Kövess minket!

Médiapiac

„Médiaparaziták mindkét oldalon vannak”

Stefka István, a Magyar Hírlap egykori főszerkesztője, közel a hetvenhez, váltott: a PestiSrácok.hu bloggereként folytatja pályafutását. Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap március-áprilisi számában jelent meg.

Új munkahelyén Az Öreg néven blogol. A fejlécen a mottó: „Aki mindenre emlékszik.” Kit fenyeget ezzel?

Senkit. Ez csupán figyelmeztetés.

Mire figyelmeztet?

Arra, hogy mennyire feledékenyek az emberek. Még a közelmúlt eseményeire sem emlékeznek.

Az újságírók?

Igen. Meg úgy általában a politikában mozgók. Könnyen kimegy a fejekből, mi történt négy, pláne tíz éve. És a Kádár-korszak! Az mintha nem is létezett volna.

Miért fontos ma emlékezni a Kádár-korszakra?

Hogy egyesek ne mondjanak hülyeségeket. A hatvanas-hetvenes években nem utazhattunk külföldre, a diktatúrában súlyosan sérültek az emberi jogok. Ehhez képest ma totális a szabadság, és amikor egyesek diktatúráról beszélnek, érdemes lenne emlékeztetni őket, hogy parlamentáris demokrácia és többpártrendszer működik. Az újságíró azt mond, amit akar, egyetlen cikknek sincs következménye.

Azt hittem, hogy az „Aki mindenre emlékszik” kitétellel a Magyar Hírlapból történő távozására utal. Nemrég ugyanis azt írta: „Hová lettetek, Ti régi barátok, akikkel kart karba fonva többször is békemeneteltünk? Hová lettetek, kedves politikusaim, azok, akikkel együtt dolgoztunk a rendszerváltás óta, hogy ne legyen hazánk a nyugati pénzügyesek gyarmata, kiszolgáltatott népe?” Ezek a jelenre vonatkozó megállapítások.

Persze, hiszen a tételem a közelmúltra is igaz. Én – és ez szerencsés adottság – tényleg mindenre emlékszem. Arra is, amikor ötéves koromban apám gyárát államosították. Mai napig előttem van, hogyan zsebelték ki a bőrkabátos úriemberek, és vettek el tőle mindent azzal a szöveggel, hogy az már a magyar állam tulajdona.

Az öntől idézett szöveg a Magyar Hírlaptól való távozásáról szól. Ott a „régi barátok” hagyták cserben.

Egy sikersztoritól való megválás mindig nehéz. Hét évig voltam a lap főszerkesztője, ezalatt sikerült egy szélsőséges liberális irányból jobboldali, konzervatív napilappá átpozicionálni az újságot. Ezt mindenki elismerte, volt súlyunk, számítottak rám.

Valami mégis megváltozott, ha mennie kellett.

A tulajdonossal nem tudtunk együtt dolgozni.

Az új főszerkesztő, Petán Péter közleményében azt írta: „hírérzékenyebb újságot” tervez, és „szeretne másként hozzányúlni bizonyos témákhoz”. Ön mihez nem nyúlt hozzá megfelelően?

Nem tudom, mire gondol. A lap azonban olyannyira hírérzékeny volt, hogy rengetegszer idézték, még a 168 Óra és a Magyar Narancs is.

Az ön regnálása alatt zuhant a példányszám, távozásakor alig nyolcezret adtak el a Magyar Hírlapból.

Amikor 2008-ban átvettem az újságot, szintén nyolcezer körüli volt a példányszám, amit rövid idő alatt húszezer fölé sikerült emelnünk. Akárhogy is, a lapnak nem tett jót az eljövetelem. De mindig a tulajdonos dönt. Amikor átalakulnak a folyamatok, nem biztos, hogy egy főszerkesztő mindenben egyetért vele.

És most épp átalakulnak a folyamatok?

Jobb- és baloldalon egyaránt. Márpedig az újságírónak illik lojálisnak lennie. Független újságírás ugyanis – és ezt szögezzük le – a világon sehol, így Magyarországon sincs. Ez egy mese.

Független újságíró talán létezhet.

Szerintem nem. Ha azonosul a lap szellemiségével, azon belül persze azt ír, amit akar, de nem véletlenül csoportosulnak az újságírók egy adott orgánumhoz. Ezért ma objektivitás sem nagyon létezik. Így van ez a Financial Timestól kezdve a The New York Timesig a világon mindenütt. Nekem ne mesélje be, hogy azok nem liberális újságírást csinálnak: a nekik nem tetsző jelenségeket elítélik, a tetszőket dicsérik.

Ön a publicisztika műfajáról beszél.

Igaz, elsősorban arról. A hírekben is jól látszik azonban, melyik információt emeli ki vagy részesíti előnyben a Népszava, és melyiket a Magyar Nemzet. Bár annyira azért nem drámai a helyzet, hiszen az újságíró bármit megírhat, az információ szabadon áramolhat, csak épp a hangsúlyok máshol vannak.

Bayer Zsolt egy békemenetes fórumon azt mondta: „Nagy híve vagyok a magyar–magyar kiegyezésnek, de két világ áll egymással szemben, közöttük semmiféle átjárás nincs, párbeszéd, beszélgetés nincs.” Meddig ássuk még az árkokat?

Még egy darabig biztosan. Ez a sajnálatos helyzet a rendszerváltás idején alakult ki. Az számított, ki mit gondolt az MDF-ről és Antall Józsefről, valamint az SZDSZ-ről. A liberálisan gondolkodó újságírók az SZDSZ-t támogatták, a konzervatívak az MDF-et. Kollégák fordítottak hátat egymásnak, még csak nem is köszöntek a másiknak. A médiaháború is innen eredeztethető. Míg normális demokráciában, Németországban vagy Franciaországban a két oldal publicistái este együtt söröznek, nálunk elmérgesedett a helyzet.

Miért?

Nyugat-Európában töretlen volt a demokrácia, nem szakította meg negyven év kommunizmus. Nálunk a rendszerváltás után sok egykori sztálinista és rákosista újságíró folytatta a pályáját, és hozták magukkal féktelen gyűlöletüket. Egymás kinyírására szerveződött minden, ami persze egzisztenciális okokra vezethető vissza. Az első nagy kinyírás 1993-ban történt, amikor közel kétszáz embert rúgtak ki a Magyar Rádióból.

Úgymond balliberálisokat.

Igen. És amikor 1994-ben Horn Gyula alapított kormányt, akkor meg minket rúgtak ki a Magyar Televízióból. Újságíró-mészárlás zajlott, rengetegen állás nélkül maradtunk, én három évig nem tudtam elhelyezkedni. Ebben a háborúban mindkét oldal újságírói sérültek, s közben a politika eszközévé váltak. A megosztottság miatt én ma nem tudnék elhelyezkedni a Népszabadságnál, nem fogadnának be, teljesen más szellemi közösség, és persze fordítva.

A PestiSrácok.hu viszont befogadta. Ez az ön szellemi közössége? Végül is Huth Gergely főszerkesztő a Magyar Hírlapnál az ön helyettese volt.

Igen, a PestiSrácok.hu nyújtott azonnal kezet egy igen nehéz időszakban. Ígéretet, bátorítást sok régi harcostárstól, baráttól kaptam, de máig nem történt semmi. Huth Gergely és társa, Szenvedi Zoltán nem felejtettek. Nem felejtették el a közös, sikeres munkát a Magyar Hírlapban. És nem felejtettek el engem. Gergely mint főszerkesztő-helyettes új hangot vitt az újságba, Zoli megújította a lapban a bűnügyi újságírást. Nos, jó volt együtt dolgozni, együtt gondolkozni. Természetes, hogy ez a szellemi közösség nem szűnt meg.

Ön egy fórumon azt mondta: „A politikusok közötti harc mellett az igazi nagy meccs a sajtóban folyik… 2002-ben is a kommunikáció miatt bukott az első Orbán-kormány. Akkor még a balliberálisok kezében volt a média 98 százaléka.” Tényleg azt gondolja, hogy a sajtón múlik egy kormány maradása vagy bukása?

Abszolút.

Túlértékeli a szakma jelentőségét.

A média iszonyú mértékben befolyásolja az embereket. Az Antall-kormány borzasztóan rosszul kezelte a médiát, nem érezte a súlyát – gyorsan meg is bukott. Sajnos az 1998 és 2002 közötti Fidesz sem tudott mit kezdeni a sajtóval. Igaz, elkezdett építkezni a Napi Magyarországgal és a Magyar Nemzettel, de nem volt se tévéje, se rádiója. Orbánék azt hitték, a sok jó döntés elég lesz a következő győzelemhez. Hát nem lett elég. Az emberek elfelejtették, mi minden jót tett velük a kormány. Ha a kampányban hatásos lett volna a jobboldali sajtó, nyerhetett volna Orbán, ezzel szemben 2002 tavaszán a balliberális média dolgozott nagyon jól, sajnos. Azóta a jobboldalon is pontosan tudják, mekkora a sajtó szerepe.

A Jobbiknak nincs jelentős médiája, mégis egyre népszerűbb.

Lehet, hogy a túlbeszélés, esetleg a közösségi média hozza a sikerüket. Higgye el, erős a média befolyása: Nixon elnököt is újságírók buktatták meg a Watergate-botrányban. A magyar sajtónak is hatalmas súlya van, amit persze nem lenne szabad így hagyni.

Miért?

Mert a politikusok kihasználják, és ma már a farok csóválja a kutyát.

Milyen ma a fideszes sajtó?

Épp széthullóban és újjáépülőben van.

A Simicska-történetre utal?

Rengeteget ártott ez a háború, amelyről persze látni kell, hogy teljesen egyoldalú: Simicska egy fantommal háborúzik, Orbán ugyanis nem igazán reflektál a megjegyzéseire.

Mindenesetre Simicska médiabirodalma megroppant.

Itt az idő arra, hogy a Fidesz olyan új sajtóbirodalmat építsen, amely nem szolgaian követi a politikáját. Ezért értékek mentén kell felépíteni. Sokan azért hagyták el Simicskát, mert nem értettek egyet vele, míg mások egzisztenciális okból maradtak. Simicska azt nem érti, hogy nem ő és a médiumai a népszerűek, hanem Orbán. Nem Simicskáért vagy a Magyar Nemzetért vonultak ezrek az utcára.

Ez kevésnek tűnik. A Fideszből hallani olyan hangokat: a Veszprém megyei februári időközi országgyűlésiképviselő-választáson elszenvedett jobbos vereség egyik oka épp az, hogy a kormánypárt immár nem számíthat a Magyar Nemzet és a HírTV mozgósító erejére.

Szerencsére működnek más jobboldali médiumok is. Egyébként ugyanilyen bajban van a balos média is: nem elég hatékony, képtelen felmérni, mire fogékonyak az emberek. A sajtó úgy általában válságban van. Ezért kell most a jobboldalnak egy, a közvéleményre hatással bíró új médiabirodalmat építenie.

Amihez Simicskának közel húsz év kellett.

Igaz, de azok az olvasók nem tűntek el, ma is ugyanannak a szellemiségnek a hívei, legfeljebb Simicska orgánumaitól távolodtak el.

A Simicska-ügy rávilágított a magyar média sajátos finanszírozására. Ahogy véget ért a legendás barátság, pár hét alatt átalakult az állami hirdetési rendszer, ügynökségi megbízásokkal, pályázatokkal, közmédiás műsorgyártásokkal együtt. Ezzel nincs gond?

A szocialisták idején is így működött: annak idején a Magyar Hírlap nem kapott állami hirdetést. Nyolc éven át! Sőt a 2010-es kormányváltás után sem, arra 2012-ig kellett várnunk.

A lojalitásért jön a közpénz?

Ez valóban nem normális helyzet. Állami közbenjárás nélkül azonban lehetetlen fenntartani egy médiumot. Persze ha egy kormány azt szeretné, hogy intézkedéseit mélyrehatóan, részletesen elemezzék, akkor igenis szükség van a támogatásra. Másképpen nem tudja magához kötni a sajtót. Tudomásul kell venni, hogy pénzemberek és egyes vállalatok burkoltan vagy nyíltan mindig is támogattak különböző orgánumokat. Soros Györgytől kezdve sokan mások.

A PestiSrácok.hu indulásakor kereste a hangját, olykor a kormánnyal is kritikus volt, de rájött: a függetlenségnek még a halvány látszata is azt eredményezi, hogy elzárja magát az állami millióktól. Ma már van pénz, sőt – úgy tudni – kiszivárogtatandó információ is érkezik a Fidesztől.

Azért több közelmúltbeli oknyomozó írásból és a kapcsolódó blogok kemény beszólásaiból is látszik: a lap egyáltalán nem vesztette el a kritikus hangját. Más kérdés, hogy idővel rájöttek-rájöttünk, hogy világos értékrend nélkül nehéz megszólítani az olvasókat. Egyébként pont a számos kormánykritikus cikk bizonyítja, hogy még nem zártuk el velük magunkat az állami – egyébként meglehetősen szűkmarkúan és esetlegesen osztogatott – kommunikációs millióktól.

Ön azt írta a PestiSrácok.hu oldalán: „Ami most történik, azt sok mindennek el lehet mondani: médiazűrnek, médiakáosznak, médiaháborúnak, médialázadásnak, médiahelyezkedésnek és így tovább. Mindenesetre, akik jól járnak vele, azok a mindig csendben meghúzódó médiaparaziták. Ők azok, akik semmiféle ütközést nem vállalnak, de pénzért, hatalomért gondolkodás nélkül eladták, eladják nem létező elveiket…” Csak nem saját magukról írta ezt?

Dehogy! Médiaparaziták mindkét oldalon vannak, meghúzódnak, és lehúzzák a sápot. Ők a szürkék hegedűsei.

Kikre gondol?

Név szerint senkit nem említenék. Akik keményen kiállnak bizonyos elvek mellett, azok nem médiaparaziták.

Ezek szerint Tóta W. Árpád, a HVG.hu publicistája nem médiaparazita, hiszen keményen kiáll az elveiért.

Így van.

Azt írta önről még 2012 májusában: „Ha valaki élvonalbeli seggnyaló szeretne lenni, akkor komoly előny, ha már a komcsik is seggről seggre adták: te Lajos, a Stefkát próbáld ki, az olyan puha és gondos, és még utána be is olajozza! Meg aztán kell a gyakorlat ahhoz is, hogy egy pillanatnyi megingás nélkül küldjünk nyomdába egészen meghökkentő, értelmetlen hülyeségeket, ha egyszer a vonal stimmel.”

Ez tényleg rémes. Annyi hülyeséget írtak azonban már rólam, hogy ilyenekre nem reagálok.

Ahhoz mit szól, hogy sokak szerint a közmédia lesz az újonnan épülő jobboldali médiabirodalom alapja?

Huszonhárom évig rádióztam, húsz évig televízióztam, ezért az átlagnál lényegesen engedékenyebb vagyok velük.

A közhírcsatorna március 15-i ámokfutására és az azt követő napok botladozására céloz?

Nincsenek könnyű helyzetben. Adjunk nekik időt. Ilyen méretben és ilyen nagy merítéssel régen működött magyar televízió. Hatalmas eredmény, hogy hazánk minden szegmensét kapcsolják, és minden területét – gazdaságot, mezőgazdaságot, külpolitikát – feldolgozzák. Nekem ez tetszik. És ami fontos: a közmédia igyekszik nem politizálni.

Viccel? Nem tartja propagandacsatornának az M1-et?

Egyelőre nem, persze elronthatják. Ennyit azonban nem láttam korábban sehol szerepelni az Együtt, a PM, az LMP vagy épp az MSZP politikusait.

Ön szerint tehát lehet a közmédia az új fideszes médiabirodalom alapja?

Aligha, hiszen ha 2018-ban az ellenzék jutna hatalomra, megörökölné ezt a médiát.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom