Kövess minket!

Médiapiac

Izabella Wiley: „A nézőink izgalmas, szórakoztató műsorokra vágynak”

Január elején érkezett a hír, mely szerint az A+E Networks Magyarországon is elindítja a History2 tévécsatornát. A Médiapiac arról kérdezte Izabella Wiley-t, a társaság közép- és kelet-európai részlegének ügyvezető igazgatóját, hogy miért látták szükségesnek a History mellett a History2 elindítását a magyar piacon, illetve, hogy a lineáris vagy az on-demand szolgáltatásban látják a jövőt.

Miért látták szükségesnek a History mellett a History2 elindítását a magyar piacon?

A Magyar Telekommal kötött új együttműködésünknek köszönhetően a HISTORY2 csatornával kiválóan ki tudjuk egészíteni a már jól ismert HISTORY csatornát. A HISTORY2 lebilincselő műsorai Európa-szerte egyre népszerűbbek a nézők és a szolgáltatók körében. A csatorna egyedülálló tartalmat kínál, és jelenleg nincs Magyarországon hasonló tartalmat nyújtó versenytársa. Itt egy helyen van a történelem, a tudomány és a popkultúra. Provokatív kérdéseket teszünk fel a civilizáció és az emberiség nagy eseményeivel kapcsolatban.

A csatorna nagyon népszerű Lengyelországban, Skandináviában és az Egyesült Királyságban, és reményeink szerint más közép-európai országokban is hamarosan elérhető lesz. A HISTORY2-t 2014-ben indítottuk el Európában, és azóta kialakult egy stabil, 15 milliós néző közönsége a kontinensen, ami világszinten eléri a 45 milliót is.

Testvércsatornája, a HISTORY jelentős piaci részesedésre tett szert Magyarországon az elmúlt 12 hónap folyamán, a HISTORY2 lokalizált műsora pedig még több lehetőséget teremt a nézők számára, hogy bepillantsanak a világ legizgalmasabb rejtélyei mögé. Az első nézettségi számokat tekintve úgy tűnik, igazunk volt.

A bejelentés kapcsán azt mondták, „a HISTORY jelentős piaci részesedésre tett szert Magyarországon az elmúlt 12 hónap folyamán”. Mit jelent ez számokban?

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy kevesebb, mint három év alatt – amióta mi felelünk a közép-európai régióért – a HISTORY bejutott a top 3 szórakoztató és ismeretterjesztő csatorna közé. Alig két évvel ezelőtt a magyar nézők átlagosan napi fél órát nézték a HISTORY-t, és büszkén mondhatjuk, hogy ma ennek majdnem a kétszeresét töltik a csatornánkkal. A 2019-es év volt az eddigi legjobb évünk, 0,76%-os közönségaránnyal a kereskedelmi célcsoportban, mindezt egy olyan piaci környezetben, amikor a lineáris tévézés visszaszorulóban van, és a médiavállalatok csökkentik a tartalom előállításra szánt pénzt. Közel 2 millió magyar nézőt tudtunk elérni, ami azt mutatja, hogy egy érdekes szórakoztató ismeretterjesztő csatornával szép nézőközönséget lehet elérni.

Milyen helyet foglal el jelenleg a HISTORY csatorna a portfólión belül, illetve miben különbözik a konkurencia hasonló tartalmakat kínáló csatornáitól?

A HISTORY azoknak a csak itt látható műsorformátumoknak köszönheti a népszerűségét, ami bátran kiterjesztik az ismeretterjesztés határait a szórakoztatás felé. A történelem élő dolog, nap mint nap történelmi események tanúi vagyunk. A HISTORY csatornánál mi ezeket a történeteket próbáljuk közvetíteni modern technológiát és nyelvezetet használva.

A nézőink nem azért nézik a csatornát, hogy egy unalmas iskolai órát vagy fekete-fehér dokumentumfilmet lássanak, hanem, izgalmas, szórakoztató műsorokra vágynak.

Az összeesküvés-elméletek emblematikus részei a csatorna DNS-ének – vezető műsorunk, az Ősi idegenek, számtalan vitát és néhány legendás mémet generált a 14 évad során. Nagyon sokat lehet tanulni a műsorból a régi korok technológiájáról és műveltségéről, függetlenül attól, hogy az ember elhiszi-e az erre ráépülő, földönkívüliekkel kapcsolatos tartalmat. De ahogy az amerikai katonaság által nyilvánosságra hozott adatokból megtudhattuk, rengeteg olyan ismeretlen dolog van a világon, amit nem tudunk megnevezni és imádjuk azokat a teóriákat, amik közelebb visznek minket az igazsághoz. Kincskereső műsoraink, mint az Oak island átka, szintén védjegyei a HISTORY-nak, csakúgy, mint a drámai reality versenyek, mint a Tűzben edzett és az MMA páncélban, amelyek hús-vér emberekkel: kovácsokkal és modern kori lovagokkal teszik élővé a történelmet.

Tűzben edzett

Milyen más csatornák tartoznak jelenleg az A+E Networks portfóliójába? Mi a HISTORY szerepe a portfólióban?

Az idén 25 éves HISTORY-nak van a legkiterjedtebb terjesztési hálózata a régióban. Nagyon sok pénzt fektetünk abba, hogy minőségi szórakoztató ismeretterjesztő tartalmat hozzunk létre a férfi célközönség számára, és a csatorna ezért mind az Egyesült Államokban, mind nemzetközileg sikeres. Lengyelországban 5%-os növekedést értünk el 2019-ben, Romániában magabiztosan tartjuk az első helyet a szórakoztató és ismeretterjesztő csatornák között. Egy másik nagyon erős márkánk a Crime+Investigation (CI). A krimi műfaj nagyon népszerű mostanában, és a CI egy olyan lineáris csatorna, ami ilyen történeteket mutat be újszerűen és innovatívan. Elengedhetetlen az is, hogy helyi elemeket is tartalmazzon vagy a lineáris tartalom, vagy a közösségimédia-tartalom. Nagyon nagy sikereket értünk el Lengyelországban a helyi tartalmakkal, személyiségekkel és helyi szakértők bevonásával. Ez 48%-os növekedést jelentett (YOY) így 2019 a legjobb évünk lett. Dolgozunk a csatorna lokalizációján azokban az országokban, ahol már elérhető és reményeink szerint a régió több piacán, így Magyarországon is sikerül majd bevezetnünk. Lengyelországban a Lifetime csatornával is jelen vagyunk, ami egy olyan női életmód- és mozicsatorna, ami 25 éve készít izgalmas reality műsorokat és díjnyertes filmeket.

Mely terület erősödését prognosztizálják globális, illetve lokális szinten?

A rövid válaszom: az SVOD csatornák.

Izabella Wiley

Tavaly jelentettük be az európai együttműködésünket az Amazon Prime Video Channelel, ahol elindítottuk a HISTORY Play és a Crime+Investigation Play szolgáltatásokat. A szolgáltatások elérhetők az Egyesült Királyságban, Németországban és Ausztriában is. Ez az első alkalom, hogy a nézők közvetlenül hozzáférhetnek a HISTORY és a CI dokumentumaihoz és sorozataihoz videotéka szolgáltatáson keresztül. Természetesen minden piac más és elsősorban olyan lehetőségeket keresünk, ahol hosszú ideje megbízható partnereink tudják ezt a szolgáltatást nyújtani ügyfeleiknek. Az SVOD termékek bevezetése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy új nézőkhöz juttassuk el a tartalmainkat. Jelenleg is sok hasonló együttműködésen dolgozunk.

Tervezik, hogy a közeli jövőben az A+E Networks portfóliójába tartozó, a magyar közönség számára még nem elérhető csatornákat indítsanak Magyarországon?

Most, hogy elindítottuk a HISTORY2-t, mindenképp szeretnénk, ha bővülne a terjesztése. Az állhírek, a propaganda és a gyors szórakoztatás világában a csatorna mélyebb és tartalmasabb tudást kínál. A partnereink számára érdekes terméknek gondoljuk, ezért néhány pozitív bejelentést várunk a következő hónapokban.

Mindig nyitottak vagyunk új lehetőségekre – a Crime+Investigation az egyik csatorna, amire nagyon büszkék vagyunk. Jelenleg 12 közép-kelet-európai országban van jelen, mint például Lengyelország, Románia, Bulgária, Csehország és Szerbia, és mi elképesztő növekedési lehetőséget látunk a csatornában.

Mi jellemzi az A+E Networks globális tartalmi stratégiáját 2020-ban, és ahhoz képest mennyiben tér el a régiós, köztük a magyar tartalmi stratégia?

A helyi tartalom fontosságában hiszek. Elkötelezettek vagyunk a magyar piac mellett és már elkezdtünk helyi tartalmakat hozni a HISTORY csatornára mind a képernyőn, mind a közösségi médiában.

Nagyon sikeresek voltak a rövid videótartalmaink, mint például Farkas Bertalannal készített interjú az űrutazásról, vagy a magyar lovagok viadala, ami elfelejtett középkori technikákat keltett életre, és a nézőink hallhatták Gera Zoltán és Pindroch Csaba Jézussal kapcsolatos gondolatait is. Ezek a témák a HISTORY Holdra szállás: Az elveszett felvételek, az MMA páncélban és az Ismertem Jézust című műsorokhoz kapcsolódtak.

Ha azon közép-európai országokat nézzük, ahol a csatornáikkal jelen vannak, milyen tartalmi különbségeket azonosíthatunk?

Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a magyar, a román, a cseh, a szerb, a horvát vagy a bolgár nézőknek tetsszen az ajánlatunk, helyivé kell tennünk minden országban. Nincs olyan, hogy közép-kelet-európai néző. Ami eredményesen, az az, hogy nemzetközi anyagokat használunk, és helyi relevanciájúvá tesszük.

A lineáris vagy az on-demand szolgáltatásban látják a jövőt?

A lineáris és az on-demand nézők kiegészítik egymást, más közönséget érünk el a kétféle szolgáltatással. A Netflix-szel való együttműködésünk Nagy Britanniában az I Am a Killer című, valós történeten alapuló krimisorozattal mindkét közönség számára működött. A HISTORY Play folyamatosan terjeszkedik, már Nagy Britanniában, Írországban, Németországban, Ausztriában és Svájcban is elérhető, és további növekedés várható Közép-Európa felé. A HISTORY Play nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy új nézőket érjünk el a tartalmainkkal; pláne a fiatalabb generációt, akik imádnak egyszerre megnézni egész sorozatokat és bármikor, bárhol hozzáférni a tartalmakhoz. Ugyanezeket a tendenciákat látjuk a kábelszolgáltató partnereink VOD adataiból. Ez egy kiegészítő szolgáltatás a lineáris csatorna mellé, ami megkönnyíti az átállást egyikről a másikra. Folyamatosan egyeztetünk a kábelszolgáltató partnereinkkel egész Európában, és ha a piac nagysága elég nagy egy adott országban, akkor bevezetjük a szolgáltatatást. De csak azért nem fogjuk bevezetni őket, hogy elmondhassuk magunkról, hogy már X országban bevezetettük. Pénzügyileg indokoltnak kell lennie, és ezt fogjuk vizsgálni a következő hónapokban.

Milyen műsorokra számíthat a magyar néző 2020-ban a két csatornán?

Minden hónapban 20-60 óra új programmal jelentkezünk, így tavasszal 240 óra magyar nyelvű premiert mutatunk be a nézőknek. Ezek, többek között: az Ételek, amelyek megváltoztatták a világot, ami olyan márkák alapítóit mutatja be, mint a McDonald’s, a Heinz vagy a Mars; az Elképesztő rejtélyek William Shatnerrel, a Star Trek legendájával, aki a világ legnagyobb relytéjeiről mesél; a Leonardo DiCaprio produceri közreműködésével készült Grant című sorozat, amely egy háborúellenes katonáról szól; valamint a Washington című minisorozat, a Pulitzer-díjas Doris Goodwin alkotása, amely tavaly Romániában forgott, és egy olyan férfiről szól, aki az Egyesült Államok első királya lehetett volna, de inkább az elnöki tisztséget választotta.

 

Melyek az ön kedvenc csatornái a portfolióból? Mit néz szívesen?

Nagyon szeretem a Hajsza a balti arany után című sorozatot, ami tavaly debütált és a második évadot még idén bemutatjuk. Ez egy szórakoztató műsor, ahol betekinthetünk a virágzó lengyel borostán-iparban dolgozó emberek életébe. Érdekes megtudni, hogy milyen nehéz a munkájuk – legyen szó a jeges tengerek kutatásáról, vagy az ékszerészekkel való alkudozásról több ezer eurós összegekről. Annak ellenére, hogy a borostyánnak komoly hagyományai vannak, és jelenleg is fontos szerepe van Európában, nem sokat tudtam róla.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom