Médiapiac
Jelentős változások jönnek az e-kereskedelemben
95 százalékos megtakarítást hozhat az új szabályozás.
Csökkenő adminisztrációs terheket és ÁFA szempontból egyenlőbb versenyfeltételeket hoz a határon átívelő termékértékesítésre vonatkozó új szabályozás 2021-től.
Tavaly december 5-én új szabályozást fogadott el az Európai Unió Tanácsa, ami jelentősen megkönnyíti az online, határon átívelő termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalkozások ÁFA-fizetési kötelezettségeinek teljesítését. A szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, hogy 2021-től kiterjeszti a MOSS (mini one-stop-shop) rendszerét – amely jelenleg csak távolról nyújtható szolgáltatásokra alkalmazható – a távolsági termékértékesítésekre is. Ezen újítás jelentősen csökkentheti az Európai Unió más tagállamaiba értékesítő vállalkozások adminisztratív terheit.
Egyszerűsített ÁFA-fizetés
Jelenleg két választási lehetőségük van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az Európai Unión belül határon átnyúló online értékesítéssel foglalkoznak. Egyrészt dönthetnek úgy, hogy a vásárló tagállama szerinti ÁFA-t fizetik az első eurótól kezdődően, másrészt választhatják azt az utat is, hogy csak az adott tagállamban irányadó összeghatár felett, amely jellemzően 35 ezer euró körül mozog, fizetik a másik országban érvényes ÁFA-t.
„Így például egy magyar értékesítőnek ésszerű választás lehetne a magyar 27 százalékos ÁFA-nál alacsonyabb ÁFA-t fizetni, azonban ez számos adminisztratív költséggel jár, mivel ehhez az adott tagországban adószámot kell szereznie és teljesítenie kell az irányadó adminisztratív követelményeket is. Ennek fényében már nem biztos, hogy ésszerű választás az összeghatár alatt a másik tagállam ÁFA-ját választani” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.
A jelenleg érvényben lévő rendszernek megfelelően a másik tagállambeli értékesítő versenyelőnybe kerülhet magyar versenytársával szemben, ha a szállítás díja mellett a saját áfakulcsát kihasználva alacsonyabb árakat tud ajánlani. A magyar értékhatár, vagyis 35 ezer euró túllépése esetén kötelező neki magyar ÁFA-t felszámítani, azonban gyakorlatban nehéz az értékhatár túllépését figyelni és a magyar ÁFA megfizetését számon kérni. Emellett ez a szabályozás lehetőséget ad „trükközésre” is, hiszen az értékhatár elérésekor ugyanaz a tulajdonosi kör egy másik cégen keresztül folytathatja az értékesítést, így elkerülve a magasabb ÁFA-fizetési kötelezettséget és ezáltal versenyelőnyt szerezve.
Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott új szabályozás értelmében főszabályként az első eurótól kezdve a magánszemély vásárló tagállama szerinti ÁFA-t kell fizetni. Ez alkalmas lehet arra, hogy a verseny torzulását megszüntesse, az értékesítőket egyenlő versenyhelyzetbe hozza az ÁFA tekintetében.
Az adminisztratív terheket azzal dönti le az új rendszer, hogy a MOSS keretein belül működő vállalkozások mentesülnek a tevékenységükkel érintett tagállamok vonatkozásában ÁFA regisztrációs kötelezettségük alól. Ennek értelmében a társaságok tagállamonkénti ÁFA bevallás benyújtására sem kötelezettek, kizárólag a letelepedésük szerinti uniós országban szükséges az ÁFA bevallás benyújtása, amelyen külön jelezni kell a bevallott értékesítések tényleges fogyasztásának helyét és ÁFA-ját.
Az Európai Tanács számításai szerint azzal, hogy a MOSS rendszerét kiterjesztik a távolsági értékesítésekre is, az érintett vállalkozások az ÁFA kötelezettségeik teljesítésére fordított költségeik mintegy 95 százalékát megtakaríthatják majd. Ezzel egy időben az átláthatóbb szabályozásnak köszönhetően az érintett tagállamok növekvő ÁFA bevételre is számíthatnak.
„A fentieken túl további jelentős egyszerűsítéssel élhetnek majd a startupok, valamint a kis- és középvállalkozások, ugyanis évi 10 ezer eurós értékesítési összeghatár alatt – a fogyasztás szerinti tagállam szabályai helyett – a fenti társaságok a letelepedésük szerinti tagállam ÁFA szabályait jogosultak alkalmazni, így tovább csökkenhetnek adminisztrációs kötelezettségeik” – tette hozzá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.
Harmadik országból érkező áruk
Az Európai Unión kívülről, harmadik országból érkező termékek esetén fontos változás lesz, hogy megszűnik a 22 eurós értékhatár alatti szállítmányok import ÁFA mentessége. Ezen termékek EU-ba történő beléptetése jelenleg import ÁFA mentesen történhet, annak ellenére, hogy az EU-n belüli értékesítésük esetén – értéktől függetlenül – ÁFA felszámítása szükséges, amely jelentős egyenlőtlenségekhez vezethet, valamint visszaélésekre adhat lehetőséget.
Távolról nyújtott szolgáltatások
A szolgáltatások terén már korábban megvalósult az a reform, hogy a fogyasztás helye szerinti ÁFA-t kell felszámítani az első eurótól kezdve, mindezt jelentős adminisztratív terhek nélkül. Azonban a rendszer tekintetében néhány részletszabály (pl. a vásárló tagállamának bizonylatolási szabályainak betartása) mégis adminisztratív tehernek bizonyult. A jövő évtől a jelenleg a MOSS keretein belül, távolról nyújtható szolgáltatásokat kínáló társaságok alkalmazhatják a letelepedésük szerint irányadó ÁFA szabályokat szinte minden tekintetben, például számlázási szabályok és iratmegőrzés.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én