Médiapiac
Klímaváltozás a médiapiacon
Három világrend ütközése, fragmentáció és cross-médiás verseny – ezek a Whitereport for Directors – Summer Edition 2019 jelentés kulcsszavai 2019 nyarán. Mik a friss számok és mi következik ebből a piac különböző szereplői számára? A top100 médiacég, top30 médiaügynökség és top25 sales house friss pénzügyi adatiból emeltünk ki pár újdonságot.
Míg egy évtizede a hagyományos, jellemzően nemzetközi médiavállalatok domináltak világszerte, addig 2019-re Nyugat-Európa médiapiacain a globális szereplők (Google, Facebook, Netflix, Amazon, Spotify stb.) jelentős teret nyertek mind a bevételek, mind a közönség és befolyásolás terén.
A Whitereport nagy-britanniai adatbázisának több mint 1000 brit médiavállalatot felölelő adatai szerint kéttucatnyi platformcég brit bevétele az ezer hagyományos médiacég összes árbevételének már a negyedénél tart a szigetországban; a a reklámbevételeiknek pedig nagyságrendileg a fele digitális a Warc/AA adatai szerint.
Magyarországon hasonló folyamatok zajlanak időbeli és aránybeli eltolódásokkal. A hazai hagyományos médiacégek kontra platformcégek versenyét azonban nálunk tovább árnyalja az állami-kormányközeli médiavállalati szegmens súlyának növekedése.
 |
| A top100 médiavállalati médiauniverzum megoszlása tulajdonosi jellegük szerint. A buborékméret a 2018-as belföldi árbevételt mutatja (tartalmazva a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket). Megjegyzés: az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült. |
2018-ban továbbra is a piaci szegmensben működő tradicionális médiavállalatok összárbevétele dominált, a hazai bevételek közel felét reprezentálva. A második legnagyobb szegmensben az állami-kormányközeli médiaszolgáltatók csoportja koncentrálódik a bevételek több mint harmadával a top 100-on belül. A részesedésben harmadik, de leggyorsabban növekvő szegmensbe a globális platformok tartoznak (mindenekelőtt a Google, YouTube, Facebook és Instagram), amelyekhez a médiavállalatok belföldi bevételeinek hatoda, a reklámpiac több mint ötöde kerül Magyarországon a Whitereport, illetve az IAB/MRSZ adatai szerint.
Makrotrendek: stagnáló belföldi bevételek és koncentráció
2018-ban Magyarországon a top100 médiavállalat export nélküli (azaz belföldi) árbevétele 322 milliárd forint volt a Whitereport júniusi gyűjtése szerint, ebből 272 milliárd forint a Magyarországon letelepedett médiacégeké (reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek együttesen). Iparági becslések szerint 50 milliárd forint került az Alphabethez és a Facebookhoz Magyarországról.
 |
| Whitereport-makromutatók a top100 médiavállalat reklám-, terjesztési és egyéb bevételeivel, 2018 (gyűjtés lezárva: 2019. júl. 3.; televíziós, rádiós médiaszolgáltatók, print és online lapkiadók, mozik és köztéri plakátcégek) |
A Whitereport makroadatai (táblázat) a top100 magyarországi médiacég éves nettó árbevételének 1,8%-os növekedését mutatják, ebben azonban az exportárbevételek is benne vannak. A belföldi árbevételek terén a top100 médiacég stagnálást mutat (-0,5%, amely szintén a reklám-, terjesztési és egyéb árbevételek összességére vonatkozó változás).
 |
| A top100 médiavállalati médiauniverzum. A buborékméret a 2018-as éves nettó árbevétel alapján (tartalmazza a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételeket, belföldi és export egyaránt). Megjegyzés: a Viacom, AMC és HBO esetében a regionális központi státuszukból fakadó exportbevételek adják a bevételük jelentős részét; az Alphabet és Facebook magyarországi bevétele becsült. |
A médiapiaci jéghegyolvadás, azaz fragmentáció
A Whitereport adatai alapján több mint 11 ezer médium közül válogathat a magyar lakosság. A médiakínálat növekedésének természetes következménye a közönség fragmentálódása mind az offline, mind a digitális platformokon – gyakorlatilag minden hagyományos médiatípusban csökken a korábban domináns, maintstream médiumok közönsége az elmúlt tíz évben. A közönség azonban nem tűnik el, csak szétaprózódik: a broadcast rádióknak ma már Magyarországon is versenytársa a Spotify és más globális zenei streamingszolgáltatók és jönnek a podcastok; a tévénézők fizetőképes része Netflixet és HBOGo-t is néz, a fiatalokat „beszippantotta” a YouTube a Tiktok. A fizetős mainstream printmagazinoknak régóta közvetlen versenytársai az ingyenes online magazinok és a szűkebb rétegeket célzó tematikus életmód-, hobbi printmagazinok is; nem beszélve a hírlappiaci átalakulásokról, ti. hogy az országos printlapok stafétáját gyakorlatilag teljes mértékben a tisztán online tartalomszolgáltatók vették át (szemben nyugat-európai társaikkal, ahol a digitális transzformáció a 2000-es évek elején elkezdődött és a vezető online tartalomszolgáltató márkák printverziójukkal együtt működnek).
A klímaváltozás a közönség szétaprózódásával együtt a hagyományos médiavállalati bevételeket is érinti: a Whitereport fenti makromutatóiból látható, hogy a top100 médiacég belföldi bevételeinek stagnálásával egyidőben a növekedést a platformok viszik el, illetve hajtják mind a hirdetésalapú platformok, mind az előfizetéses videó- és zenestreaming terén. A médiapiac reklámpiaci szegmensében a globális cégek árbevétel növekedése 18% volt 2018-ban az előző évhez képest az IAB/MRSZ becslése szerint, és szintén az MRSZ-adatok mutatják, hogy a reklámpiac 2018-ban a hazai szereplőknél is nőtt 5,5%-ot (DM nélkül). 2018-ban tovább erősödött a trend, hogy a közvetítők (sales houseok, illetve ügynökségek) forgalma nőtt – ellentétben a hazai médiaszolgáltatókkal. A képet tovább árnyalja, hogy nőtt a médiatulajdonosokhoz kötődő saleshouseok súlya (22%-kal, összesen 62 milliárd forintra), vagyis az értéklánc több pontján is profitálhatnak a keresztérdekeltségekkel bíró szereplők, nem csak médiavállalatként a reklámpiaci értéklánc végén.
2020-ra készülve: digitális transzformációval a médiapiaci klímaváltozás ellen
A hirdetők számára elsősorban azt jelenti a fragmentálódó közönség, hogy az offline médiumok kampányreach-csökkenését pótolni kell. Erre azonban nem a jelenlegi reklámbudgetkoncentráció, hanem éppen a minél szélesebb cross-média és cross-platform mix lenne a megoldás. Reach szempontból továbbra is a hagyományos televíziók vezetnek, de jó kampányelérést eredményeznek a rádiós és OOH-médiumok is, vásárlóképes célcsoportokban pedig az online és printkampányok – és mellettük a jól targetálható platformok. A kampánymixek összeállításánál érdemes a valóban fogyasztóképesek maximum 6 milliós táborára koncentrálni, mivel a 3 millió létminimum alatt élő lakost, akik a közép- és prémiumkategóriás márkák többségének nem célcsoportja.
A fragmentáció a hagyományos médiavállalatok számára egyrészt azt jelenti, hogy minden eddiginél tágabb értelemben kell a versenypiacukat monitorolni. Mivel a legdrasztikusabb változások technológiai oldalról jönnek, a digitális transzformáció és az új platformokba történő invesztíció létkérdés a közönségünk megtartása érdekében.
Ez egyrészt a fogyasztói élmény alakítását jelenti: gondoljunk bele, hogy még számos online médiumnak sincs mobilra optimalizálva a weboldala, miközben nemsokára itt az 5G, amelyet remekül ki lehetne használni a gyorsabb és minőségibb képek, mozgóképek, hangok közvetítésére es új kényelmi és egyéb funkciók bevezetésére – biztosak lehetünk abban, hogy globális tartalom- és platformszolgáltatók meg is fogják ezt tenni. A digitális transzformáció a fogyasztókkal való közvetlen kapcsolatot is jelenti és az adataik felértékelődését, amely kiaknázása még gyerekcipőben jár. A reklámértékesítés modernizálása szintén előttünk áll még: óriási a különbség a globális szereplők egyszerű, alacsony belépési küszöbű, a fragmentált mikroközösségek elérésére is alkalmas reklámköltési platformjai és a hagyományos reklámértékesítés szofisztikált-elitista és kapcsolatvezérelt jellege közt.
A Whitereport for Director Summer Edition 2019-cel a médiapiaci klímaváltozásra való reagálás fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Az előfizetéses riport végén található Whitereport Guideline 2020 gyakorlati check-listtel is igyekszik a jövő évre készülődést segíteni. Emellett adatszolgáltatással, valamint személyes konzultációval és tréning formájában is elérhető a hirdetői, ügynökségi és médiaoldali transzformációt támogató szolgáltatások. A Médiapiac olvasóinak kedvezményes rendelési feltételeket biztosítunk. (X)
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én