Médiapiac
Itt a HOPPex idei menetrendje
Tesztek, éles üzem és sok edukáció. Itthon is jelentős változásokat hozhat 2015 a programozott szegmensben.
A neved eddig kevésbé pörgött a konferenciákon és a szaksajtóban. Mivel foglalkoztál az elmúlt években, és hogyan kerültél kapcsolatba a programozott vásárlás területével?
Korábban három és fél éven át a Vaterát is üzemeltető Allegro Groupnál dolgoztam, ahol B2C brand menedzserként olyan márkák marketingaktivitását bízták rám, mint a Grando.hu vagy a Lealkudtuk.hu, majd idén januárig a Central Médiacsoport programozott médiaértékesítési projektjeiben vettem részt. Rövid kitérő után április közepétől látom el a HOPPex vezetői feladatait.
A HOPPex elindításáról 2014 októberében tett bejelentést három nagy médiacég. Aztán nagy volt a csend, a kíváncsiság pedig nőttön-nőtt. Mi történt az elmúlt hónapokban?
Az elmúlt hónapok a nemzetközi piacon jelenleg elérhető legmagasabb fejlettségi szintű technológiai partner keresésével, és a magyar piac szereplői számára legmegfelelőbb szolgáltatáscsomag összeállításával teltek. Olyan szolgáltatási csomagot sikerült kialakítani, ami nagyon különböző preferenciákkal rendelkező online tartalomszolgáltatók igényeinek is megfelel. A hazai szereplők azonos feltételekkel vehetik igénybe a HOPPex szolgáltatásait. Korszerű, versenyképes megoldást kínálunk a hirdetői, ügynökségi oldal számára, miközben azáltal, hogy a rendszer nagyobb inventory kezelésére biztosít lehetőséget, várhatóan csökkennek az egyes szereplőkre háruló terhek.
Mi a 2015-ös évre vonatkozó menetrend?
A HOPPex hamarosan megkezdi a tesztidőszakát, majd ezt követően csatlakozhatnak a rendszerhez a tartalomszolgáltatók.
Mekkora csapattal vág neki a HOPPex az éles munkának?
Nincs szó nagy szervezeti háttérről. A cél az, hogy egy alacsony költséggel működő, és emiatt is versenyképes szolgáltatást nyújtó cég jöjjön létre, ami nyitott a hazai szereplők számára. Minden mást ehhez a célkitűzéshez igazítunk.
Miben látod a főbb kihívásokat, illetve a főbb lehetőségeket, amelyek a HOPPex itthoni sikeréről dönthetnek?
Mind a nemzetközi, mind a hazai médiapiacokon a digitális médiaköltés egyre nagyobb része folyik keresztül különböző automatizált rendszereken, ami elsősorban a nagy nemzetközi szereplőknek kedvez, míg a hazai szereplők versenyhátrányba kerülnek. Ráadásul ügyfél- és ügynökségi oldalról is igény mutatkozik arra, hogy a hagyományos kiadók jelenleg jellemzően direkt módon értékesített felületeit is meg lehessen ilyen rendszereken keresztül vásárolni. Azonban egy ilyen rendszer kialakításának költségeit egyetlen hazai szereplő sem képes egyedül finanszírozni, és itt jön a képbe a HOPPex. Nemzetközi trendek mutatják, hogy a programozott médiavásárlás – és a mi szempontunkból értékesítés – a jövő. Ha Nyugat-Európára tekintünk, láthatjuk, hogy egyes országok nagy tartalomszolgáltatói a hirdetéseik akár 60-70 százalékát már ilyen módon értékesítik. Sorra tűnnek fel a HOPPexhez hasonló kezdeményezések: Csehországban a CpEX, az Egyesült Királyságban az AOP, Olaszországban a Gold Five (G5), Franciaországban a La Place Media és az Audience Square, Dániában a Danish Publisher Network (DUN), Dél-Afrikában a southernx, a spanyol piacon a PMPMedios, vagy Görögországban a PPN és az Project Agora. Legutóbb a legnagyobb angol nyelvű gazdasági kiadványok (The Guardian, CNN International, The Financial Times, Reuters, The Economist) hoztak létre ilyen együttműködést. A Pangea bejelentése is megerősített bennünket abban, hogy jó úton járunk.
Hogyan áll a szolgáltatás piaci bevezetése? Milyenek az előzetes reakciók?
Tapasztaljuk a folyamatosan fokozódó érdeklődést a szolgáltatás iránt. A következő hónapokban a bevezetéssel párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetünk az edukációra. Fontos, hogy a hazai szereplők megismerjék a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket, és ténylegesen kihasználhassák annak előnyeit. A kitöltöttség optimalizálása, a bevételek ezeknek megfelelő alakítása a piac minden egyes szereplője számára fontos cél. Ezen a téren a nemzetközi szereplők előttünk járnak.
A nemzetközi szaksajtóban gyakran ismételt tételmondat, hogy 2015 lehet az az év, amikor “berobban” a programozott szegmens. Mit gondolsz: itthon is igaz ez?
Azt gondolom, hogy egyes országokban már megtörtént ez a robbanás, más országokban talán tényleg 2015 lesz az éve. Magyarországon ritkán látni robbanásszerű fejlődést, mégis azt mondom, hogy ez az év – és talán a következő – nagy változásokat hoz majd programozott médiavásárlás és -értékesítés viszonylatában.
Számítasz versenyre 2015-ben? Hallani a HOPPexhez hasonló kezdeményezésekről, de konkrét bejelentés eddig nem történt mások részéről.
Tudjuk, hogy vannak ilyen irányú törekvések, ez a piacra és a szolgáltatás színvonalára is kedvező hatással lehet.
2014-re vonatkozóan az IAB egy kb. 4,4 milliárd forintos becslés adott a hazai automatizált költésre. 2015-ben szerinted mire lehet számítani?
A HOPPex piacra lépésével olyan prémium felületek vállnak elérhetővé az automatizált rendszereken keresztül, amelyet korábban nem vagy csak teszt jelleggel érhettek el a hirdetők. A HOPPex a minőséget képviseli, technológiában és felületekben egyaránt. A nyújtott szolgáltatás nem a klasszikus értékesítés ellen, hanem ahhoz szervesen kapcsolódva, azt kiegészítve támogatja a bevételek és a kitöltöttség optimalizálását. Ezek alapján természetes, hogy összességében a hazai piacon növekedésre számítok.
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció