használjanak.
Az Androidnak köszönhetően ma már több mint 24 000-féle készülék létezik minden árkategóriában, több mint 1300 márka, többek között holland, finn, francia, német, magyar, lett, lengyel, olasz, román, spanyol és svéd telefongyártók kínálatából.
E cégek által gyártott telefonok mind különbözőek, de egy dolog közös bennük: mindegyiken ugyanazok az alkalmazások futtathatók. Ez azoknak az egyszerű szabályoknak köszönhető, amelyek a készülék méretétől vagy formájától függetlenül technikai kompatibilitást biztosítanak. Egyetlen telefongyártónak sem kell azonban kötelezően alkalmaznia ezeket a szabályokat – az Androidot tetszésük szerint bárhogy használhatják vagy módosíthatják, éppen úgy, ahogy azt az Amazon a Fire táblagép és a TV stick esetén tette.
A nyílt forráskódú platformok sikeressége szempontjából fontos a körültekintő egyensúlyteremtés a platform összes használójának igényei között. A történelem bizonyítja, hogy az alapvető kompatibilitásra vonatkozó szabályok nélkül a nyílt forráskódú platformok fragmentálódnak, ami a felhasználók, a fejlesztők és a telefongyártók számára egyaránt ártalmas. Az Android kompatibilitási szabályaival ez elkerülhető; többek között ezért is jelent ez a platform hosszú távon is vonzó ajánlatot mindenki számára.
Rugalmasság, alternatívák és lehetőségek
Az Androidnak köszönhetően az újonnan vásárolt telefonunkra ma már mintegy 40 alkalmazás előre fel van telepítve, és ezek több fejlesztőtől származnak, nem csak attól a cégtől, amelyiktől a telefont vettük. Ha más alkalmazásokat – vagy böngészőket, keresőmotorokat – jobban kedvelünk az előre telepítetteknél, akkor egyszerűen kikapcsolhatjuk vagy törölhetjük őket, vagy választhatunk helyettük más alkalmazásokat, például a mintegy 1,6 millió európai alkalmazásfejlesztő kínálatából.
Egy tipikus androidos telefonhasználó jellemzően mintegy 50 alkalmazást telepít fel a készülékére. A tavalyi évben globális szinten több mint 94 milliárd alkalmazást töltöttek le Play alkalmazás-áruházunkból; az Opera Mini és a Firefox böngészőket több mint 100 millió alkalommal töltötték le, az UC Browsert pedig több mint 500 millió alkalommal.
Ez éles ellentétben áll azzal, ahogy a dolgok az 1990-es években és a 2000-es évek elején (a betárcsázós korszakban) mentek. Akkoriban technikailag bonyolult és időigényes feladat volt a számítógépre előre feltelepített alkalmazások módosítása, vagy az új alkalmazások telepítése. A Bizottság Android ügyében hozott határozata figyelmen kívül hagyja az új alternatívák hatalmas választékát és az emberek telefonhasználati szokásaira vonatkozó egyértelmű bizonyítékokat.
Okostelefonos korszakra épített platform
2007-ben azt a döntést hoztuk, hogy ingyenesen biztosítjuk az Androidot a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők számára. Az Android fejlesztése természetesen költségekkel jár, és az elmúlt évtizedben a Google dollármilliárdokat fordított arra, hogy az Androidot azzá tegye, ami ma is. Ez a beruházás azért jelentőségteljes számunkra, mert így fel tudjuk kínálni a telefongyártóknak azt a lehetőséget, hogy előre telepítsenek néhány népszerű Google alkalmazást (például Keresés, Chrome, Play, Térkép és Gmail), amelyek közül némelyik bevételt generál számunkra, mindegyike pedig segít abban, hogy a telefon a dobozból kivéve rögtön működjön. A telefongyártóknak nem kötelező a mi szolgáltatásainkat használni, sőt, konkurens alkalmazásokat is telepíthetnek a mieink mellé. Vagyis mi csak akkor jutunk bevételhez, ha az alkalmazásainkat telepítik, és ha az emberek úgy döntenek, hogy a mi alkalmazásainkat használják a rivális alkalmazások helyett.
Jó a partnereknek, jó a fogyasztóknak
Az Android platform és a Google alkalmazáscsomag ingyenes terjesztése nem csak a telefongyártók és az üzemeltetők számára előnyös, hanem a fejlesztők és a fogyasztók számára is. Ha a telefongyártók és a mobilhálózat-üzemeltetők nem tudnák az alkalmazásainkat bevonni az általuk forgalmazott készülékek széles választékába, felborulna az Android ökoszisztéma egyensúlya. Az Android üzleti modell eddig azt jelentette, hogy a telefongyártóknak nem kellett fizetniük a technológiánkért, illetve nem kellett egy szigorúan szabályozott terjesztési modelltől függeniük.
Mindig is egyetértettünk azzal a kijelentéssel, hogy egy vállalat növekedése komoly felelősséggel jár. Az egészséges, virágzó Android ökoszisztéma megléte mindenkinek érdeke, és mi már bizonyítottuk, hogy hajlandóak vagyunk változtatni. Aggódunk azonban amiatt, hogy a mai határozat felborítja azt a gondosan kialakított egyensúlyt, amelyet az Androiddal teremtettünk, egyúttal nyugtalanító jelzés is, amely a szabadalmazott rendszerek favorizálását vetíti elő a nyílt forráskódú platformok rovására.
A gyors innováció, a széles választék és a csökkenő árak mind az erős verseny klasszikus jelei, és az Android mind a hármat lehetővé tette. A ma meghozott határozat elutasítja az Androidot támogató üzleti modellt, ami több választási lehetőséget teremtett mindenki számára, nem kevesebbet. Szándékunkban áll a határozat ellen fellebbezni.
#AndroidWorks
Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás