Kövess minket!

Médiapiac

Ki mondja, hogy a print média halott?! A kiterjesztett valóság életre kelti az újságcikkeket

A Ledger Dispatch egy kaliforniai lap, mely 2018-ban döntött a kiterjesztett valóság bevezetése mellett a nyomtatott kiadványainál. A kreatív, egyedi tartalmak révén azóta is folyamatosan növelik a bevételeiket.

A Ledger Dispatch bevétele 30%-kal növekedett a múlt évben annak ellenére, hogy a kulcsfontosságú bevételi forrásaik (például az ingatlanszektor) jellemzően igyekeztek minimalizálni hirdetési kiadásaikat az utóbbi időszakban. Csak egy nagy különbség volt az újság kínálatában a korábbi évekhez képest: a kibővített valóság technológiájának vegyítése a nyomtatott magazin adta minőségi olvasói élménnyel.

A kiterjesztett vagy kibővített valóság (AR, augmented reality) lényege, hogy a környező világot olyan dinamikus adatokkal, plusz információkkal, tartalmakkal lássa el, amikre egyébként a fizika határai miatt nem lenne lehetőség. A kiterjesztett valóság manapság egyre nagyobb szerepet kap a gyártási szektorban, ahol nincs lehetőség például az automata szerelőeszközök megfelelő feliratozására vagy ahol a betanítási folyamat kockázatos, és komoly biztonsági feltételrendszernek kell megfelelnie. A legtöbben azonban nem az ipar által, hanem a közelmúltban berobbant Pokémon GO őrületből ismerhetik közelebbről is a kiterjesztett valóság adta élményeket.

A kiterjesztett valóság gyakorlati működése hihetetlenül egyszerű. Sok vállalat kínál kiváló platformokat, amelyeket szerkesztőségek, magazintulajdonosok, újságírók is használhatnak. Ezek közül a legnépszerűbbek: Layar, Blippar, Aurasma, HP Reveal és Strata. A Ledger Dispatch a felsoroltak közül az utóbbit, a Stratát használja. A platform rendkívül felhasználóbarát, ami fontos szempont az új élmény bevezetéséhez: adott egy kép, amit a szerkesztők egy szerverre vagy felhőbe töltenek fel. Ehhez kapcsolhatók a különböző tartalmak, például egy videó, hangfájl, zene vagy bármi más. Ha a telefont a kép fölé visszük, az alkalmazás felismeri és az egyszerre az AR-élményt kiváltó „kapcsolóvá” válik – ezt nevezzük triggernek.

Nincs szükség speciális tintára, nincs kódolás, nincs speciális tervezési követelmény, nincs QR-kód. A technológia színes és fekete-fehér szövegen, képeken is működik, akkor is, ha a kamera homályos, vagy a látási viszonyok más tényező miatt tökéletlenek. A platform használata csak néhány percet vesz igénybe, és az üzemeltetéséhez sincs szükség külön munkaerőre.

Azok az újságok, amelyek már használnak hasonló megoldást, abban különböznek a Ledger Dispatch-től, hogy általában tipikusan egyetlen AR-élményre összpontosítanak, ez pedig többnyire a szórakoztatás. A kiterjesztett valóság azonban teljes mértékben integrálható az újság tartalmába, annak ugyanolyan elemévé is válhat, mint egy nyomtatott kép vagy egy hagyományos melléklet, aminek köszönhetően jobban kihasználhatók az általa nyújtott lehetőségek. A Ledger Dispatch ezt az utat követve a szerkesztői tartalom és a reklámozás során is igyekszik beépíteni a kiterjesztett valóság által kínált megoldásokat.

Az editorialok során a szerkesztők igyekeznek minél több eszközt felhasználni, amik izgalmasabbá teszik az olvasást. Július 3-án például a fejlécből zeneszó áradt és tűzijáték jelezte a gettysburgi csatában aratott győzelem emléknapját. Elmondásuk szerint a szerkesztőség leginkább a sporthírek esetében veszi hasznát az új technológiának: teljesen más élmény ugyanis egy legendás gólról olvasni, mint a szöveg fölé helyezett telefon képernyőjén újra és újra megtekinteni a győzelem pillanatát.

A hírekkel azért lehet jó párosítani a különböző digitális tartalmakat, mert a kiterjesztett valóság képes hitelesebbé tenni a nyomtatott anyagokat. Ha az olvasó hitetlenkedne egy adott szöveg láttán, akkor egy egyszerű mozdulattal lejátszhat egy részletet az eredeti felvételből, és saját fülével hallhatja a bizonyítékot.

A Ledger Dispatch gyakorlata a hirdetés szempontjából is izgalmas: oldalaikon az ingatlanügynökök virtuális túrákat kínálnak eladó otthonaikhoz, és egyetlen gombnyomással eljuthatnak az érdeklődők a webhelyükhöz vagy a LinkedIn profiljukhoz. Az autókereskedők az új modellek bemutatásához és a használt autók szemléltetéséhez használják a rendszert, de a jármű karbantartásának megtanítására, vagy konkrét időpontkérésre is megfelel a technológia, lerövidítve ezzel a folyamatot. Az olvasók a filmlisták böngészése közben lejátszhatják a filmelőzetest, lehetőségük van azonnal jegyet vásárolni egy hozzájuk közel eső moziban, megtekinthetik a minősítést és mások véleményeit a filmes weboldalakon – mindezt közvetlenül az újságból, ráadásul úgy, hogy nincs szükség a lapokon megjelenő hosszú kritikákra. Az újságban közzétett névjegykártyák a világ legkisebb kijelzőjeként funkcionálva játszhatnak le videót vagy mutathatják be a tulajdonos webhelyét.

Az AR-funkciók bevezetése és teljeskörű adaptálása tehát gyors bevételi módot jelenthet. Minél exkluzívabb a tartalom és minél több AR-tapasztalattal rendelkeznek már az olvasók, annál sikeresebben alkalmazható a továbbiakban.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom