Médiapiac
Magyar fejlesztés lendítheti át a kriptopénzpiacot
A kriptopénz-tulajdonosoknak valódi likviditást, a pénztulajdonosoknak pedig magas hozamot ígér az Income Locker nevű magyar fejlesztés – hangzott el a Blockchain Budapest konferencián.
Egy magyar fejlesztés, az Income Locker nevű alkalmazás lendítheti át a holtponton a kriptopénzpiacot, miután a kriptovaluták a hosszú, nehézkes és drága átutalások miatt elveszítették pénzfunkcióikat, és inkább befektetési eszközökké váltak.
Az Income Lockeren keresztül a kriptopénz-tulajdonosok készpénzhez jutnak, a pénztulajdonosok pedig minimális kockázattal részesülhetnek a kriptopénzekben rejlő magas hozamokból. „Az Income Locker egy hitelezési platform, amin keresztül a kriptovaluta fedezetként történő felhasználásával a tulajdonosok készpénzhez juthatnak” – mondta el Csabai Csaba, az Income Locker ügyvezetője a Blockchain Budapest konferencián.
A magyar fejlesztésű Income Locker a kriptopénz-tulajdonosoknak valódi likviditást, a pénztulajdonosoknak pedig magas hozamot ígér: lehetővé teszi, hogy az utóbbiak egyszerűen, az árfolyamkockázatot kizárva hitelezzék az előbbieket. Az alkalmazás világsláger lehet, hiszen a pénztulajdonosok szeretnének kis kockázat mellett haszonélvezői lenni a nagy kockázatú kriptopénzőrületnek.
„A kriptopénzbe fektetők szempontjából a rendszer lényege, hogy nem kell hagyományos pénzre váltaniuk befektetésüket, elegendő azt a hitel fedezeteként letétbe helyezni. Ezzel a megoldással addig is élvezhetik a reményeik szerint bekövetkező árfolyamnyereséget, amíg a pénzüket költik” – mondja Csabai Csaba.
A hitelezők ezzel szemben a kriptopénzekre jellemző magas árfolyamkockázat nélkül részesedhetnek a magas hozamból. A kockázatot a rendszer azzal minimalizálja, hogy a fedezetként letétbe helyezett kriptovalutát azonnal pénzzé teszi, amint annak értéke megközelíti a fedezeti limitet, és kifizeti a hitelezőnek a tőketartozást, hacsak a hitelezett nem tölti fel újabb kriptopénzösszeggel a fedezetet, hogy elkerülje az értékesítést. Akár így, akár úgy, a hitelező megőrzi biztonságos pozícióját, és akár a szokásosnál is magasabb kamathoz juthat.
Miért számíthat ez a megoldás sikerre? „A kriptopénzekben tulajdonosaik jellemzően pont nem a pénzjelleget keresik: sokkal inkább befektetésnek tekintik, és jelentős árfolyamnyereséget várnak tőle. Éppen ezért nem örülnek, ha a valós életben keletkező likviditási problémájuk miatt kriptopénzüket át kell váltaniuk hagyományosra. Okkal tételezzük fel, hogy szívesen vesznek föl hitelt arra alapozva, hogy kriptopénzük árfolyam-emelkedése bőven finanszírozza a hitel kamatát” – hívta föl a szakmai közönség figyelmét Csabai Csaba a Blockchain Budapest konferencián elhangzott előadásában.
Az Income Lockeren kialakuló egyensúlyi kamatszintről ma még nem lehet pontos képet alkotni, de az biztos, hogy a hitelezők biztonságban érezhetik magukat annak ellenére, hogy a hitel mögött álló fedezet minden esetben egy nagy árfolyam-ingadozásokra hajlamos kriptovaluta. A hitelezők az Income Locker oldalán kedvük szerint választhatnak a hitelt felvenni szándékozók ajánlataiból, kiválasztva a nekik megfelelő összeget és hozamot. A felek a megállapodással egyúttal egy „okosszerződést” is megkötnek. Ezt a rendszer a bitcoin mögött álló blockchain-technológiával rögzíti, ami garantálja a létrejött szerződések letagadhatatlanságát és megmásíthatatlanságát.
A szerződés akkor lép életbe, ha a hitel felvevője letétbe helyezi a kialkudott fedezetet a rendszer üzemeltetőjénél. Ezt a rendszer a szerződésbe foglalt árfolyamon rögzíti. A fedezet a hitelfelvétel pillanatában minden esetben magasabb értéket képvisel, mint a hitel összege. Az Income Locker rendszere ezt követően a teljes futamidőben egy speciális algoritmus segítségével figyeli a fedezet értékének árfolyammozgások miatt bekövetkező változását.
„Amikor az algoritmus észleli annak lehetőségét, hogy a fedezet értéke a szerződés szerinti érték alá csökken, többletbefizetést kér a hitel felvevőjétől. Ha a hitelezett ezt teljesíti, a szerződés a kriptopénzben megemelt fedezettel fut tovább. Ha a hitelfelvevő nem tesz eleget a kérésnek, a rendszer még a fedezeti pont előtt hagyományos pénzre váltja a fedezetet, kifizeti a tőketartozást a hitelezőnek, és lezártnak minősíti a szerződést” – magyarázza rendszer működését Csabai Csaba.
Az Income Locker bejelentésére 2018. január 30-án került sor a Budapest Kongresszusi Központban megrendezett első Blockchain Budapest konferencián. Az eddigi legnagyobb hazai blokklánc-tematikájú konferencia azt tűzte ki célul, hogy a vállalati és kormányzati döntéshozók számára minél átfogóbb képet adjon a technológia alkalmazási lehetőségeiről.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás