Kövess minket!

Médiapiac

Izgalmas interjúk és szakemberek jövőbe mutató jóslatai – ezek várnak a Médiapiac 2020-as első számában

A 2020-as évek első Médiapiaca az új évtized kihívásaira fókuszál. Benne interjú olvasható az Emmy-díjas Gera Marinával, a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurájával, Hajós Andrással, és szakemberek igyekeznek megjósolni a marketing- és pr-szakma várható trendjeit.

Gera Marina kétéves kora óta arra készült, hogy sikeres színésznő legyen. Ez, egy Emmy-díjjal a kezében, úgy tűnik sikerült. De mint eddig, az Örök tél főszereplője, most sem áll meg, újabb, még nagyobb kihívásokat keres. Hogy mi lehet a végcél, és, hogy oda hogyan juthat el, a színésznő a magazin első számában megjelent interjújából kiderül. Ahogy az is, hogy mire viheti egy kakukktojás, ha mer kívülálló maradni.

A net megkönnyíti az információkhoz való hozzáférést, mégis megingatja a tudást. Hogyan lehetséges ez? – teszi fel a kérdést Bajomi-Lázár Péter. A tudás történetének igen rövid áttekintése azt mutatja, hogy az információforrások számának növekedése együtt járt az információk egyre megbízhatatlanabbá válásával, s a felhasználó ma joggal érezheti úgy: a dezinformáció, az online propaganda, az álhírek, a konspirációs teóriák és a városi legendák korában él.

Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)
Hajós András (Fotó: Valuska Gábor)

Egykor őrjöngő agyú kisgyerek volt, aki egyszerre készült Irkutszkba és mérnöknek, miközben szüntelenül zenélt. Hajós András ma a média és a stand-up comedy társadalom jellegzetes figurája, aki most éppen a YouTube-on futó Dalfutár című műsorával szórakoztatja a közönségét – mi mással, zenével. Mert igazi szerelme a zene, amihez mindig visszatalál. De hogyan vélekedik a magánember Hajós András a közszereplő Hajós Andrásról? És miért mondja azt, hogy nem abban látja a veszélyt, hogy

…egy politikai párt eluralkodott, mert ilyet láttunk már. Igazság szerint, azt is láttuk, ahogy a saját szarukba fulladnak bele, inkább az aggaszt, hogy az emberek miközben minden sületlenséget elhisznek, a létező igazságokat – mint például, hogy nem lopunk – mintha elfelejtették volna. Lopni a gyíkemberek uralta lapos Földön sem illik, hiába él Elvis.

Harmadik műszak, Rendőrakadémia és egy nyomozó édesapa: többek közt ezek indították el a rendvédelmi szerv felé azokat a fiatal rendőröket, akik ma az ORFK social platformok kommunikációs stratégiájáért felelnek. Ahogy a Médiapiacnak is elmondták, céljuk nem más, mint népszerűsíteni a rendőrséget, annak dacára és épp azért, mert a rendőrrel sosem kellemes helyzetben találkozunk.

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által kihirdetett „dróntörvénnyel” kapcsolatban sok a félreértés. Ez részben azért van így, mert a „drón” fogalom igen széles, többféle dolgot érthetünk alatta, ráadásul a kategóriába tartozó légi járművekre vonatkozó szabályok alkalmazása is több gyakorlati problémát felvetett. A dróntulajdonosoknak 2020 júniusig van idejük felkészülni a változásra, hiszen csak az ezt követő hónapban lépnek hatályba az új előírások. Ahhoz, hogy világos legyen, miért volt problémás a drónreptetéssel kapcsolatos szabályozás reformja, és mire kell odafigyelni a jövőben, érdemes áttekinteni, milyen tényezők alapján alakították ki az új előírásokat, ebben segít a cikkünk.

Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)
Boros Kriszta (Fotó: Valuska Gábor)

Olyan ügyekkel foglalkozunk, legyen szó egy társadalmi problémáról, vagy akár korrupciós ügyekről, amelyek sokakat érinthetnek és érdekelhetnek, és amelyek a nézőkhöz másképpen nem feltétlenül jutnának el

– mondja Boros Kriszta, aki már egész kicsi korában arról álmodozott, hogy bemondónő lesz. Majd miután a vágy testet öltött, és meghatározó éveket töltött el a közszolgálati média rádiós és tévés műsoraiban, egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub arca lett, ahol – nem meglepő módon – egy közéleti műsort vezet, a Házon kívült.

Idén ötvenöt éve, hogy aláírta a szerződését a Magyar Rádióval, majd alig egy évtizeddel később már a tévéképernyőkről köszöntötte a nézőket. Soha nem szűnt meg rádiósnak lenni, miközben a Magyar Televízió emblematikus alakja is volt. Közben pedig folyamatosan tanított. Már egészen fiatalon korrepetált, hogy megvehesse az első magas sarkú cipőjét, és hogy elutazhasson Párizsba. Kertész Zsuzsa szenvedélyes ember, akit joggal irigyelhet a fiatalabb generáció.

Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)
Kertész Zsuzsa (Fotó: Csibi Szilvia)

Feladatom van. Embereknek kell beszélnem. Valami értelmeset adni nekik, és ha már értelmeset, akkor értelmesen.

Fiala János profi és szélsőséges. A lehető legmélyebbre hatol, amikor egy kérdést feltesz. A mellébeszélést pedig az élő adásban ugyanúgy torolja meg, mint a való életben. Ebből kifolyólag, csak azt tekinti partnerének, aki bírja vele a szellemi iramot. Mégis, mintha az utóbbi időben finomabb hangnemre váltott volna.

Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)
Fiala János (Fotó: Valuska Gábor)

Fiala János a magyar média leépüléséről, a szakma morális válságáról, hiúságról, kitaszítottságról és megalkuvásról beszélt a vele készült interjúban.

Harminc évig volt a Film Színház Muzsika fotográfusa, a művészvilág képviselőiről készült sok felvétele több mint sztárfotó, drámai erejű portré. Az igazi ismertséget mégsem ezek, hanem azon sorozatai hozták meg számára, amelyek megrendelés nélkül készültek: a cigányokról, bányászbrigádokról, zsidókról. A Kossuth-díjas Féner Tamás számára mindig a fotó verbalizálható része volt a fontos. Meggyőződése, hogy az alkotásokat el kell olvasni.

Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)
Féner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Szilárd meggyőződésem, hogy ha képekkel foglalkozunk, az az első, hogy megértessük a szemlélőkkel, hogy a képeket elolvasni ugyanolyan aktív elsajátítást igényel, mint, mondjuk, egy festményt. Ha látunk egy jelenséget, annak a vizuális tükröződését, tudnunk kell hova tenni. Valakinek sikerül, valakinek nem.

Magyarország elsőszámú terméke lehetne a kultúra, ha ismernénk a piacot és megtanulnánk piaci alapon gondolkozni róla Balogh Máté András, az Art Is Business magazin megálmodója szerint. A kommunikációs szakember olyannyira komolyan gondolja a for profit és a művészeti szféra összekapcsolását, hogy reprezentatív felmérés készítésébe fog a hazai kultúrafogyasztásról, melyről először a Médiapiacnak beszélt.

Kabai Domokos Lajos az “Eljött a transznacionális cégek kora” című írásában arról ír, hogy bizony kommunikációs csapdába is kerülünk, ha nem változtatunk azon a felfogáson, amivel a nemzetközi vállalati törekvéseket továbbra is nemzetállami megközelítéssel értelmezzük, miközben a globalizmus korában élünk.

AZ ÚJ ÉVTIZED: MI MOZGATJA A MAGYAR MÉDIÁT?

Új évtized kezdődik. Vajon mik azok a trendek, amik meghatározók lesznek a média és a kommunikációs szakma szempontjából 2020-ban és a következő évtizedben? Mi marad változatan? Ezekről a kérdésekről és jövőbeni konkrét terveikről kérdeztünk meg öt meghatározó hazai médiavállalatot, hogy megtudjuk, merre tart a magyar média a 2020-as években.

Az idei év marketing trendjeiről és azok gyakorlati működtetéséről osztott meg hasznos gondolatokat a Médiapiaccal a szakma nagyágyúja, Hinora Ferenc is. A Magyar Marketing Szövetség elnöke inkább a stratégiai irányzatokban gondolkodik az újabb és újabb eszközökkel szemben, ezért kiemelten fontosnak tartja az alapokat. Mint mondta, utóbbi figyelembe vételével elkerülhetjük azt a gyakori marketinges hibát, hogy a gombhoz varrjuk a kabátot.

A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással beszélgettünk.

10 globális trend az online médiában: Cikkünk legfőbb kérdése, hogy mik azok az átfogó irányvonalak, amik jelen évtizedben jellemezni fogják az online médiát, azon belül is kiemelten a közösségi médiát. Mik azok a trendek, amelyeknek a jelei a nemzetközi színtéren már kibontakoztak, de Magyarországon még csak most kezdenek erősödni? A kiterjesztett valóság használata a márkahűség erősítése érdekében például ilyen, de számos más elérhető megoldásról is szót ejtünk 10 tételből álló felsorolásunkban.

A mémek, vagyis az interneten vírusszerűen terjedő vicces képek jól kiaknázható terepei a marketingnek, melyeken keresztül könnyen megszólíthatóvá válnak a Z-generáció tagjai. A mém-marketingnek számos előnye van, de az egyik legfontosabb, hogy az influenszer marketinghez képest lényegesen nagyobb engagement rate-et generál.

A csapból is a mesterséges intelligencia folyik, mégsem lehet eleget hangsúlyozni, hogy milyen fontos szerepe lesz az új technológiának (technológiacsoportnak) a 2020-as évtizedben. Bár a mesterséges intelligencia legkiemeltebb területeiként a navigációt és az egészségügyi eszközöket szokták említeni, a média világának számos területére is hatással van. Hat olyan trendet gyűjtöttünk össze, ami meghatározó lesz a mesterséges intelligencia fejlődésének köszönhetően.

Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben?

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom