Kövess minket!

Médiapiac

Ki felelős az oldalakon elhelyezett linkekért?

Az Európai Unió Bírósága 2016. szeptember elején meghozott döntésével tovább árnyalta a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalmát az internet világában.

A kihirdetett C-160/15. számú GS Media ítélet az internetes böngészés egyik legfontosabb eszközét, a hiperhivatkozások megítélését érintette. A hiperhivatkozás vagy hyperlink alatt olyan szöveget vagy képet értünk, amelyre kattintva egy másik webes helyre válthatunk. A következtetéseket dr. Szilágyi Zita Beáta, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda IP joggal foglalkozó jogásza vonja le.

A GS Media ügy alapja az volt, hogy Britt Geertruida Dekkernek a Playboy magazin számára készült meztelen képei idő előtt közönség elé kerültek. A holland szőkeség fotóit már a magazin decemberi megjelenése előtt hónapokkal megcsodálhatták az arra vágyók, többek között a szóban forgó ügy alperese, a GS Media által üzemeltett GeenStijl.nl holland weboldal segítségével. A GeenStijl.nl pletykaoldalon ugyanis hiperlinket helyeztek el, amely átirányította az internetezőket arra az oldalra, ahol a képek elérhetőek és letölthetőek voltak.

Természetesen a képek szerzői jogi jogosultja a Playboy magazin, valamint annak kiadója, a Sanoma nem hagyta annyiban a képek engedély nélküli felhasználását, így felszólította mind a GS Mediát, amely a linkeket a saját oldalán elhelyezte, mind pedig a meztelen képeket ténylegesen tároló weboldalak tulajdonosait a jogsértés abbahagyására és a képek törlésére. Jóllehet a fotókat letöltésre felkínáló oldalak tulajdonosai eleget tettek a felszólításnak és eltávolították a képeket, azonban a GeenStilj.nl oldalon újabb és újabb hiperhivatkozások irányítottak az aktuálisan elérhető képek helyére.

A Sanoma végül a holland bíróság elé vitte a vitát, és a több fokot megjárt ügyet végső soron elbíráló Holland Legfelsőbb Bíróság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti azt előzetes döntéshozatalra. Kérdései elsősorban arra irányultak, hogy abban az esetben, ha a hiperhivatkozás olyan weboldalra mutat, ahol a szerzői jogi jogosult engedélye nélkül hozzáférhető tartalomra bukkanunk, beszélhetünk-e „nyilvánossághoz közvetítésről”, és végső soron felléphet-e a szerzői jogi jogosult a hiperhivatkozást elhelyezővel szemben.

Az Európai Bíróság előtt nem volt ismeretlen a linkek megítélése, hiszen több korábbi ítéletében (például a C-466/12 Svensson és társai; C-348/13 BestWater International) is állást foglalt a kérdésben, azaz hogy a hiperhivatkozások a „nyilvánossághoz közvetítés” fogalma alá eshetnek-e vagy sem. Azonban a Bíróság a jelen ügyben felhívta arra figyelmet, hogy nem lehet automatikusan egyenlőség jelet tenni a korábbi két ügy és a jelen esetben vizsgált ügy közé, mivel a korábbi esetekben a linkek olyan szerzői jogi tartalomra mutattak, amelyet korábban már a jogosult hozzájárulásával szabadon hozzáférhetővé tettek. „Az Európai Bíróság tehát a jelen ügy újdonságát és specialitását abban ragadta meg, hogy a weboldalak, amelyekre a jelen ügyben a hiperhivatkozások mutattak, a szerzői jogosult engedélye nélkül tették elérhetővé a tartalmakat” – emeli ki a szerzői jogász szakértő. A Bíróság, figyelembe véve az internetes információáramlás hihetetlen gyorsaságát és azt az igényt, hogy a webes tartalmak minél egyszerűbben és hatékonyabban kerüljenek a fogyasztók elé, úgy ítélte meg, hogy általánosságban rendkívül nehézkes lenne a hiperhivatkozást elhelyező számára annak ellenőrzése, hogy az az internetes oldal, amelyre a link mutat, vajon olyan tartalmat jelenít-e meg, amelyre a szerzői jogi jogosult engedélyt adott.

A szerzői engedély ellenőrzésének már-már lehetetlenségéből kiindulva a Bíróság a hiperhivatkozást elhelyező szubjektív tudatállapotát tartotta szükségesnek esetről esetre vizsgálni, és arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a hiperhivatkozást elhelyező nem tudta vagy nem kellett tudnia, hogy a meghivatkozott tartalom a szerző engedélye nélkül került megosztásra, abban az esetben nem beszélhetünk „nyilvánossághoz közvetítésről”.

Természetesen ez a kép tovább árnyalódik abban az esetben, ha a hiperhivatkozást elhelyező haszonszerzési célból tette lehetővé honlapján az engedély nélküli tartalomra való átirányítást, hiszen ebben az esetben a Bíróság vélelmezi, hogy a honlapot üzemeltető elvégezte mindazon szükséges ellenőrzéseket, amelyekkel kiszűrhető a jogellenes tartalom. Ebben az esetben tehát azt kell vélelmezni, hogy a weboldalt üzemeltető tudott a szerző engedélyének hiányáról, és ezáltal a szerző ellene is felléphet, amely esetben az üzemeltetőre hárul annak bizonyítása, hogy valamely körülmény folytán mégsem volt tudatában az engedély hiányának.

„Lényegében tehát az olyan hiperhivatkozások megítélése során, amelyek szerzői engedély nélküli tartalomra mutatnak, először is azt a körülményt kell a Bíróság szerint mérlegelni, hogy a hiperhivatkozást tartalmazó honlap üzemeltetője haszonszerzési céllal helyezte-e el az adott linket” – magyarázza dr. Szilágyi Zita. Amennyiben a válasz nemleges, akkor az vizsgálandó, hogy vajon tudott, vagy tudnia kellett-e a tartalom jogellenességéről vagy sem. Amennyiben viszont a haszonszerzési cél megállapítható, akkor a tudomást vélelmezni kell.

Mindezeket figyelembe véve a Bíróság a szóban forgó ügyben úgy döntött, hogy a GS Media által elhelyezett hiperhivatkozások „nyilvánossághoz közvetítésnek” minősülnek, hiszen a GS Media nyilvánvalóan tudott a meztelen képek jogellenességéről, így a Sanoma joggal és főleg sikeresen léphetett fel ellene.

Az Európai Bíróság a jelen ítélettel a mai internetes világ kihívásaihoz igazodó döntést hozott, azonban majd a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a Bíróság által lefektetett előremutató kritériumokat miként tudják a nemzeti bíróságok az adott ügyekre alkalmazni.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom