Médiapiac
„Háborúzni jó!”
A PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely azt mondja: a médiában zajló fideszes letámadás és bosszúhadjárat nem klasszikus revans a baloldallal és Simicskával szemben, ráadásul a meccs még nincs lejátszva. Bár az állami hirdetések aránya náluk hetven-nyolcvan százalék, mégis piaci alapon kívánnak működni. A sok állami PR-megrendelést pedig csak az éhenhalás elkerülése miatt kellett elvállalniuk.
„Ne keverje össze [ti. Donald Trump] az úgynevezett szabad sajtó hangját és ítéleteit a társadalom, a nép hangjával és ítéletével” – mondta nemrég Bayer Zsolt a Trump beiktatását ünneplő Szabadság téri nyilvános összejövetelen. Tényleg elvált a kettő egymástól?
Sokakkal ellentétben én nem ájultam el Trump beszédétől. Tele volt lózungokkal, semmilyen meglepetést nem okozott. Ígéreteinél érdekesebb, elnökként mit tesz majd. Ez a Bayer-féle kijelentés Amerikában vagy Németországban akár jó duma is lehetne, de Magyarországon 2006 óta nem létezik politikailag korrekt elnyomás.
Pedig Bayer most azt is mondta, „az önmagát szabadnak és liberálisnak becézgető sajtó elviselhetetlen diktatúrájából” kell kitörni végre.
Amerikában igen, ott a műbalhék és az emberek hülyének nézése a Clinton-kampány fő eleme volt. Vagy ha Németországban az emberek a valós problémáikról, mondjuk a migránsválságról beszélhetnének, az is ilyen kitörés lenne. Nálunk ez rég nem aktuális. Gyurcsányék 2006-ban annyira túltolták a rollert, hogy akkor mindkét oldalon teljesen új stílusú beszéd kezdődött. Ezért Zsolt szövege a világpolitikára igaz, nálunk tíz éve volt az. Sosem felejtem el, hogy annak idején lelkes környezetvédőként és fiatal újságíróként kiküldtek egy sajtótájékoztatóról, mert a Napi Magyarország nevében „fasisztaként” kérdeztem.
Úgy kérdezett?
Ugyan! A 2000-es évek elején szörnyű falkaszellem uralkodott. Bayer szövege akkor lett volna helyénvaló. Itthon manapság szerencsére nem az a közbeszéd legfontosabb témája, hogy hova vizelhetnek a transzneműek.
Bayer a 444 egyik cikkének felolvasásával kezdte beszédét, melyben idézve Hillary Clintont, aki a Trump-hívőket szánalmasnak nevezte, azt mondta az egybegyűltekről, ezek szerint ők is szánalmasak. Ez nem falkaszellem?
Háborúzni jó! Az olvasók ezt várják el. Elég nyálas lenne, ha mindannyian egyetértenénk. |
Nem biztos.
De igen. És most lehet is háborúzni a sajtóban, hiszen megalakultak a csapatok pró és kontra. A 2000-es évek elején 1:19 volt az arány a ballibek javára.
Dehogy volt ilyen az arány. Most viszont láthatóan az a cél, hogy 20:0 legyen.
Nem igaz. Most értük el a 10:10-et!
A Fidesz épp letarolja és gyarmatosítja szinte az egész médiát.
Azért a letarolás túlzás. Meg az is, hogy a Fidesz teszi. Működik itt számos különféle társaság. A Magyar Idők például büszkén vállalja, hogy kormánylap.
Ezt mondom.
És akadnak szabadcsapatok is. Attól mondjuk, hogy Ómolnár Miklós a Ripost főszerkesztőjeként most épp egy fideszesnek címkézett cégcsoportban teszi ugyanazt, mint amit egész életében, a Ripost még nem lett Fidesz-lap.
Pedig nagyon úgy tűnik.
Szerintem meg nem. Ahogy a PestiSrácok.hu sem kormánypárti.
Pedig az is annak tűnik.
Nemrég a Heti Válaszban jelent meg egy táblázat az úgymond Fidesz-média felépítéséről, és Bódis András abban minket a „formálisan vagy valóban független szerkesztőség” kategóriába sorolt. Még egyszer: a piac régen igazságtalan volt. A médiavásárlások mankójául szolgáló 1999-es Szonda Ipsos-felmérés szerint míg egy Népszabit tizenheten olvastak, vagyis tépték ki egymás kezéből az emberek, addig egy Napi Magyarországot 0,2 fő, azaz a vásárlók jó része bele sem nézett. Innen indultunk.
Ezért indított bosszúhadjáratot a Fidesz?
Ez nem klasszikus revans, a meccs egyáltalán nincs lejátszva. A PestiSrácok.hu-hoz hasonló profilú, politizáló oldalakon, mint a 444.hu és a HVG.hu, hirdetnek bankok, telekommunikációs cégek, autókereskedők, a jobboldaliakon viszont nem. Elképesztően csalódottak vagyunk, amikor profi értékesítőinket úgy pattintják le a magyar nagyvállalatok, hogy csak nézünk. Melyik jobboldali orgánumban lehet ilyen hirdetéseket látni?
Mondjuk a Lokálban. És a közmédiában.
Nagy ritkán, és attól még kiegyensúlyozatlan a piac. A velünk konkurens sajtót kitapétázzák banki és telekommunikációs hirdetésekkel. A politikai körök bástyaként fogják ezeket a pozíciókat. Előfordult, hogy Szollár Domokos volt MSZP-s kormányszóvivő, jelenleg a MOL kommunikációs igazgatója, többszöri tárgyalás után megígért nekünk egy vásárlást, amiből végül kétszázezer forint realizálódott, miközben a Magyar Narancs tele volt Mol Bubi-hirdetéssel. Ezek a nagyvállalati emberek politikát csinálnak a milliárdos reklámköltésükkel.
Politikát a hirdetésből az állam, pontosabban a Fidesz csinál, ahogy vállalatainak milliárdos hirdetéseit szétosztja.
Az elmúlt hat évben a Simicska-érdekcsoportok mellett az Index volt ezeknek a hirdetéseknek a legfőbb kedvezményezettje.
Mindaddig, amíg Simicska Orbán mellett állt, és míg az Index tulajdonosa, Spéder Zoltán ki nem esett a miniszterelnök kegyeiből.
Így nem csoda, hogy a médiában zajló pénzköltéssel az állam is politikát csinál.
Önöknél is landol bőven állami pénz.
A hazai pálya csupán egyik részét erősíti.
Egyesek bizonyára joggal panaszkodnak. Csak azt felejtik el, hogy 2010 és 2014 között bizonyos jobboldali lapok egyetlen fillérhez sem jutottak, az állami hirdetések javarészt a Simicska-féle médiacsoport médiumaiban jelentek meg. Mi viszont piaci alapon akarunk működni. A napi százezer olvasónkat akkor is meg akarjuk tartani, ha bármikor kormányváltás vagy politikai fordulat történik.
 |
Mekkora önöknél az állami hirdetések aránya?
Úgy hetven-nyolcvan százalék. A privát szférára is gyúrunk, onnan is bejön évi pár tízmillió forint.
Készítenek állami PR-cikkeket is rendesen. A megrendelők között olyanokkal, mint a Földművelésügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Fidesz-frakció, az V. kerület, a kiskunfélegyházi önkormányzat, sorolhatnám.
A PR-ügyletekből befolyó összeg nem teszi ki a költségvetésünk tíz százalékát. A Földművelésügyi Minisztérium esetében az a szerződéses kitétel tényleg ciki volt, hogy kérésükre két napon belül ki kell javítani a szöveget, a jogászok kicsit butácskán fogalmazták meg a szerződést, és a valóságban persze nem szóltak bele az írásokba. Szarvas Szilveszter kollégám kétéves oknyomozó munkájának internetes kötetbe szerkesztésére adták a pénzt. Hozzáteszem, az agárcsászárokról szóló cikksorozatban már akkoriban is írtunk Simicska Lajos földügyeiről, amikor ő még megkerülhetetlen, teljhatalmú úr volt. Simicska despotaként viselkedett a médiapiacon, sportot űzött a porszemnyi konkurencia eltaposásából is.
2013 óta kapnak állami PR-megrendeléseket. Simicska akkor még bőven „teljhatalmú úr” volt.
Éppen erre volt válasz az az ötletünk, hogy remek operatőreinkkel és jó tollú újságíróinkkal PR-cikkeket gyártunk, és ebből pénzt keresünk. Csak a nehéz anyagi helyzet miatt vállaltuk el ezeket a kommunikációs munkákat.
A Földművelésügyi Minisztériummal kötött szerződés 2016-os. Akkor már aligha voltak anyagi gondjaik.
Kívülálló nem kap ilyen PR-munkát, be sem engedik az ajtón.
Ezek nem az évszázad ügyei. Amúgy ma is gyártunk ilyen anyagokat.
A G-nap óta viszont minden megváltozott: mióta Orbánnal összeveszett, Simicska Lajos igencsak visszaszorult.
Az Orbánnal összeveszett kitétel nem feltétlenül igaz.
Miért is?
A sajtóinformációk szerint a konfliktus abból fakadt, hogy Simicska kormánytagként viselkedett. Megjelent minisztériumokban, utasításokat próbált adni, a szakítás pedig abból adódott, hogy nem tudta megemészteni, nem ő a miniszter. Nem Orbánnal veszett össze tehát, hanem súlyos szereptévesztésbe került.
2015 előtt jó pár éven át így cselekedett.
És folyamatosan adódtak is a konfliktusok. Miközben remek alkukat kötött a baloldallal. A HírTV-ben ma ugyanazok a nagyvállalkozók hirdetnek, mint akik a baloldalon is.
A napokban a Népszavába érkeznek állami hirdetések. Azt olvasni: a Fidesszel kötött alkut a tulajdonos meg a főszerkesztő.
Eddig az volt a probléma, hogy a kormány csak a jobber médiában rendel hirdetéseket, én meg az előbb is következetesen állítottam, hogy ez nem igaz. Hirdetett az Indexen, az Andy Vajna előtti TV2-n, az ATV-n satöbbi, és most a Népszavában. Ez így normális. Másrészt a médiapiac a rendszerváltás óta kretén alkuk halmaza, és amíg mindkét oldal ragaszkodik a bevált módszereihez, nincs is esély a változásra.
 |
A Pesti Srácok belekeveredett pár hírhamisítási ügybe. Az egyiket a Jobbik indította, mert szerintük önök meghamisították Vona Gábor azon nyilatkozatát, amit az ellene indított lejárató kampány során tett.
Terry Black nyilatkozata mellé kitettük a Jobbik állásfoglalását is, az egészet iszapbirkózásként fogtuk fel, Vona helyreigazítását lehoztuk. Egyébként ha tévedünk – és nem hamisítunk! –, önként szoktunk helyesbíteni.
Gyurcsány is nyert pert önök ellen, és a Független Diákparlament egyik szervezőjéről, Gyetvai Viktorról tett állításuk – miszerint részt vett a Fidesz-székház elleni netadós tüntetés utáni ostromban, és elvitték a rendőrök – sem igaz. Máskor egy videóról azt állították, hogy azon Németországban migránsok inzultálnak nőket. Utóbb kiderült, a felvétel szereplői Jamaicában betépett férfiak.
Van tere a politikai bulvárnak és a lejáratásnak.
A magyar sajtó egyre jobban hasonlít az angolszász médiára, ahol ez rég bejáratott eszköz. Azt a hírt, hogy Volner Jánost a bozótosban látták a szeretőjével, miközben ő azt mondja, csupán pisilni ment a bokorba, nyilván kitesszük. De csak azért, mert a politikus szavahihetőségéről van szó.
A bugyiügyek hozzák-viszik a szavazatokat.
A bulvár akkor sem a mi terepünk. Mi a politikai revolver-újságírást, a balhét szeretjük.
Pedig lejáratnak olimpiaügyben is. A Momentum Mozgalomból kilépett, névtelen forrásra hivatkozva azzal álltak elő, hogy a szervezet mögött a Bajnai-kormányhoz és a szocialista párthoz is köthető Haris Éva pszichiáter húzódik meg. Ellenőrizték a forrást?
Érkezett egy levél a szerkesztőségbe, a momentumosoknál utánakérdeztünk, akik megerősítették a hírt. Hol van ebben lejáratás? Hat éve minden ellenzéki megmozdulás a nagy megújulásról szól, aztán mégis folyton előkerülnek a régi MSZP-s arcok. Ez nem lejáratás, hanem valós és tök jó sztori.
Ön írta meg – ugyancsak névtelen forrásra hivatkozva –, hogy Simicska és bizalmasa, Nyerges Zsolt között „tettlegességig fajuló vita bontakozott ki […], melynek tárgya a cégcsoport kormánnyal szemben indított háborúja, annak értelme és várható végeredménye volt”. Ön azt állította, hogy Nyerges közölte Simicskával: nem szeretné a teljes vagyonát értelmetlen harcra, hírTV-s leigazolásokra és az Orbán Viktor elleni bosszúhadjáratra fordítani. Ehhez képest Nyerges az Indexnek azt nyilatkozta: hazugság minden szava.
El tudja képzelni, hogy Nyerges Zsolt azért hagyta ott a Közgép vezetését, mert alig ötvenévesen a hobbijának szeretne élni?
Akár.
Mi is kerestük Nyerges Zsoltot, nekünk nem válaszolt. Tudni, hogy összevesztek. Elmondták nekem a sztorit, meg is erősítették. A kérdés inkább csak az volt, a tényeket összekötő szaftos háttér-információkból mennyi írható le.
 |
Simicska kipaterolható a médiából?
Simicskáé nagyon drága bosszú, aminek igencsak kétséges a beteljesülése. És mivel nyilvánvalóan bosszúról van szó, álságos a nála dolgozó kollégák érvelése, hogy végre objektívek és szabadok lehetnek. Ráadásul ezt pont a valamikori legvonalasabb Fidesz-fanoktól kell hallanom. Azoktól, akikkel a Magyar Nemzet belpolitikai rovatvezetőjeként állandóan vitatkoznom kellett, hogy miről írhatunk. Most pedig örök ellenzékiek lettek. Röhögnöm kell. Apropó, annak idején miért is nem szóltak, hogy szörnyű terrorban és elnyomásban kell dolgozniuk? Miért is pedáloztak inkább az egyre magasabb pozíciókért? Szánalmas az egész.
Sikerülhet-e tehát kitolni Simicskát a médiából?
Amíg tonnaszám szórja a pénzt, szeretik. És mivel szerencsére jogállam és sajtószabadság van, Lajos mindezt gond nélkül meg is teheti.
Sorra bukja el a befektetéseit: Class FM, Metropol, Mahir-oszlopok. Egyes kábeltévés társaságok pedig épp most távolítják el csomagjaikból a HírTV-t, miközben állami támogatást kapnak.
A HírTV-t pedig az Echo TV utánozza, szeretné átvenni a szerepét. Mások mellett az ön közreműködésével.
Örülök, hogy sok év után újra mehetek az Echo TV-be.
Amikor a Pesti Srácok tavaly nyáron Szaniszló Ferenc kirúgását követően az Echo TV-ről „egyre kevésbé nézett csatornaként” írt, Széles Gábor tulajdonos úgy reagált: ön annak idején ittasan vezetett műsort a csatornán, és csak maradjon csöndben, különben kiteregeti a szennyest önnel kapcsolatban.
Semmi nem úgy történt, ahogy Széles állította, sosem ittam egy pohár sört sem adás előtt. Legfeljebb utána. Ráadásul annak idején egészen más érvvel rúgott ki, fejébe vette, hogy én még mindig az akkori Magyar Nemzet-esek embere vagyok. De nem akarom bántani, mostanában méltányosan cselekszik, és kerüli a konfliktusokat, úgyhogy én is jó egészséget és üzleti sikereket kívánok neki.
Már nem tulajdonos. És nem Simicska Lajos szorította ki a pályáról.
Az, hogy jó áron, korrekt alkuval megszabadult a neki talán már terhes médiumtól, igazán nem bűn.
Egy „profi” médiaszakember, Mészáros Lőrinc vásárolta meg a csatornát.
Én csak egy jól bejáratott véleményműsor ifjonc megmondóembereként ismét elfoglalhattam a helyem a csatornán.
A Sajtóklub név valóban bejáratott, csak épp az ATV-ben. Nem jutott jobb az eszükbe?
Erről nincs információm.
A minap egy, a sajtóról szóló beszélgetésben Puzsér Róberttel vitatkozott a médiáról. Puzsér azt mondta: „Orbán az új Kádár János”, aki fizetett oligarcháival a médiában is újraköti a „krumplileves-szövetséget”. Ön ezt láthatóan nehezen viselte.
Az interjú elsőként a Médiapiac 2017/1-2. számában jelent meg.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás