Kövess minket!

Médiapiac

Hatékonyabb kampányok, élhetőbb városok

Rendet lehet-e vágni a szabályozatlan óriásplakát-erdőben, hozzájárulhatnak-e az életminőségünk javításához a közterületi reklámok, és mit hoz az outdoort szabályozó, a piacot 2020-tól gyökeresen átszabó törvény a gyakorlatban? Samu Tímeát és Szelei Szilárdot, a JCDecaux társ-vezérigazgatóit arról kérdeztük, hogyan reagál a piacvezető cég a változásokra.

Az utolsó tömegmédia

Azt, hogy a közterületi reklámokban még mindig látnak fantáziát a hirdetők, a lapunk által megkeresett piaci szereplők szerint jól bizonyítják a tavalyi számok. 2016-ban az out-of-home piac teljes árbevétele 2015-höz képest 6 százalékkal, 16,3 milliárd forintra növekedett.

Az ügyfelek ráébredtek, hogy a tévés piac nyomott árakkal ugyan, de telített, a 110 csatorna mellett pedig tömegmédiának sem tekinthető. Az online piacnak van egy nemzetközi lába, a hazai piacon pedig működik két-három sales house; a rádió- és a sajtóbüdzsé ügynökségi és hirdetői szemmel sajnos láthatatlan. Az egyetlen tömegmédia az out-of-home maradt, ami jelentősen ellensúlyozza az állami kitettséget – állítják a JCDecaux vezetői.

 

A billboard – közismert kifejezéssel: az óriásplakát – 4,4 százalékkal, 8,9 milliárd forintra, a citylight 11,3 százalékkal, 3,5 milliárd forintra, az egyéb kategória – lámpaoszlopok, egyedi felületek, járműreklám stb. – pedig 14 százalékkal, 3,9 milliárd forintra növekedtek 2016-ban a megelőző évhez mérten.

Ezenfelül az ambientköltések becsült értéke 2,7 milliárd forintot tett ki tavaly. A kereskedelmi bevételek szerepe jelentős volt: ez a 3 százalékos kihasználtságnövekedésből és az eladási árak emelkedéséből állt össze. Az állami költések még csökkentek is 2015-höz képest, mivel az első fél évben a pályáztatási folyamat csúszása miatt szinte elmaradtak. Az állami költés aránya – a választási időszakokon kívül – 20-22 százalék, amire szükség van, és még normális mértékűnek tekinthető.

 

Hogyan érintik a törvényi változások a portfóliókat?

A szabályozás a legtöbb kérdésben egyértelmű helyzetet teremt. A ragasztott óriásplakátok korának 2020 után vége szakad. Az addig lejáró szerződések sem újíthatók meg, ez azonban csupán a felületek néhány százalékát érinti, így radikális változásokat csak 2021 hoz majd. A JCDecaux esetében ez a jelenlegi bevételek felének kiesésével jár majd.

Az új törvényi szabályozás szerint szinte az összes citylight maradhat, mert a felületek többsége megállókhoz kapcsolódik, illetve bevásárlóközpontok belső területén, valamint a metróban helyezkedik el. Az utcabútorok pedig közfunkciót látnak el, a város és az adott kerület lakosait szolgálják ki. Az ezekbe történő beruházás, majd az eszközök karbantartása, takarítása tehermentesíti az önkormányzatokat. A visszajelzések alapján ez win-win szituáció. Ezzel szemben az óriásplakátok után – különösen akkor, ha magánterületen találhatók – a közösség szinte semmilyen bevételt nem lát. A törvényalkotó deklarált szándéka a településkép védelme mellett az volt, hogy 2020-at követően, amikor európai uniós pénzekre már nem lehet számítani, a beruházásokat finanszírozni lehessen – értékelnek a szakemberek.

Néhány nyitott kérdés is maradt, így például a Mediacontact telefonfülke-reklámjainak ügye. Ezek ugyan citylightnak számítanak, szerződést kellene viszont kötniük a fővárossal. A Publimont felületeinek legnagyobb része utasváró- vagy rendszergazdai szerződéssel lefedett citylightfelület, amelyek esetében a rendszergazdai szerződés megszűnésével kérdésessé válik, hogy maradhatnak-e. A törvényi mellett a piaci változások is jelentősek. A Hungaroplakát és a Publimont számos citylightfelülete a BKV területén található, amely tender alatt áll. A tender tavaly március óta fut. A végeredmény még kérdéses, ajánlatot a Publimont–Hungaroplakát konzorcium és a JCDecaux tett. Jelenleg az ajánlattételi-szerződéskötési szakaszban tart a folyamat. Szintén változás várható a MÁV területén található reklámok esetében.

Hogyan pótolhatók a kieső bevételek?

A kieső felületek és az elvesző profit elsősorban az utcabútor-portfólió fejlesztésével pótolható. Az utcabútorok esetében nyolc-kilenc négyzetméteres, már az óriásplakátéhoz hasonló méretű, de nem ragasztott, sokkal exkluzívabb felületek – rolling board, city roll – állnak rendelkezésre, amelyek természetesen nagyobb beruházást is igényelnek. Ezek sokkal jobban illeszkednek a városképbe, nem véletlen, hogy Londontól Bécsig elterjedtek. Egy helyszínen három – digitális esetben még több – kreatívot el lehet helyezni, így a ragasztott plakátokénál jóval kisebb a helyigényük. A plakátcégek a használatukért vagy fizetnek, vagy valamilyen szolgáltatást nyújtanak az önkormányzatoknak.

A felület harmadán elhelyezhetők önkormányzati hirdetések, a digitális eszközök pedig egyes területeken forgalmi vagy kulturális információkat is közvetíthetnek.

A legfontosabb szempont, hogy stratégiai együttműködés alakuljon ki az állammal és a kerületekkel. Nagyobb beruházási igényű, de minőségi és közfunkciót ellátó utcabútorokat építünk, cserébe reklámhelyekhez jutunk. Emellett a tömegközlekedési felületeknek is nagy az értékük, hiszen az embereket alapvetően három helyen, az utcán, a bevásárlóközpontokban és a tömegközlekedési eszközökön lehet elérni. Három és fél évünk van a felkészülésre

– mondja Samu Tímea.

Milyen új utcabútorokra számíthatunk?

A JCDecaux részéről erős szándék van nyilvános illemhelyek elhelyezésére, és az önkormányzat is nyitott, folynak az egyeztetések – tudtuk meg a cég vezetőitől. Harminc egység rendelkezésre áll, ez a minimummennyiség egy világvárosban. A kérdés, hogy hova lehet kihelyezni a toaletteket. Az aluljárókban elhelyezett illemhelyek nem működnek, mert az embereknek ellenérzéseik vannak velük kapcsolatban, turisták pedig végképp nem mennek be. „Az üzemeltetés is szaktudást igényel, de önkormányzati szinten a világon szinte sehol nem tudnak megbirkózni az ilyen problémákkal, miközben nálunk rendelkezésre áll a tudás, a megfelelő automata toalettek és reklámeszközök, illetve az ezek működtetéséhez szükséges apparátus is” – mondja Szelei Szilárd.

Az egyéb utcabútorokban – padok, lámpák, kioszkok, napelemes telefontöltők, elektromosautó-töltők – is rejlik potenciál. A városképi illeszkedésről gondoskodik, hogy a nemzetközi cég ötven dizájnerrel működik együtt, köztük olyanokkal, mint Philippe Starck, Norman Foster vagy Martin Székely. Ha pedig maga a hardver – valamint a megfelelő internetkapcsolat – megvan, a következő lépésben számos smart city megoldás is bevezethető, amelyekkel sokkal élhetőbbé tehető a város.

Az elsődleges célunk nem az, hogy ellepjük a várost reklámmal. A mostani 11 ezer budapesti reklámhely nem normális állapot, és az árakat is letöri. Az önszabályozás hiánya is tehet arról, hogy a kialakult városkép miatt a törvényhozók radikális fellépést szorgalmaztak. A mennyiségi szemlélet még tetten érhető, de a jövőben ennek változnia kell, hiszen magasabb áron minőségibb, jó helyen lévő, karbantartott felületeken lehet majd hirdetni

– vázolják a jövőt a JCDecaux vezetői.

Ebben az anyacég is mögöttük áll, biztosítva a tőkét, a knowhow-t és a digitális eszközparkot is. „Minden csak üzleti terv kérdése. Már most látjuk, hogy nőnek az igények, ezért is vezettük be a félhavi citylight-kampányokat. Nemzetközi szinten léteznek egyhetes és tíznapos kampányok is; a cél, hogy egy-egy kampány rövidebb ideig, de sok felületen fusson.

A tévében is luxus az egyhavi kampány

Kutatásaink szerint, akit nem érünk el két hét alatt, azt nem is lehet” – állítják.

Mikor érkeznek tömegével a digitális táblák?

A kreatív megoldások esetén mindig az a cél, hogy a legfrekventáltabb helyszíneken – például teljesen márkázott utasváróval, VR-megoldással, kóstoltatással, az összes érzékszervre hatva – megragadják a figyelmet, és a kampány többi eszköze erre utaljon vissza. A JCDecaux szakemberei azt hangsúlyozzák, hogy az utcabútor nem testidegen, beleillik a városi életbe. Ráadásul akkor éri el a fogyasztókat, amikor az életüket élik, bevásárlásaikat intézik.

A JCDecaux-nál azt tervezik, nemsokára beaconöket fognak elhelyezni a várókban, amelyek digitális jeleket sugároznak. Emellett a helyszíni fizetéssel – érintésmentes megoldásokkal és alkalmazáson keresztül – is kísérleteznek, ami azonnali vásárlást vagy adományozást is lehetővé tesz. A kreatív megoldások körét bővítenék, erre a hirdetők és az ügynökségek részéről is igény mutatkozik.

Reményeik szerint a JCDecaux-nál a közeljövőben elkezdik a digitális eszközök telepítését is. Ha sikerül megnyerni a BKV-tendert, az ő területükön, valamint a bevásárlóközpontokban és az utcán is sok digitális eszközt szeretnének elhelyezni, amelyeket utána hálózatban értékesíthetnek. Az interaktivitás, a szenzorok beépítése lesz a következő lépés, és ezt követheti majd a programmatic buying bevezetése.

A mérés terén 2020-ig nem terveznek változást, de nemzetközileg sok tapasztalat halmozódik fel, amiből majd építkezhetnek. A digitális eszközöket a kihelyezést követően lehet „smartosítani”, például alkalmassá tenni forgalomszámlálásra, amelynek adatait utána az önkormányzattal is meg lehet osztani.

Nem vész el, átalakul

A törvényi változások a német hátterű Adboard (korábbi nevén euroAWK Outdoor) Kft.-t is jelentős mértékben érintik. A cég lapunkkal azt közölte: eszközportfóliójának közel 90 százaléka óriásplakát, a további 10 százalék citylight. Az Adboard is készül a 2020 utáni időszakra, október 2-án közleményben jelentették be, hogy októbertől megújulnak a felületeik, tavaly pedig Magyarországon is bevezették a nemzetközi szinten már több piacon is működő CMS (Campaign Management System) innovatív kampányoptimalizáló rendszert. Ennek segítségével lehetővé teszik, hogy a magyar hirdetők akár felületenként állíthassák össze az outdoor reklámkampányaikat.

Szerettük volna megkérdezni, a sok óriásplakáthellyel rendelkező Publimont Kft.-t is, hogyan igazodnak a törvényi változásokhoz, a cég azonban nem reagált a megkeresésünkre. A napokban került viszont nyilvánosságra, hogy a Jobbik – megkerülve a politikai szervezetekre vonatkozó törvényi szigorítást – 1100 közterületi reklámeszközt vásárolt részben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimonttól, amely így megszabadult az óriásplakátjai egy részétől. (MLF)

A cikk elsőként a Médiapiac 2017/9-10. számában jelent meg.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom