Médiapiac
Horváth Tamás: „A drámagyártás aranykorát éljük”
2017 decemberében a Viasat World úgy döntött, hogy a portfóliójába tartozó csatornák közül a magyar piacon is elérhetőé teszi az Epic Drama csatornát, amely a kosztümös drámák rajongói körében örvend népszerűségnek. 2020 januárjában már arról számoltak be, hogy orosz nyelvű csatornát indítanak Magyarországon, a TV 1000 Russian Kino-t. De milyen igények hívták életre a csatornákat? Milyen piaci részesedéssel bírnak a hazai piacon? És milyen típusú műsorokra kíváncsi a tévénéző itthon és a régió más országaiban? Mindemellett arra is választ kapunk Horváth Tamástól, a Viasat World magyarországi vezetőjétől a Médiapiacnak adott interjújából, hogy miért imádta A tengeralattjáró első évadát.
A Viasat World portfóliójába tartozó csatornák közül első körben a Viasat History, a Nature és az Explore váltak elérhetővé Magyarországon, ezeket a csatornákat követte 2017 decemberében az Epic Drama, amely akkor a vállalat legnagyobb csatorna- és SVoD-premiere volt a kulcsfontosságú országokban és területeken. Milyen igények hívták életre a csatornát?
Az Epic Drama csatorna bevezetését kiterjedt kutatás előzte meg a közép- és kelet-európai piacokon, így többek között Magyarországon is. Az eredmények egyértelműen mutatták, hogy hiányzik az ilyen típusú tartalmakat sugárzó csatorna. Nem létezett ugyanis kifejezetten kosztümös drámáknak dedikált adó, annak ellenére, hogy ez egy meglehetősen népszerű, hűséges nézőbázissal rendelkező műfaj. Tradicionális módon, azaz lineáris formában meg is kezdtük a sugárzást, amelyet SVOD könyvtárral egészítettünk ki – utóbbival leginkább a binge watching szerelmeseinek kedvezve.
Az Epic Dramara, mint a kosztümös sorozatok otthonára hivatkoznak. Mit gondol, miért kedvelt a műfaj a nézők körében régiótól függetlenül?
Kutatásunk arra is rámutatott, hogy a kosztümös drámák leginkább azért örvendenek népszerűségnek, mert egyrészről lehetőséget adnak a mindennapokból való kiszakadásra, másfelől a közönség szeret elmerülni az erőteljes, több alműfajt átölelő történetekben, úgymint a romantika, a krimi, a történelem és a politika világában. Az is igaz, hogy a drámagyártás aranykorát éljük jelenleg: napjainkban minden eddiginél több ilyen tartalom készül. A közönség imádja ezt a prémium műfajt, és természetesen erre építenek a streaming szolgáltatók, a telkók, a kábelszolgáltatók és a televíziós csatornák. Több más műfajtól eltérően, a kosztümös dráma egyaránt élvezetes lehet a női és a férfi nézők számára is, ezzel pedig teret enged a közös televíziózásnak.
 |
| Jelenet A pestis című sorozatból |
Mely országokban készülnek a bemutatott sorozatok?
Elsősorban európai produkciókat vásárolunk, meglátásom szerint régiószerte kifogástalan minőségű tartalmak készülnek. Ha az angol gyártásokat nem is nézzük, akkor is műsoraink több mint ötven százaléka Európában készül: A pestist például Spanyolországban, A tengeralattjárót vagy az 54 órát Németországban, Az étterem című sorozatot Svédországban vitték filmre. A trend szerint, amelyet a közönség hitelesség iránti igénye generál, a drámának, mint műfajnak finom egyensúlyt kell találnia a történet, a minőség, a relevancia és a kontextus között. Azaz igazán nyerő lehet, ha univerzális emberi történeteket kínálunk minőségi és magával ragadó módon elkészítve. Ha ehhez még helyi relevancia is társul, akkor még inkább megfoghatja a közönséget.
Elképzelhetőnek tartja, hogy idővel magyar gyártású sorozatot is műsorra tűzzenek?
Az Epic Drama elsősorban a 25 év feletti női és férfi közönséget célozza meg. Hogyan, milyen eszközök segítségével érik el a célcsoport tagjait?
Az Epic Drama immár minden nagy magyar televíziós szolgáltató kínálatában megtalálható és gyakran vannak kódolatlan időszakaink, hogy az alapcsomagos előfizetők is megismerhessék a csatornát. Az SVOD tartalmak megtalálhatóak kábelszolgáltató partnereink platformjain, például a Telekom Moziklubjában, a UPC MyPrime-on, vagy a Tarr MobilTV-n. Folyamatos PR és marketing tevékenységet folytatunk, valamint social aktivitásaink részeként nézői közösséget építünk a csatorna Facebook és Instagram oldalain.
2020 januárjában jelentették be, hogy orosz nyelvű csatornát indítanak Magyarországon. Mekkora az érdeklődés a kábelszolgáltatók irányából a TV 1000 Russian Kino iránt?
A TV1000 Russian Kino csatornát Magyarországon elsőként a Vidanetnél vezettük be. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk más szolgáltatókkal is, hogy beillesszék kínálatukba ezt a különleges csatornát, amely a helyi orosz nyelvű közösséget szólítja meg, illetve azokat, akik az orosz nyelvet szívesen gyakorolnák szórakoztató módon.
Milyen piaci részesedéssel bírnak a csatornák a hazai piacon?
A Nielsen adatai szerint csatornáink terjesztettsége 2020. január végén így festett: a televíziós háztartások 75.7%-ában érhető el a Viasat History, 67.1%-ában az Epic Drama, 75.5%-ában a Viasat Explore és 61.1%-ában a Viasat Nature. Ezek előkelő számok, ugyanakkor folyamatosan dolgozunk azon, hogy bővítsük az elérést. Decemberben például a UPC kábelkínálata bővült a Viasat History és Viasat Nature csatornákkal, míg a UPC Direct műholdas szolgáltató februárban vezette be kínálatába az Epic Drama és Viasat Nature csatornákat, a Viasat History pedig átkerült az alapcsomagba.
Jelenleg a portfólióból öt csatorna érhető el Magyarországon. Milyen jellegű csatornák érkezése várható a jövőben?
A portfóliónk konszolidációjára és a lehetőségek kiaknázására helyezzük a hangsúlyt, új csatornák bevezetését egyelőre nem tervezzük. Ez persze nem azt jelenti, hogy hátradőlnénk: folyamatosan monitorozzuk a piaci igényeket, és ha valahol lehetőséget látunk, arra reagálunk. A közelmúltban például szétválasztottuk az eddig egy csatornahelyen osztozó Viasat Nature és Viasat History HD adókat, ezzel mindkét csatorna különálló 24 órás HD adást kapott. Ezzel mérföldkőhöz érkeztünk, mert immáron minden csatornánk elérhető HD és SD verzióban is.
Mi jellemzi a Viasat World globális tartalmi stratégiáját 2020-ban, és ahhoz képest mennyiben tér el a régiós, köztük a magyar tartalmi stratégia?
Központi akvizíciós csapattal dolgozunk, akik az erős brandértéket kiaknázva a közép- és kelet-európai régió több országára folytatnak tárgyalásokat globális tartalomterjesztő és- gyártó partnerekkel.
 |
| Horváth Tamás |
Milyen típusú műsorokra kíváncsi a tévénéző itthon és a régió más országaiban?
Olyan apró eltérések észlelhetők az egyes piacok között, mint például hogy Lengyelországban nagyon népszerű a tényszerű dokumentumfilm, míg a román nézők ugyanazt a témát inkább kis fikcióval fűszerezve, szórakoztató köntösben szeretik nézni. Úgy látom, hogy a magyar nézők preferenciája valahol a kettő között van.
A csatornákon korábban nem értékesítettek reklámfelületet. Mire alapozták a korábbi döntésük megváltoztatását?
Tavaly októberben megnyitottuk a Viasat History csatornát a reklámozók előtt stratégiai partnerünk, a Digital Media and Communications Zrt. segítségével, és a reklámblokkok értékesítését az Atmediara bíztuk. A Magyar Reklámszövetség által publikált 8,5%-os reklámköltés-növekedésre alapoztuk ezt a lépést, és éltünk a csatorna erős piaci teljesítményével. Jelenleg elemezzük az első hónapok adatait, és ez alapján döntünk arról, hogy más csatornáinkon is elindítsuk-e a reklámértékesítést.
Korábban azt nyilatkozták, hogy bár a Viasat History, Nature és Explore, valamint Epic Drama csatornákkal elsősorban a televíziózás hagyományos fogyasztóinak kedveznek, igyekeznek nagy figyelmet fordítani azokra is, akik saját műsoridőt és tartalmat szeretnek összeállítani. Mit gondol a televíziózás jövőjével kapcsolatban? A lineáris vagy az on-demand szolgáltatásban látják a jövőt?
Az Epic Drama magyarországi szereplése alapján azt gondoljuk, a lineáris televíziózásban még mindig kiadós fantázia van. Emellett a nézők tartalomfogyasztási szokásainak változására reagálva szorosan együtt dolgozunk televíziós szolgáltató partnereinkkel, hogy a kedvenc sorozatok elérhetők legyenek a nézők számára akkor, amikor és ahol szeretnék. Például az Epic Drama SVOD könyvtárának segítségével. A dokumentumtartalmak esetében is a lineáris nézettség bizonyul erősebbnek, de kínálunk SVOD és catch-up lehetőséget is, többek között a Telekom Moziklubban és a UPC Horizonon.
A jövőt tekintve egyértelmű, hogy a nézők változó preferenciái tovább befolyásolják majd a médiapiacot. Látjuk, hogy a nyugat-európai piacokon az SVOD szolgáltatások már szorongatják a televíziós csatornákat, de minden valószínűség szerint ez a trend csak néhány év múlva gyűrűzik majd be a közép-kelet-európai régióba, így Magyarországra is. Abban bízunk, hogy tartalomkurátoraink szakértelmével, valamint prémium minőségű műsorainkkal továbbra is ki tudjuk szolgálni azokat a nézőket, akik nem feltétlenül akarják saját műsorfolyamukat összeállítani.
Milyen új műsorokra, premierekre számíthat a magyar néző 2020-ban a Viasat három csatornáján, illetve az Epic Draman?
Minden csatornánkon erős tartalomfejlesztéssel készülünk idén. Az Epic Drama nézői hamarosan láthatják A kék könyv-projekt, A pestis és A tengeralattjáró új évadjait, és érkezik egy szintén nagyreményű újdonság, a Vienna Blood című sorozat. A Viasat History csatornán márciusban a Dekódolt kincsek és A hadviselés top 10-es listája, míg májusban a Pompeii Rising sorozatokat mutatjuk be, továbbá számos új, II. világháborús tartalom is a 2020-as kínálat részét képezi. A Viasat Explore-on debütál márciusban a Horgászkalandok, később pedig az Aussie Bull Catchers, míg a Viasat Nature a Folyami szörnyek újabb évadát és a rendkívül érdekes Mutáns időjárás című dokumentumsorozatot tűzi műsorra. Ez természetesen nem minden, és a nagy tartalomvásárok is további izgalmas újdonságokat hozhatnak még, ezekről természetesen folyamatosan beszámolunk majd.
 |
| Jelenet A tengeralattjáró című sorozatból |
Van olyan program, amelynek maga is nagy rajongója?
Imádtam A tengeralattjáró első évadát, alig várom, hogy láthassam az új részeket májusban az Epic Draman. Általánosságban a II. világháborús tartalom rajongója vagyok, mind dokumentum, mind fikciós műfajban, ezért magam is gyakran nézem a Viasat History-t.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én