Médiapiac
Már híreket, zenét és filmet is mobilon fogyasztunk
Az okostelefonok minden más eszközt pótolni tudnak: a hírek, cikkek olvasása és a zenehallgatás mellett már nemcsak rövid videókat, hanem filmeket is nézünk rajtuk. Mindezekhez pedig a telefonra töltött fájlok helyett egyre inkább veszünk igénybe online lehetőségeket.
Az eNET 2016 októberében végzett online kutatása alapján okostelefont mára a felnőtt magyar internetezők 86 százaléka, azaz közel négy és félmillióan használnak. Közülük wifit 95 százalék (4 millió 260 ezren), mobilnetet pedig már 79 százalék használ okostelefonján (vagyis 3 millió 530 ezren).
Az okostelefonok mobilitásuknak és könnyű használhatóságuknak köszönhetően már nemcsak az informálódás és kapcsolattartás, de a tartalomfogyasztás minden területén is meghatározóvá váltak, hiszen a mobilinternet révén bárhol és bármikor lehetővé teszik azt. Tízből kilenc okostelefon-használó fogyaszt is valamilyen tartalmat eszközén: 3,4 millióan híreket, cikkeket, e-könyveket olvasnak, 2,4 millióan zenét és egyéb audió tartalmakat hallgatnak, 1,8 millióan pedig filmeket, videókat (is) rendszeresen néznek rajta.
 |
Az okostelefonos hír-, cikk-, és e-könyv-olvasás terén egyértelműen a hírportálok (86%) és a közösségi média oldalak (80%) dominálnak, melyeket jellemzően naponta látogatunk mobilunkkal. Ezeket csak jóval lemaradva követi az elektronikus újságok, magazinok (39%), blogok (29%), végül pedig az e-könyvek mobilon történő olvasása (14%).
A hírportálokat okostelefonnal (is) látogatók körében egyébként a legnagyobb népszerűségnek az Index (64%), az Origo (55%), a Hir24 (45%) és a HVG (40%) örvend. Az oldalak mobil alkalmazásait ugyanakkor tízből hét válaszadó nem szokta letölteni, inkább böngészőben olvassák a híreket.
Az okostelefonos zenehallgatás elterjedtsége szintén nem meglepő, azonban míg korábban az MP3 volt a meghatározó, addig mára az ingyenes online zenehallgatási lehetőségeket (pl.: YouTube-ot) is ugyanolyan arányban szokták igénybe venni a válaszadók (mindkettő 76%). Ezzel együtt az egyéb online zenehallgatási lehetőségek népszerűsége is folyamatosan nő: élő webes rádiót 25 százalék, előfizetési lehetőséget is nyújtó online zenei streaminget (például Spotify, Deezer, Google Play Music) pedig 13 százalék szokott hallgatni telefonján.
Bár okostelefonos zenei streaminghez tízből kilencen még mindig inkább wifit vesznek igénybe, az ehhez mobilnetet (is) használók aránya már eléri a 42 százalékot. 22 százalék ideiglenesen le szokta menteni a lejátszási listáit is, így offline módban is tudja hallgatni őket.
Az okostelefonos film- és videónézés már érdekesebb kérdés, hiszen bár a telefonok képernyője folyamatosan növekszik, egy tévéhez, vagy akár egy laptophoz képest még így is igen apró. Mindezért azonban kárpótol, hogy segítségükkel bárhol és bármikor, akár a hagyományos tévézés helyett, vagy akár közben is tudunk mozgóképes tartalmakat fogyasztani, és ehhez az egyre terjedő streaming szolgáltatások is rendelkezésünkre állnak.
Okostelefonos film- és videónézés esetében az ingyenes online lehetőségek használata dominál (83%), a telefonra töltött videók alkalmazással történő nézése csak 46 százalékra jellemző. Ezek mellett egyre gyakoribb az okostelefonos tévézés is: már 31 százalék szokott készülékén élő tévéműsort online nézni, 29 százalék pedig tévéműsort visszanézni. Előfizetéses streaming szolgáltatásokat azonban egyelőre csupán 4 százalék használ telefonján.
 |
A telefonon nézett tartalmak hossza és köre is egyre bővül: a rövidebb, humoros videók; a zenei klipek, koncertfelvételek; és a közösségi oldalakon ismerősök megosztott videói mellett a válaszadók közel fele már filmeket, harmada sorozatok epizódjait, negyede pedig tévéműsorokat (is) néz.
A zenehallgatáshoz hasonlóan film- és videónézés esetében is a wifi használata a jellemzőbb, de a válaszadók harmada már wifit és mobilnetet egyaránt igénybe vesz ehhez.
Az okostelefonok sikerének kulcsa, hogy minden más eszközzel szemben ezek mindig velünk vannak, így mobilinternet révén – akár online – tartalmakat is akkor és ott fogyasztunk, ahol és amikor csak kedvünk tartja. Az okostelefon-tulajdonosok pedig ki is használják ezt: tízből kilencen fogyasztanak valamilyen tartalmat mobiljukon, és ehhez egyre nagyobb arányban használják ki az online világ nyújtotta lehetőségeket, és nemcsak hírek, cikkek olvasására vagy zenehallgatásra, hanem már akár film- és tévénézésre is.
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.