Médiapiac
Hasít a technológiai szektor, gondban a telekommunikációs és a médiaipar
A technológiai cégek értéke folyamatosan nő, miközben a telekommunikációs és médiaipari szektorban még mindig nem látszik a fény az alagút végén.
A telekommunikációs, média- és technológiai cégek (TMT) november elején vizsgált pénzügyi eredményei, illetve tőzsdei értékelései vegyes képet mutatnak, de néhány trend kiolvasható belőlük. A kilátásokat nagyban befolyásolják a COVID-19 elleni hatásos oltóanyagokról szóló hírek.
Ahhoz, hogy ki tudja szolgálni a megnövekedett keresletet, 100.000 szezonális munkással növelnie kellett munkavállalóinak számát. A vállalat felhőszolgáltatásokkal foglalkozó egysége (AWS) is 29 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el, így a cég erős pozícióval vág neki a karácsonyi szezonnak – ismerteti elemzésében a Deloitte.
Az Apple is a vártnál erősebb pénzügyi eredményekről számolt be. Igaz, az iPhone 12 készülék megjelenése csúszott, így a tavalyi év azonos időszakához képest 21 százalékkal kevesebb bevétele származott az okostelefonok eladásaiból. A csúszást azonban ellensúlyozta, hogy
a Mac számítógépek és iPad-ek iránt az otthoni munkavégzés miatt megnőtt a kereslet. |
Ezzel szemben a Samsung 50 százalékkal növelte eladásait az okostelefon szegmensben, bár az elkövetkező időszakban ismét visszaesésre számít.
A vártnál jobb eredményeket bejelentő cégekben közös, hogy felhőszolgáltatásokat is kínálnak (az Amazon mellett a Microsoft és a Google anyacége, az Alphabet), vagy játékkonzolokat, játékokat és kiegészítőket gyártanak vagy forgalmaznak (mind a Sony, mind a Microsoft legújabb konzolja nemrégiben került a boltok polcaira), azonban változó, hogy ezek a szegmensek mennyire tudják ellensúlyozni a más szegmensekben tapasztalható visszaeséseket.
A Magyarországon is ismert médiaszolgáltató cégek közül a Netflix ugyan globálisan növelte 2,2 millió fővel az előfizetői számát, azonban ez a várt növekedéstől, és a múltbéli számoktól is elmaradt (15,8, illetve 10,1 millió fő az első két negyedévben). A zeneszolgáltató Spotify ugyancsak növelte felhasználói számait, az ingyenes (299-ről 320 millióra) és a fizetős szegmensben is (138-ról 144 millió főre). Ezzel párhuzamosan a bevételek is növekedtek 14 százalékot a negyedévben.
Van, ahol a roaming díjak és bevételek csökkenése, valamint az eszközeladások elmaradása miatt romlott a pénzügyi teljesítmény, míg más szolgáltatók az üzleti szolgáltatási szegmensekben növelni tudták a bevételeiket.
“A harmadik negyedéves adatok egy dologban biztos nem okoznak meglepetést azoknak, akik egész évben követték a TMT szektor teljesítményét: a technológiai cégek teljesítménye, és ennek következményeként tőzsdei értékelése messze meghaladja a másik két szegmensét. Ha a három szegmens 10-10 legnagyobb vállalatainak egymáshoz mért értékét vizsgáljuk, nagyságrendi különbségeket látunk: a legértékesebb technológiai vállalatok majdnem tízszer annyit érnek, mint média és telekommunikációs versenytársaik” – mondta Simonyi Dénes, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.
A különbség már a válság előtt is nagy volt: egy éve a tíz legértékesebb technológiai cég a TMT szektor top 30 vállalat összértékének 76 százalékát adta, ami 2020 november elejére már 82 százalékra nőtt. Az olló további nyílásában nagy szerepet játszott, hogy míg a technológiai cégek ledolgozták a márciusi veszteségeket, és 32 százalékkal növelték értéküket január óta, addig a telekommunikációs és média cégek értéke még mindig 9-10 százalékkal a januári csúcsok alatt van.
“Több, egymással összefüggő oka is lehet ennek a jelenségnek. A technológiai cégek jellemzően olyan megoldásokat kínáltak vagy kínálnak, melyek támogatták a munkaerő számottevő részét érintő otthoni munkavégzést, akár vállalati, akár fogyasztói oldalról. Ezzel szemben a médiapiacon több bevételi forrást teljesen ellehetetlenítettek a lezárások (gondoljunk csak a mozik helyzetére, vagy a filmek és sorozatok forgatásának nehézségeire), más fogyasztói kiadások pedig luxussá váltak egy olyan világban, ahol egyre többen veszítették el munkájukat” – emelte ki Simonyi Dénes.
Szerinte a technológiai cégek, kiemelve a felhőszolgáltatókat, olyan megoldásokat és ezt támogató infrastruktúrát kínáltak a vállalatoknak és fogyasztóknak egyaránt, amelyek sok helyen még fejletlen állapotban voltak, így alacsony bázisról magas növekedési potenciállal rendelkeznek. A telekommunikációs cégeknek ezzel szemben azzal kellett szembesülniük, hogy már fejlett, telített piacokon dolgoznak, ahol a szolgáltatásaik nem jelentenek újdonságot: a fogyasztók elvárják a stabil internetkapcsolatot az otthoni munkához.
“Az első Covid-hullám tapasztalatait figyelembe véve még mindig nehéz megjósolni a jövőbeli trendeket. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a technológiai vállalatok túlértékeltek, az ekkora mértékű növekedésüket nem mindig támasztja alá a (még így is erős) teljesítményük. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a Zoom esete: a telekonferencia megoldásokat kínáló cég értékelése az egekbe szökött, az év elejétől számítva az októberi csúcsig több mint 700 százalékot nőtt, majd a november elején bejelentett pozitív vakcina hírek hatására egy nap alatt több mint 17 százalékot esett” – hoz egy konkrét példát a szakértő. Ám hozzáteszi: amíg ténylegesen nem kezdődik meg a lakosság beoltása egy sikeresen tesztelt, tömeggyártásra alkalmas vakcinával, addig várhatóan nem kell aggódniuk a technológiai cégeknek – a világnak továbbra is szüksége lesz a megoldásaikra.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás