Médiapiac
Itt a júniusi Médiapiac!
Sajdik Ferenc, Rónai Egon, Bakos Piroska, Bánó András, Lábady István, Iain Lindsay, Sztaniszláv András és megannyi érdekes írás a magazin legújabb számában, amelyet digitálisan lapozható formába öntöttünk, hogy mindenki szabadon lapozgathassa.
Közel kilencven éve nem sikerült érdekességet találni a saját arcában, míg a pesti utca a témák kifogyhatatlan tárhelye Sajdik Ferenc szerint. A karikaturista a Ludas Matyinál kezdte pályafutását, egyszer majdnem közös cellába került Árkus Józseffel, a Főkukac életét pedig ő mentette meg, az azt horogra tűző Csukás Istvántól.
 |
| Sajdik Ferenc |
A legendával készült interjúnkat saját karikatúráival illusztrálta Gombóc Artúr szülőatyja.
Az elektronikus könyvpiac közel egy évtizede növekszik csendesen a háttérben, azonban a közelmúltban lezajló folyamatok, és a rövid idő alatt digitálisba forduló világ ismét ráirányították a reflektort erre a szegmensre, amely nem csak hazánkban erősödik fokozott mértékben, de világszinten is többmilliárdos éves bevételt produkál. Cikkünkben az e-könyvek piacának jellemzőivel foglalkoztunk.
 |
| Rónai Egon (Fotó: Soós Bertalan) |
– mondja Rónai Egon, aki ajándéknak tartja az élettől, hogy soha nem kellett olyan felkérésnek eleget tennie, amelyet ne szeretett volna elvállalni. Pedig sok szerepkörben kipróbálta magát. Rónai Egon az édesapjához fűződő viszonyáról, megosztó személyiségéről, az ATV-ről mint objektív hírforrásról és arról beszélt, hogyan lehet a tematikusan felépített gondolatok világában valódi újságírást folytatni.
 |
| Bakos Piroska (Fotó: Soós Bertalan) |
– mondja Bakos Piroska, aki legújabb kihívását a MOL kommunikációs vezetőjeként találta meg.
Üzleti konferenciák Zoom-on, munkacsoportok Facebook-on, megosztott vakációs képek az Instagramon – a szociális és szakmai életünk jelentős része mára átköltözött a világhálóra. Lassan több időt töltünk a különböző közösségi média felületeken, mint amennyit alszunk – legalábbis erre mutat a Data Reportal social media használatról szóló felmérése, amelyet részletesen is bemutatunk a cikkünkben.
 |
| Bánó András (Fotó: Egry Tamás) |
– mondja Bánó András, akit egész pályafutása során leginkább az új dolgok izgatták: nevéhez fűződik a sportösszefoglalók megújítása, majd kitalálta, hogy hírműsort párban és állva is lehet vezetni. Ha ő nincs, Egyenleg és Objektív sincs. Ő adta az első tévés bemutatkozási lehetőséget a mai televíziós generáció több neves tagjának. Legalább háromszor szervezett maga köré profi csapatot, és legalább ennyi alkalommal kellett felállnia az őt ért mélyütésekből is. Mint Bánó András mondja: az Egyenleg-ügy után a többi már szinte semmiség volt.
Merre tart a magyar e-kereskedelem? Az elmúlt hetekben az e-kereskedelem gyakran került fókuszba. Sokan a járvány nagy nyerteseinek nevezik az ágazatot, mivel az otthon rekedt tömegek igényeit a webshopok szolgálták ki. Még azok az offline kereskedők is kénytelenek voltak online üzletet nyitni, akik eddig nem is gondolkoztak ezen. De vajon ezek a most kialakult szokások tartósak lesznek? Hosszú távon is fellendíti a kereskedelmet a járványügyi helyzet? Schmidt Zoltánt, a Kosárérték.hu főszerkesztőjét kérdeztük az e-kereskedelem jelenjéről és jövőjéről.
 |
| Lábady István |
– mondja Lábady István, aki számára mindig fontos volt, hogy feszegesse a határokat. Legfőbb célja, hogy minden alkalommal, amikor kamerát vesz a kezébe, a tőle telhető legtöbbet hozza ki magából, még az alkalmazott munkáiban is törekszik a saját kritériumainak megfelelni.
 |
| Iain Lindsay (Fotó: Mészáros Dia) |
Iain Lindsay, Nagy Britannia magyarországi nagykövete visszavonul a diplomáciától, és a versenyszférában folytatja a pályafutását. Diplomata karrierje záróakkordjaként hazánkban töltött négy évet, amihez meg kellett tanulnia magyarul – szerinte ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a minket körülvevő szláv tengerben megértse a magyarság különcségének lényegét. Meggyes rétesről, Petőfiről, és a Fény utcai Piacról is beszélt a nagykövet, aki elárulta, mit visz magában hazánkból.
Gyermekvédelem a koronavírusjárvány közben és után. Mik az izoláció hatásai a gyermekekre nézve? Lassan teljesen véget ér a bezártság korszaka és a gyermekek újra játszhatnak a szabadban. De vajon min múlik, hogy ki milyen mentális és lelkiállapotban hagyja el a lakását? Egyáltalán mi történt ebben az időszakban – több volt a gyermekeket ért támadás az interneten? A Kék-vonal alapítvánnyal a gyermekek bezártsággal kapcsolatos érzéseiről, a videójátékok és a megnövekedett képernyőidő hatásairól beszélgettünk.
 |
| Sztaniszláv András |
Különleges körülmények között töltötte Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elnökségének első hat hónapját. Nem csak a koronavírus-járvány állította váratlan kihívások elé a szervezetet és a szakmát, számtalan új helyzettel kellett megbirkóznia ebben az időszakban az egész világnak, amely komoly nyomot hagyott a gazdaságon is. Interjúnkban erről beszélgettünk vele.
„Az Onlife megteremtette a konferenciák új korszakát”
Az Onlife Üzleti Konferencia kísérlet volt arra nézve, hogy a hagyományos konferenciaélményt át lehet-e menteni az online térbe. A résztvevők véleménye szerint egyértelműen igen. A Médiapiac Onlife-melléklete is egy kísérlet: arra, hogy egy-egy izgalmas témát kiragadva felvillantsuk, miért is volt korszakalkotó a 64 stúdióminőségű előadást felvonultató esemény. Szó lesz többek között kollektív burnoutról és onlife marketingszemüvegről, a posztfaktuális világban való boldogulásról és marketingtranszformációról, de arról is, mitől lesz piacvezető a kommunikációnk. Lapozz bele a szemed előtt zajló történelembe!
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én