Médiapiac
Hitelesség és hatékonyság
A Digitália 2016 konferencia keretében a Whitereport mediabrowser szakmai támogatásával szerveztük meg a Hiperlokális Workshopot, amely idén a lokális médiahasználati trendekkel foglalkozott. Cikksorozatunk második része a médiás előadásokat foglalja össze.
A kampányismertetések után először prezentáló médiaszakember, Györke Zoltán (Lapcom) a Kisalföld példáján keresztül a megyei lapkiadók sokszínűségéről és a közönségük eredményekben mérhető magas affinitásáról beszélt. „Az olvasó Győrben, Szegeden, Csornán vagy Kiskunmajsán arról szeret olvasni, ami helyben történik. A helyi hírek bekerülnek az országos médiába is, de nem olyan mélységben és színesen, mint nálunk. E mellett arra törekszünk, hogy egy helyről megkapják a többi tematikát is, ami iránt érdeklődnek.”
A termékeket nem platformként, hanem márkaként kezelik, legfőbb értékként a „hitelesség, helyi hírek, minőségi újságírás” hívószavait említve. A Kisalföld márka elérése 2000-ben 74 százalékos volt Győr-Sopron megyében. Ma ennél is nagyobb: a napilapelérés csökkent, ma 60 százalék – bár kevés médiatípus büszkélkedhet ezzel –, de a kisalfold.hu és a magazinok a lapcsaládon belül ezt növelik, így 80 százalékos az elérés. Helyben nincs olyan mix, ami többet tudna nyújtani, mint egy komplexen fejlesztett megyeilapos portfólió.
Az egyik az említett kreatív újítások közül, hogy külön győri és vidéki kiadással is jelentkezik a Kisalföld. A terméket bevezető kampányban a lap munkatársai az olvasókkal közösen a város köztéri szobrait csomagolták be korán reggel a Kisalföld győri kiadásával. Az önkormányzati média koncentrációjának trendjére utaló kérdésre válaszolva Györke Zoltán elmondta: a verseny mindig jó, teljesítményre ösztönöz, másfelől ezek a konglomerátumok mást nyújtanak, mint a független újságírást szem előtt tartó megyei média, melynek olvasószámát éppen ezért nem csökkentette az említett trend.
 |
A Pannon Lapok Társasága Vas, Zala, Veszprém és Fejér megyében, valamint az ország egyetlen városi újságjaként Dunaújvárosban jelentet meg napilapot, az elérésük átlagosan ötven százalék, de van, ahol a hetvenet is eléri. Mindegyikhez tartozik egy-egy portál és több heti magazin. A helyi kínálat sokrétű. Zalaegerszegen 42, Szombathelyen 44, Veszprémben 43, Székesfehérváron 45 médium van. Portálból van a legtöbb, de ezek látogatottsága többnyire alacsony, a legnagyobb elérése a print termékeknek van. Egy-egy komplex kampányhoz ugyanakkor a helyi tévék és rádiók is jó felületet tudnak biztosítani – mondta el Hadanich Dalma.
Zalaegerszegen 42 médium van, ebből 13 print, közülük tíznek az elérése 10 százalék feletti, négy esetében a 40 százalékot is meghaladja. A Zalai Hírlap elérése a 15+ fogyasztói kategóriában a megyeszékhelyen belül 73,5 százalék volt a Goldfish 2014-es mérése szerint.
„Mi úgy gondoltuk, ha már van konkurencia, megpróbáljuk házon belül tudni” – reagált az az önkormányzati hátterű médiumok megerősödésére vonatkozó kérdésre. Teljesen más célcsoportnak szóló, de a maguk területén nagy kommunikációs erőnek számító lapoknak tartja a PLT gondozásában Zalaegerszegen, Szombathelyen, Pápán és Veszprémben megjelenő, önkormányzati hátterű médiatermékeiket.
 |
A Mediaworks megyei lapjai révén nyolc megyében (Baranya, Tolna, Somogy, Komárom-Esztergom, Jász-Nagy-Kun, Bács-Kis-Kun, Heves, Békés) van jelen, plusz Nógrádban, ahol nem a cég tulajdona a lap, de kizárólagos sales house-ként értékesítik a felületeit – számolt be Bényei Éva. Vásárlóik körében – az elsődleges helyi hírforrás imázsa, a tradicionális, lojalis kötődés miatt – magas az előfizetők száma, átlagosan 95 százalék. Hatékony terjesztőhálózat szolgálja a 15+ korosztálynak az országos print termékekkel összehasonlítva is tömeges elérését. A regionális üzletág értékesítési vezetője elmondta: legutóbbi felmérésük szerint az olvasók kevesellték a hiperlokális tartalmat, ezért a korábbi 4-5 oldal helyett 3 oldalra szűkült a központi szerkesztőségben előállított oldalak száma, de ezt sem kötelező átvenni, ha olyan jelentős helyi információ van, amit fontosabbnak ítélnek a megyei szerkesztők.
A hirdetői igények alapján elindított (kkv, startup, agrár témájú) szakoldalak mellett rendszeres, tematikus oldalakkal jelentkeznek. Hétfőnként a család és a nevelés, kedden az autó, szerdánként a lakberendezés vagy az utazás, csütörtökönként az egészség, pénteken a gasztronómia a téma, szombaton nagyinterjút állít elő a központi szerkesztőség.
Színes magazinokat a Budapesten működő központi és a megyei, szerkesztőségek, sales-csapatok egyaránt készítenek. Ezeket a felületeket vonzónak találták azok a hirdetők is, akiknek a megyei lap formátuma nem felelt meg. Visszatérő panasz – említi Bényei Éva– az olvasótábor elöregedése.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás