Kövess minket!

Médiapiac

Kötéltánc az aknamező fölött

Folyamatos morális bizonytalanságban telnek a napjaink. Szabad-e bírónak, hivatalnoknak, tanárnak maradni, ha a rendszer ellehetetleníti a normális működést? Menjünk vagy maradjunk? Szabad-e olyan pártra szavazni, amely legfeljebb a kisebbik rossz? Lehet-e egyszer majd jogállamot építeni nem jogállami eszközökkel? Mindezt az újságírásra vetítve: megengedhető-e egy végletesen ellenséges közegben az etikai szabályok átlépése?

Az a jogi és szélesebb értelemben vett médiapolitikai környezet, ami 2010 után Magyarországon létrejött, nem csak azzal okozott súlyos károkat az újságírásnak mint szakmának, hogy végletesen kiélezte az újságíró-társadalom megosztottságát, hanem azzal is, hogy folyamatosan felszámolt az újságírással kapcsolatos évtizedes tabukat.

Az állítás első fele kézenfekvőbb. A politika, a közélet szereplőin eluralkodott az a meggyőződés, hogy az újságíró nem lehet más, csak barát vagy ellenség. Miközben az újságíró természetesen nem lehet a közéleti szereplő barátja, mert ez lehetetlenné teszi az elfogulatlan tájékoztatást. Nem lehet ellenség sem, mert amikor kritizál és számon kér, pusztán a munkáját végzi, a társadalmi feladatát látja el. Ráadásul a barátság ebben a kapcsolatban egyáltalán nem érzelmi viszonyt jelent. A baráti oldalon álló újságírók anyagi és információs erőforrásokért cserébe fenntartások nélkül kiszolgálják a politikai igényeket. Ez nem pusztán szervilizmus, ez színtiszta korrupció. Az ellenséges oldalra sorolt szerkesztőségek és újságírók eközben hiába kérdeznek, nem kapnak választ, és hiába érnek el jelentős közönségarányt, egyre nehezebben férnek hozzá a piaci erőforrásokhoz.

A tabudöntögetés rémisztő példái a jól szervezett karaktergyilkosságok, a politikai megrendelésre készített, és a teljes kormányközeli médián végigszáguldó lejárató riportok. Ezek sokszor a magánélet legintimebb szegmenseit sem kímélik. Buzizás van, külföldről szerződtetett paparazzo, hamisított interjú van, ahogy éppen a megrendelő kívánja. Ez a 2010 előtti időszakhoz képest is nagyon súlyos minőségromlás, amiért közpénzen jól tartott, magukat újságírónak nevező bérpropagandisták a felelősek.

De a háborús helyzettől függetlenül sem túl rózsás az újságírás helyzete. A magyar digitális piac is szenved a Google és a Facebook pénzszivattyújától és szeszélyes algoritmusaitól. A hírversenyben alig marad idő valódi újságírói munkára, ami még inkább felértékeli a politikai megszállás alatt álló állami hírügynökséget.

Ez a háborús környezet persze inspiráló is lehet: az elmúlt években létrejöttek új oknyomozó műhelyek; láttunk néhány sikeres kísérletet – és persze néhány szomorú kudarcot – új finanszírozási források bevonására; az RTL Klub bebizonyította, hogy egy kereskedelmi televízió híradója közéleti hírekkel is a legnézettebb híradó maradhat.

A 2010-ben elfogadott médiatörvények egyik állandó kritikája volt, hogy a médiatartalmat érintő szabályaival, amiket a jogalkotó eredetileg egy az egyben kiterjesztett a nyomtatott és az online média egészére is, súlyos fenyegetést jelent az újságírói munka szabadságra. Tény, hogy a politikai elfogultságát naponta bizonyító Médiatanács nem a médiatartalmi szabályokon keresztül avatkozott bele a médiarendszer működésébe, sokkal inkább a visszaélésszerű frekvenciapályáztatással és a médiakoncentrációt korlátozó szabályok diszkriminatív alkalmazásával. De a Médiatanács gyakorlata abban máig nem segített, hogy világossá tegye a médiatartalmat korlátozó előírások tartalmát, és a törvény továbbra is súlyos, televízió esetében akár 200 millió, egy hírportál esetében akár 25 millió forintos bírságot helyez kilátásba, és ehhez továbbra is a hatóság széles nyomozati jogkörei társulnak. Ezek a médiatartalmi szabályok bármikor bevethetők.

De ha csak a jogszabályi kereteket nézzük, még kedvező változásokat is láthatunk a 2010 előtti időszakhoz képest. Az egyik fontos kedvező változás az újságírói információforrások védelmének garantálása. A 2010-ben elfogadott normaszövegről nagyon gyorsan kiderült, hogy használhatatlan, de az Átlátszó.hu alkotmányjogi panasza alapján az Alkotmánybíróság világosan meghatározta, hogy hogyan kell kinéznie a jó szabályozásnak. Az ennek alapján módosított szabályozás teljesen rendben van.

A médiatörvény egy másik rendelkezése kifejezetten amellett foglal állást, hogy az újságíró munkája során alkalmazhat olyan eszközt, ami nem jogszerű, de etikus.

A törvény szerint az újságíró nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ más módon nem lett volna megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, és az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor. Sok itt a feltétel persze, és az eddigi egyetlen kapcsolódó perben csak azt tudtuk meg, hogy a törvény nem védi azt az újságírót, aki menekültnek adja ki magát, hogy beszámolhasson a menekültek helyzetéről.

A néhány kedvező változás mellett túlnyomó többségben vannak az újságírók életét megnehezítő szabályozási megoldások. A médiatörvény mellett minden más olyan jogszabály lecserélődött 2010 után, amely érinti az újságírói munkát. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása után például az Alkotmánybíróság döntésére volt szükség ahhoz, hogy ne lehessen önkényesen korlátozni a közszereplők bírálhatóságát. Kifejezetten az újságíró-bűnözés visszaszorítását szolgálta a Büntető Törvénykönyvnek az az új rendelkezése, ami a hamis kép- vagy hangfelvételek készítését és terjesztését bünteti.

A közérdekű adatok, azaz az állam működésével és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatok megismerhetősége sokat csorbult az elmúlt években. Míg korábban az adatkezelők és az információszabadság-hatóság részéről is teljes egyetértés volt abban, hogy pénzt kérni legfeljebb az adathordozóért lehet, 2015 óta magát az adatot, pontosabban az adatigénylés teljesítéséhez szükséges munkaerő-ráfordítást is meg kell fizetni. Ez akár százezres tétel is lehet az eddigi gyakorlat alapján, ami nem csak az újságírókat tántoríthatja el az adatigényléstől, hanem a civil szervezeteket és bármely állampolgárt is. Amikor hosszú pereskedés után a megboldogult VS.hu-nak sikerült megszereznie a Századvég sokmilliárd forintért készült tanulmányait, a parlament gyorsan beleírta az szerzői jogi törvénybe, hogy a továbbiakban a szerzői jogilag védett közérdekű dokumentumok legfeljebb betekintéssel ismerhetők meg, másolat nem kérhető róluk.

Külön jogszabályok gondoskodnak arról, hogy a politikailag kényes kérdések, mint az atomerőmű-szerződés, egyáltalán ne legyenek megismerhetők. Szűkült az állami vállaltok gazdálkodásának átláthatósága, és bár az MNB-alapítványok működésének titkosítását az Alkotmánybíróság megakadályozta, de a jegybankhoz köthető cégek gazdálkodása továbbra sem ismerhető meg. A felcsúti TAO-pénzek nyilvánosságának kalandos története egyelőre egy újabb arcátlan húzással – a minisztérium állítólag bekérte ellenőrzésre a kapcsolódó dokumentumokat – tovább bonyolódik, miközben már előkerült egy törvénymódosítás, amely végleg kivonja a TAO-pénzeket a nyilvános adatok köréből.

Az újságírás szabadságába a legsúlyosabb beavatkozás talán az országgyűlési tudósítások korlátozása. A házelnök önkényesen szorítja be az újságírókat a parlament néhány négyzetméternyi területére, és önkényesen tilt ki akár egész szerkesztőségeket az Országházból. Nem azért, mert szotyihéjat köpködnek a szőnyegre, hanem azért, mert a munkájukat végzik. Ez ráadásul nagyon nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával, ami szerint az újságírókat csak egészen kivételesen, leginkább saját testi épségük védelmében lehet kizárni a parlamenti ülésekről.

A kormánypárti politikusok egyébként is jól megválogatják, melyik újságíróval állnak szóba.

A sajtótájékoztatók is elkopnak lassan, és ha mégis tart valaki, gyakran ő szabja meg, miről kérdezhetnek az újságírók. Az újságíró által feltett kérdésre a megkeresett szerv nyilvános Facebook-posztban válaszol, sőt olyan is előfordult, hogy a megkeresett szerv a feltett kérdés alapján nem a kérdező szerkesztőségnek, hanem egy kormánypárti médiumnak adott tájékoztatást.

A kormány teljes ágazatok számára tiltja meg, hogy az ott dolgozók szóba álljanak a sajtóval, így végül majd csak jó hírek jönnek az egészségügyből és az oktatásból. A rendőrök több esetben már úgy érzik, megengedhetik maguknak azt is, hogy egy közterületen forgató stábot indok nélkül elküldjenek a helyszínről. A menekülteket befogadó állomásokról egyáltalán nem lehet tudósítani, azokba újságírók nem is léphetnek be.

A jogszabályi környezet mindenesetre nem az újságírók és a nyilvánosság pártján áll. Mindezzel együtt az elmúlt évek magyar újságírása nem arról győzött meg, hogy etikus eszközökkel ne lehetne minőségi, komoly visszaéléseket leleplező anyagokat megjelentetni. A vita első két hozzászólását írók (a vitaindító cikk, Pethő András írása itt, Bátorfy Attila rá adott válasza pedig itt olvasható – a szerk.) maguk is sokat tesznek azért, hogy tartsák bennem a hitet, és egyáltalán nincsenek egyedül.

Az sokkal nehezebb, és újságíróként minden bizonnyal erősen frusztráló kérdés, hogy a társadalom miért nem reagál a leleplezésekre. Az etikai kérdéseken túlmutató probléma, hogy ebben az információval túltelített környezetben hogyan maradhat az újságíró és az újságírás a hitelesség és a megbízhatóság képviselője, és milyen új eszközökre van szükség a közönség korábbitól eltérő megszólítására.

Az etikus újságírásnak van egy biztos hozadéka: morális fölényt biztosít azokkal szemben, akik tudatosan félreteszik az etikai normákat, adott esetben azokkal szemben, akik hagyják, hogy a politikai érdekek puszta eszközként tekintsenek rájuk. De számít-e a morális fölény olyankor, amikor az etikus szerkesztőségek a túlélésért küzdenek, a hatalmon lévők pedig mindent megtesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a normális újságíró munkát?

Egyre nehezebben győzöm le magamban az elkeseredett forradalmárt, de tisztább pillanataimban még határozottan tudom, hogy erre a kérdésre csak igennel lehet válaszolni. A tisztességes, etikus újságíráshoz ragaszkodás a szakma túlélésnek, a szakmai identitás megőrzésének a feltétele, és nem utolsósorban a majdani újjáépítés alapja.

 

Polyák Gábor médiajogász, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Corvinus Egyetem oktatója. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat

Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.

Közzétéve:

Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.

A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.

A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.

Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.

Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.

Tovább olvasom