Médiapiac
Influencer és sportmarketing a Médiapiac friss számában
Lufi vagy bivalyerős trend az influencer marketing? Ezt a kérdéskört vizsgálja meg a Médiapiac a legfrissebb számában. A Gemius Hungary tavaszi kutatása alapján felállítottunk egy listát is a legbefolyásosabb hazai véleményvezérekről, továbbá kikérdeztük vlogjukról Istenes Bencét és Ördög Nórát. A foci-vb közeledtével külön mellékletet kapott a sportmarketing: kiszámoltuk, mennyit ér egy olimpiai érem és azt is megnéztük, hányféle szurkoló létezik.
„Cuki a Nátán, szép az Adél, jópofa a Bence, de már szeretném azt is megmutatni az embereknek, hogy nekem is vannak nehéz pillanataim, mint bárki másnak” – mesélte a Médiapiacnak adott interjújában Istenes Bence, hogyan szeretne átalakítani a rendszeresen 6-700 ezres nézettséget hozó vlogját. Az RTL-csoport műsorvezetője arról is beszélt, hogyan készül a Survivor forgatására és miért érez erős késztetés arra, hogy sportműsorokat is közvetítsen.
 |
Fotó: RTL Klub
A TV2 műsorvezetőjét, Ördög Nórát többek között a férjével, Nánási Pál fotóssal közösen készített Nánásiék vlogról kérdeztük. „Nem kerestünk piaci rést, volt egy ötletünk, amit hamar megszerettek az emberek. A titok talán az őszinteségben rejlik: valóban azt mutatjuk, ami spontán történik, a boldog pillanatok mellett a nehezebbekből is láttatunk, nem csinálunk úgy, mint ha mi sosem hibáznánk, vagy a gyerekeink sosem hisztiznének” – beszélt a arról, hogyan jön az ötlet és szerinte miért lett viszonylag gyorsan sikeres.
 |
Fotó: TV2-csoport
Istenest és Ördög Nórát is azért kerestük meg, mert kíváncsiak voltunk arra, hogy a mainstream médiában befutott sztárok képesek-e megszólítani a közösségi média és a Youtube közönségét, lehet-e kamatoztatni a tévéknél felszedett profizmust a user generated content (UGC) világában.
Hatásvadászok
Ugyanis a május-júniusi lapszám témája az új generációs médiacégek és az influencer marketing. A Gemius Hungary tavasszal felmérte, hogy kik a legnépszerűbb véleményvezérek Magyarországon, és a kutatás alapján elkészítettük a top10 influencer listáját.
A Youtube hivatalos magyar partnereivel – Special Effects Media, Bug Tv, Star Network, 4kids Network – és a legnagyobb ügynökségek – Café Communications, Nuheads, PostForRent – szakértőivel pedig arról beszélgettünk, hogy a márkák miért szerettek bele az influencerekbe és meddig tart szerintük ez a nagy szerelem.
 |
Ahogy annak is utána jártunk, hogy mennyit kereshetnek a legnépszerűbb influencerek, és a globális óriások – elsősorban a Google és a Facebook – hogyan fölözik le a reklámbevételek zömét. A Média és jog rovatunkban Mezei Péter szakjogász azt vizsgálta meg, hogy megszorongatja-e a Youtube-ot és a többi videómegosztót az Európai Unió.
A lapban megtalálja a nemrég elhunyt Sas István nem túl optimista jóslatait is az influencer marketing jövőjét illetően.
A print kiadók digitális fejlesztéseit elemezve a friss Médiapiacban találnak egy riportot a skandináv csodáról, illetve olvashatnak egy interjút a Lapcom nemrég kinevezett új digitális vezetőjével, Kovács Illés Bencével, aki úgy véli, rövidesen Magyarországon is lesznek olyan online tartalmak, amikért szívesen fizetnek az olvasók. Fabricius Gáborral pedig a listaháborúról és az általa bedobott ötletről, az Agency Toplist ügyéről beszélgettünk.
Az érem értéke
Az oroszországi foci-vb közeledtével külön fejezetet szenteltünk a lapban az sportmarketingnek.
„A hazai sportmarketing sok tekintetben gyerekcipőben jár. Mit lehet csinálni, ha egyszer pénzhiányos egy ágazat?” – teszi fel a kérdést Németh Ottó, a Henkel Beauty Care üzletágának igazgatója. Az interjúnkban részletesen beszél arról, hogyan építették fel a sportolókkal és menedzsereikkel közösen Szalay Dakar Team vagy a Magyar Everest Expedíció sztoriját és ez hogyan vált a márkakommunikáció részévé.
 |
A Havas Media Hungary head of contentje és a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatának elnöke, Nagy László részletes elemzéssel jelentkezik arról, hogy milyen szurkolói típusokat lehet megkülönböztetni és milyen módszerekkel érhetik el őket a márkák.
Az Observer Médiafigyelő pedig azt vizsgálta meg, kik azok az olimpiai érmet szerzett magyar sportolók, akiken csügg a média és ez a médiajelenlét hogyan forintosítható: azaz mennyit ér az arany, az ezüst és mennyit a bronz. A Havas Sports & Entertainment sportmarketing-menedzsere, Vincze Dávid pedig azt elemezte, mi kell ahhoz, hogy egy sportoló influencerré és ezen keresztül márkanagykövetté válhasson.
A sportmarketing-mellékletünk online is megjelent cikkeit itt találja.
A Médiapiac legfrissebb számában külön rovatot kapott a PR-szektor is. Bőhm Kornél könyve, a „Sem megerősíteni, sem cáfolni…” apropóján a kríziskommunikációt jártuk körbe, illetve arról kéreztük a Black Page Consulting ügyvezetőjét, a MOL korábbi kommunikációs igazgatóját, Somlyai Dórát hogy mit tehet egy kommunikációs tanácsadó a fake news és az UGC korában.
A Médiapiac keddtől kapható ezeken a standokon, illetve előfizethető ezen az oldalon.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás