Médiapiac
„Ha van verseny, akkor lesz innováció”
Hauk Zoltánnal, a nemrégiben tulajdonost váltott Juventus Rádió új vezérigazgatójával beszélgettünk a rádiós piac állapotáról és esélyeiről, illetve a teljes újrapozicionálás előtt álló csatornát érintő tervekről.
Sok évet töltöttél különböző rádióknál, majd tévés kitérőt tettél, aztán a Sonitushoz mentél, ahonnan tavaly decemberben jöttél el. Mi húzott vissza ismét a rádiós piacra?
A rádió szerelem. Dolgoztam a sajtóban, tévében, belekóstoltam az online-ba is, de a szívem mindig rádiós volt. Az érzelmi kötődés, a különleges hangulat minden rádiós lelkét megmozgatja.
Erősen kutatnunk kell az emlékezetünkben, hogy van-e olyan ma is működő rádió, ahol nem fordultál meg valamilyen formában.
Közel tizenhat éve kezdtem rádiózni, tényleg nagyon sok csatornánál megfordultam már, olyanoknál is, amelyek már nem is léteznek. Ameddig jól éreztem magam egy helyen, és megbecsültek a tulajdonosok, addig ott maradtam, de van olyan helyzet, amikor az ember váltani kényszerül. Az én váltásaimat mindig az határozta meg, hogy mit láttam a piacon a jövőre vonatkozóan, és hogy megvolt-e még az az érzelmi kapocs, ami fontos számomra. Mindig az üzleti oldalon tevékenykedtem, és a saleses egy idő után kiég. Nehéz megújulni, inspirációt találni, ha az adott médium eközben nem fejlődik.
Amikor eljöttél az előző munkahelyedről, a SonitusMedia olyan értelmű közleményt adott ki, hogy beperel téged, mert a távozásod során üzleti titkokat sértettél. Mi történt azóta?
Semmi. Nem indult per elennem, nem okoztam semmilyen kárt, nem volt létjogosultsága a pernek.
A rádiós piac a frekvenciapályáztatás miatt eleve kiszolgáltatott a politikának, szerinted az utóbbi hónapokban átrendeződött viszonyok nyomán nyitottabbá vált e piac?
A rádiós iparág mindig is folyamatos változásban volt/van, az idei évben a piaci környezet és a jogi szabályozás alakulása következtében is sokkal nyitottabbá vált, például Budapesten is kiírtak két új frekvenciát. A verseny szempontjából kimondottan pozitívan értékelem a jelenlegi helyzetet. A piac állapotáról az is elmond valamit, hogy a Juventus új tulajdonoshoz került, azaz volt olyan befektető, aki potenciált látott benne. Én pedig nemrégiben kizárólagos reklámértékesítési szerződést tudtam kötni az OzoneFM elnevezésű helyi rádióval. Ez afelé mutat, hogy versenyt lehet teremteni, ami jót tesz a piacnak. Ha pedig van verseny, akkor lesz innováció, erősödhet az iparági lobbi az üzleti partnerek felé.
 | Hauk ZoltánNézze meg Hauk Zoltán teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Ezt a RAME keretein belül képzeled el?
Vagy a RAME keretein belül, vagy közvetlenül az ügyfelekkel. A versenyhelyzet mindenkit arra inspirál, hogy elkezdjen lobbizni. Ugyanebbe az irányba mutatnak a bónusztörvény rádiós piaci következményei is. Azt várjuk, hogy az ügynökségek motivációja csökkeni fog a tévén és az online-on kívüli médiatípusok esetében. Az ügynökségekkel folytatott beszélgetésekből ugyanis úgy látom, csupán e két médiatípus esetén tartják elérhetőnek a 15 százalékos jutalékot. A sajtót, a közterületet és a rádiót feltételezésünk szerint az ügyfelek direktben fogják vásárolni, mert ezeknél nem szükséges olyan szaktudás, mint a másik két médiatípusnál. A rádiók számára ez azt jelenti, hogy közvetlenül a hirdetők felé kell felépíteniük az üzleti kommunikációjukat. Ez jelenleg a RAME feladata, amelyen belül a Juventus egy kis szeletet képvisel csupán, így a nagyobb szereplőktől várunk javaslatokat. Ettől függetlenül mi magunk is foglalkozunk a törvény hatásaival.
A kapcsolati hálón túl új szaktudást is fel kell építeniük a rádióknak? Ha kiesik az ügynökségi hozzáadott érték, azt valakinek át kell vállalnia, és ez gyaníthatóan inkább a média lehet.
Az lenne az ideális, ha a rádiós piac kétirányú kommunikációt folytatna az ügyfelek felé. Egyfelől közös platformra kell kerülnünk, hogy együtt népszerűsítsük magát a rádiós műfajt. Másfelől maguknak a csatornáknak is meg kell keresniük az ügyfeleket.
A RAME sokévnyi huzavona után született meg, így a közös platform megvan. Ez azt jelenti, hogy elvileg jobbak a körülmények a lobbihoz, mint öt-tíz évvel ezelőtt.
Mások a piaci körülmények, mint korábban. Öt éve más típusú problémák voltak, például a párhuzamos mérések miatt. Akkor azonban nagyobb volt a választék, két országos rádió üzemelt, mindkettőnek komoly értékesítőcsapat állt rendelkezésére, amelyek versenyeztek egymással. A Class FM egyedüli országos rádióként óhatatlanul ráült a helyzetre. Ennek az erős szerepnek az előnye az, hogy akár az egész rádiós iparág számára fontos fejlesztéseket is keresztül tudnak vinni a piacon – több ilyen is megvalósult –, a hátránya viszont az, hogy nem feltétlenül érdekeltek a további innovációban, ha egyszer tele az inventory.
Ezt a politikai megrendelések kiesése nem írja át?
Ha bármely médiumnál kiesnek a politikai megrendelések, sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a piaci ügyfelek megszerzése érdekében, mint korábban. A piac azonban gyakran kevesebbet fizet a reklámmegjelenésért, mint a politikai hirdetők, így az inventory továbbra is tele lesz. Az új piaci ügyfelek megjelenése a piacon pozitív fejlemény, de arra nem elég, hogy nagyobb volumenben áramoljanak be vagy vissza a kereskedelmi ügyfelek.
Elég lesz ez arra, hogy a rádiós piac reklámbevételei nőni tudjanak?
Igen, de ennek alapfeltétele az értékesítési politikák átalakítása, beleértve annak kitalálását is, hogy az ügynökségek a bónusztörvény változása miatt miért ne hagyják ki a rádiókat a médiatervekből, az ügyfeleket pedig nyitottá kell tenni, ehhez viszont innoválni, beruházni szükséges.
A rádiós piac után nézzük a Juventust. Milyen állapotban vetted át?
Jó állapotban vettem át. Gondot okozott viszont, hogy a Juventus Rádió másodpercárai évről évre erodálódtak. Ennek következtében egyes ügyfelek úgy tekintenek ránk, mint egy budapesti csatornára, amely ugyanazt csinálja húsz éve, és ha olcsón meg tudják vásárolni a reklámidőt, akkor hirdetnek benne. Ahhoz, hogy ezen a képen változtatni lehessen, hozzá kell nyúlnunk a rádióhoz, amit szeptembertől meg is teszünk. Átalakítjuk a zenei struktúrát és a reggeli műsort. Most zajlik ehhez kapcsolódóan egy kutatás. A bevételeink növelése érdekében a minket kizárólag az olcsóságunk miatt választó ügyfeleinktől megválunk. Az ügyfelek gyakran a saját emocionális kötődésük alapján választanak rádiós partnert, ezt a kapcsolatot is magasabb árra tudjuk váltani.
Mennyi időd van arra, hogy olcsóból prémium termékké pozicionáld át a Juventust?
Az új műsorstruktúrát szeptembertől kell elindítanunk, a prémium termékké válást pedig legkésőbb az év végéig kell megoldanunk. Ez nem egyszerű feladat, de a jövő évre vonatkozó tárgyalásokat már ennek szellemében folytatjuk. Eközben erőteljesen nyitottunk a helyi rádiók felé is, mert az ügyfelek zöme országos kampányt akar. Ezért van szükségünk budapesti rádióként komplementer csatornákra.
Ez azt jelenti, hogy újra hálózatos rádió lesz a Juventus?
Jelenleg nincs ilyesmi tervben, az értékesítési együttműködésekre fókuszálunk.
Emlegetted a versenyt, amiben benne lehet az is, hogy a Class FM mellett megint lesz egy másik országos rádió. Ha adódik lehetőség, a Juventus rástartol erre?
Erre nem tudok egyelőre válaszolni. Annyi biztos, hogy a jövő év novemberében fog lejárni a frekvenciaengedély első hét éve, amikor is a Médiatanácsnak arról kell majd döntenie, hogy a Class FM hosszabbíthat-e újabb öt évre.
A Juventus új tulajdonosa, a Tematic Media Group Kft. több tévét is birtokol. Nyit ez új lehetőségeket a rádió számára?
Abszolút, főleg a Sláger TV révén alakulhatnak ki tartalmi és értékesítési szinergiák.
Milyen eredményekkel számolsz a jövő évre vonatkozóan?
Attól függ az árbevétel növekedési üteme, hogy miként tudjuk integrálni a helyi rádiókat, míg a hallgatottság az új struktúra sikerén múlik. Azzal lennék elégedett, ha a hallgatottság jelenlegi mértékét 20-30 százalékkal meg tudnánk emelni. Az árbevétel alakulását rengeteg változékony tényező alakítja, de a tulajdonos és én is 30 százalékos bővüléssel lennénk elégedettek.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció