Médiapiac
Hogyan lehet jobbá tenni az internetet, és hogyan segíthet ebben az állam?
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete – korábbi szakértői anyagaik alapján – kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb közpolitikai célokat.
Az internet önmagában se nem jó, se nem rossz, és nem választható el az interneten kívüli világtól. Az internet is lehetőséget ad a tanulásra, kapcsolatépítésre, tájékozódásra, szórakozásra – és visszaélésekre, bűncselekményekre, megtévesztésre egyaránt. Az interneten kívüli világgal és az internettel foglalkozó közpolitika céljai ezért ugyanazok: a társadalmilag hasznos folyamatok és kezdeményezések támogatása, és a káros tendenciák visszaszorítása. Az internet akkor a leghasznosabb a közösség számára, ha szabad, mindenki által könnyen hozzáférhető, piaci alapokon működő, biztonságos hálózat.
Az állam ezt akkor segíti elő a leghatékonyabban, ha elsősorban alapvető struktúrák szintjén, a minden szereplőre érvényes feltételrendszer kialakításában, és a bűnüldözésben vesz részt. És ha mindezt úgy teszi, hogy a szabadságot, a könnyű hozzáférést, a vállalkozások, civil és egyéni kezdeményezések minél egyszerűbb és olcsóbb működését segíti elő.
Mit érdemes tenni ma Magyarországon annak érdekében, hogy az internet a lehető legjobb hely legyen?
- Hozzáférést adni az embereknek. Magyarország lakosságának jelenleg valamivel több, mint a kétharmada fér hozzá az internethez. Ez alatta van az EU és az OECD átlagának egyaránt. Egy egyre jobban behálózott világban nagyon fontos az internethez való, minél szélesebb körű hozzáférés biztosításának segítése. Az államnak arra kell törekednie, hogy a hozzáférést nyújtó társaságok a további beruházásokban legyenek érdekeltek. Az internetpenetráció növelése és a digitális szakadék betemetése a szélessávú hálózat fejlesztésével, az eszközökhöz való könnyebb hozzáférés biztosítása által – akár célzott szociális programokkal –, fontos eszköz lehet a munkanélküliség és a szegénység felszámolásában. Ahogy az is, hogy mindenki jó minőségű, olcsó internethez jusson, és hogy mindenki azonos feltételekkel férhessen hozzá minden online tartalomhoz. Azok a kezdeményezések, amelyek különadót vetnének ki az internethasználatra – mint például az internetadó –, éppen ellenkező hatást váltanának ki.
- Biztosítani az internet szabadságát. Az interneten is bárki szabadon kimondhassa azt, amit gondol, cenzúra vagy öncenzúra nélkül, kizárólag az általánosan érvényes polgári és büntetőjogi normák által korlátozottan. Az interneten áramló adatfolyamot ne kontrollálják se állami, se gazdasági szereplők. Ha közérdek fűződik a rendészeti jellegű beavatkozáshoz – mint a gyermekpornográfia elleni küzdelem esetében –, azt az államnak körültekintő és átlátható módon kell megoldania.
- Elősegíteni a fair piaci versenyt. Az internet-hozzáférés és az online tartalmak minőségének biztosítéka, ha a hozzáférés-szolgáltatók és a tartalomszolgáltatók piaci viszonyok között működhetnek. Ha a piaci szereplők által viselt közterhek mellett különadót is kell fizetniük az online médiacégeknek – ilyen a reklámadó –, az hátrányos helyzetbe hozza a hazai internetes tartalomipart. Nem csak a minőség fenntartását lehetetleníti el, de versenyhátrányba is hozza őket a külföldi székhelyekről működő globális online vállalatokkal (mint a Google vagy a Facebook) szemben is.
- Az internetre költöztetni azt, ami az interneten hatékonyabban működik. A papíralapú ügyintézésnél jóval egyszerűbb és gazdaságosabb a digitális bürokrácia. Rengeteg időt és pénzt lehetne megtakarítani azáltal, ha az állampolgárok egyre több ügyet el tudnának intézni az interneten. Ehhez nem csak az infrastruktúra fejlesztése szükséges, hanem a jogi környezet harmonizálása is. Ezen a téren az elmúlt évek jelentős, pozitív változásokat hoztak, de számos további lehetőség egyelőre kiaknázatlan. Hasonlóan fontos ügy a kulturális örökség digitalizálása és mindenki számára elérhetővé tétele az interneten. Az archívumok, könyvtárak és múzeumok anyagainak internetre költöztetése segíti a közoktatást, a tudományos kutatást és a felhasználók tájékozódását, informálódását is.
- Támogatni a magánszféra és a személyes adatok védelmét. Amikor egyre több adatunk és információnk van távoli szervereken, egyre fontosabbá válik, mi történik velük a felhőben. Biztosítani kell, hogy ne lehessen visszaélni az adatainkkal, és a felhasználók számára a lehető legvilágosabb módon kell jelezni, milyen adatvédelmi opciók és beállítások közül választhatnak.
- Teret adni az önszabályozásnak. Az online tartalom minőségbiztosításának az egyik leghatékonyabb módja, ha a médiavállalatok szakmai szervezetei szigorú etikai kódexet követve egyeztetnek a fogyasztókkal, ha panasz merül fel. Az önszabályozás, amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz az olvasókat és a tartalmat előállító szerkesztőségeket, csökkenti a bürokráciát, költséghatékony és elősegíti a valós fogyasztói igényeknek való jobb megfelelést. Olyan jogi környezet kialakítására van szükség, ami a szolgáltatókat érdekeltté teszi az önszabályozásban.
- Ösztönözni az online kereskedelmet és erősíteni a fogyasztóvédelmet. A virtuális polcokról árulás lehetősége és az online kereskedelem sok piacon és iparágban kitörési pontot jelenthet a cégek, vállalkozók számára. Egyaránt fontos a legjobb feltételeket megteremteni az online kereskedőknek, tudatosítani az üzleti etikai jó gyakorlatokat és fejleszteni a fogyasztóvédelmet.
- Alkalmazkodni az internet áthatotta világ realitásaihoz. Az internet gyorsan változik, a szabályozás pedig – még ha követni is próbálja a változásokat – lassabban. Az ebből eredő feszültségeket enyhítheti, és megkönnyítheti az átmenetet, ha a jogalkotás és a jogalkalmazás figyelembe veszi a változásokat, és reagál a technológia, az internet változó szerepére. Az internet lehetővé tette, hogy minden eddiginél többen éljenek a szólásszabadság jogával, ami egyértelműen pozitív jelenség, még akkor is, ha a felhasználók által generált tartalmak gyakran visszatetszőek. A vonatkozó jogi környezet alakításakor arra kell törekedni, hogy az a moderálási és más közösségi-kulturális kezdeményezéseket bátorítsa.
- Fejleszteni a felhasználói készségeket és segíteni a gyermekek biztonságos internethasználatát. A digitális szakadék betemetése és az e-bürokrácia hatékony működése elképzelhetetlen széleskörű digitális írástudás nélkül. A tudatos médiafogyasztásra, online kommunikációra, digitális ügyintézésre minél korábban érdemes megtanítani a felhasználókat, különösen azokat, akik közvetlen környezetüktől nem kaphatnak segítséget. Az iparág szereplőinek bevonásával kell elkészíteni azokat az életszerű tananyagokat, amelyek a különböző társadalmi hátterű, különböző felkészültségű felhasználókat a gyakorlatban használható módon ismertetik meg az internet lehetőségeivel és veszélyeivel. A legnagyobb segítséget az internettel ismerkedő gyermekek a szüleiktől kaphatják meg. Ahhoz, hogy a szülők jól tudják szűrni a gyermekek által hozzáférhető tartalmat és később a tudatos médiahasználatra nevelhessék gyermekeiket, szükségük van a megfelelő programokra és a tudásra egyaránt.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció