Médiapiac
Médiaipari toplista: cserélődött a szereplők majdnem harmada
A koronavírus-járvány médiaiparra gyakorolt gazdasági hatásai még nem hagytak nyomot a legbefolyásosabb médiaipari szereplők toplistáján, ugyanakkor a szereplők közel harmada cserélődött az elmúlt évben.
Egyrészt a Telekom- és a kiadóvállalatoknál történtek személycserék, másrészt pedig több, korábban magánszemélyek tulajdonában álló kormányközeli médium is a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz került. Az idei rangsorban erősödtek a kereskedelmi televíziók, újra felbukkantak a főszerkesztők, és továbbra is sok a telekommunikációs vezető. A toplista első helyezettje a tavalyi évhez hasonlóan Vidus Gabriella, az RTL Klub vezérigazgatója, a második Vaszily Miklós, a TV2 Csoport igazgatósági elnöke, a harmadik helyre pedig Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezetője került.
A legbefolyásosabb médiaipari emberek toplistáján a szereplők majdnem harmada cserélődött 2019-ben – derül ki a Marketing&Média kommunikációs szaklap által összeállított rangsorból. A változások még nem a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tudhatóak be, noha Simon Krisztián főszerkesztő szerint a pandémiának is komoly hatása van a folyamatosan formálódó médiapiacra. „Nem a tavalyi év volt a legmozgalmasabb médiaipari szempontból, mégis akadt néhány olyan változás, ami jelentősen befolyásolta a listát. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulását 2019-ben lehetett először érezni: sok, korábban személyekhez köthető médiavállalat került a KESMA tulajdonába. Emellett főként a Vodafone–UPC-fúziónak, valamint a nagy kiadóvállalatoknál lezajló személyi változásoknak köszönhető az idén 13. alkalommal összeállított lista közel harmadának cserélődése” – mondta el a főszerkesztő.
A top tíz legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban
- Vidus Gabriella, RTL Magyarország
- Vaszily Miklós, TV2 Csoport
- Gulyás János, Wavemaker, MRSZ
- Guttengéber Csaba, Atmedia
- Pavel Stanchev, TV2 Csoport
- Kolosi Péter, RTL Magyarország
- Varga Zoltán, Central Médiacsoport
- Rékasi Tibor, Magyar Telekom
- Balásy Gyula, Lounge Group
- Somlói Zsolt, Mindshare
A szakmai zsűri értékelése alapján idén ismét Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója végzett a lista elején. Az RTL-vezérek dominanciája nem újkeletű: az eddigi rangsorokban egyetlen esztendő kivételével mindig ennek a médiavállalatnak az első embere vezette a listát. A kivételt a 2018-as esztendő jelentette, amikor Andy Vajna, a TV2 Csoport, a Rádió 1 és a Lapcom akkori tulajdonosa szerepelt az összeállítás első helyén. Idén ugyanakkor komoly veszélyt jelentett a listavezető számára a végül második helyre befutó Vaszily Miklós, a TV2 Csoport igazgatósági elnöke, különösen azt követően, hogy bevásárolta magát az IndaMedia Csoportba. A dobogó harmadik fokára Gulyás János, a Wavemaker Hungary ügyvezetője került, aki az ügynökség vezetése mellett a Magyar Reklámszövetség elnöki posztját is betölti. A negyedik helyezett Guttengéber Csaba, az Atmedia Csoport ügyvezetője. Idén a lista első tíz helyére három új szereplő került: az ötödik helyen debütált Pavel Stanchev, a TV2 Csoport vezérigazgatója, míg két új ügynökségi vezető is megjelent. Balásy Gyula, a Lounge Group ügyvezető-tulajdonosa a 9., Somlói Zsolt, a Mindshare ügyvezetője pedig a 10. helyre került. Az RTL-es Kolosi Péter tavalyi eredményéhez hasonlóan ismét a 6. helyen szerepel, és a 7. helyen sem történt csere, hiszen erre a helyre idén is Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát szavazta meg a zsűri. A 8. helyre Rékasi Tibor került a Magyar Telekomtól, aki a Ringier Axel Springertől, és így a listáról is távozó Bayer Józsefet váltotta a rangsorban.
Sok topvezető került le idén a listáról
A Vodafone–UPC-fúzió eléggé felkavarta a toplistát: az új vezérigazgató, Amanda Nelson előkelő helyen, tizenötödikként debütált, és a távközlési cégtől való távozása miatt kikerült az 50-ből Baráth Péter és Carra Anita is. Korábban közvetlen médiapiaci érdekeltségei voltak Tombor Andrásnak és Habony Árpádnak, akik emiatt a tavalyi összeállításban még helyet kaptak, jelenleg azonban már nincs tulajdonrészük hazai médiavállalatokban, így a legfrissebb összeállításba nem kerültek be.
Erősödő főszerkesztők
2019 decemberében nevezték ki az Index főszerkesztőjévé Dull Szabolcsot, aki egyből a lista 16. helyén kezdett. A 45. helyre visszatérőként került be Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője, 48. helyezettként pedig Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője debütált, aki 2019 nyara óta vezeti a hírportál szerkesztőségét.
A „kemény mag”
Már csak öt szakemberből áll a Marketing&Média által összeállított befolyásos médiaipari szereplők „kemény magja”. Ők azok, akik 2008 óta az eddigi összes kiadványban bekerültek a médiaipar 50 legbefolyásosabb szakembere közé: Vidus Gabriella (RTL Klub), Kolosi Péter (RTL Klub), Somlói Zsolt (Mindshare), Málnay B. Levente (AMC Networks International) és Jonathan Cooper (OMG).
A „Top 50 – A legbefolyásosabb emberek a magyar médiaiparban” teljes lista a 2020. május 28-án megjelenő Marketing&Média kommunikációs szaklapban olvasható.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás