Médiapiac
Megoldókulcs a médiapiacot leginkább feszélyező feladványokhoz
Sikerrel zárult a Médiapiac idei első konferenciája, a Megoldókulcs. A múlthét szerdán, az impozáns Hotel Marriott Courtyard konferenciatermében tartott rendezvényen azok a jogi kérdések kerültek terítékre, amelyek a közeljövőben jelentős mértékben befolyásolják a médiapiac működését. Az ügyvédi irodákat, tévétársaságokat, kiadókat képviselő szakemberek, a hallgatóság számos kérdést tett fel az előadóknak, több témakörben is parázs diskurzus alakult ki.
Mint arról korábban beszámoltunk, az először megrendezett Megoldókulcs – amellyel a Médiapiac bővítette idei rendezvénykínálatát – arra törekedett, hogy segítsen a médiacégeknek, kiadóknak, ügynökségeknek eligazodni a rájuk váró változásokban.
Májustól élesedik az EU új, szigorúbb adatvédelmi rendelete, a mindenkire kötelező a GDPR, és a közeljövőben zárul az EU egyik legnagyobb vállalkozása, a szerzői jogi csomag elfogadása. A Médiapiac pedig azért szervezte meg a jogi konferenciát, hogy a legilletékesebbek, a hazai hatóságok szakemberei, a magyar és európai bírói gyakorlatot ismerő ügyvédek, a témát kutató jogászok tegyék világossá, mi vár a piaci szereplőkre Magyarországon.
Állóháború a Google-lal
A délelőtti előadássorozat arra kereste a választ, hogy mit hoz az uniós szerzői jogi reformcsomag közeljövőben várható elfogadása. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNTH) nemzetközi szerzői jogi osztályának munkatársa, Tóth Andrea bevezető előadásában – a szerzői jogi reform tervezett lépéseit bemutatva – arra hívta fel a figyelmet, hogy ki mindenkit érint majd a médiapiacon a csomag.
Lábody többek között arról beszélt, hogyan alakul át a szöveg- és adatbányászat, hogyan lehet szélesebb a tartalomhoz való hozzáférés, kapnak-e szomszédos jogot az európai lapkiadók, hogy felvehessék a küzdelmet az olyan amerikai technológia óriásokkal szemben, mint a Google vagy a Facebook, lesz-e előszűrés a tartalomközvetítőknél a felhasználók által feltöltött (UGC) tartalmak esetében.
 | Lábody Péter
Jogász, infokommunikációs szakjogász, 2014 óta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szerzői Jogi Főosztályának vezetője. Feladatai közé tartozik a hazai szerzői jogi jogalkotásban való közreműködés, a közös jogkezelő szervezetek felügyelete és a szerzői jogi uniós és nemzetközi együttműködésben való közreműködés.
Nézze meg Lábody Péter teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Ezt a vonalat vitte tovább és egészítette ki Lábody Péter, az SZTNH-nak a főosztályvezetője, a magyar álláspont brüsszeli képviselője. Lábody a szomszédos joggal foglalkozott behatóan, azt vizsgálva, hogy működhet-e egy ilyen rendszer az EU egészében, ha korábban már elbukott Spanyolországban és Németországban, ahol évekkel ezelőtt kísérleteztek vele. A szakember hangsúlyozta, a lapkiadókat valóban megilletné a plusz bevétel, hiszen az online közvetítők (Google News, Feedly, Flipboard, Facebook) terjeszkedése miatt hatalmasak bevételektől esnek el. A kiadók printbevétele 2010 és 2014 között 13,45 milliárd euróval csökkent, a digitális szegmens bevétele viszont csak 3,98 milliárd euróval nőtt; azaz piacról eltűnt 9,47 milliárd euró.
 |
Részben ezért az EU kizárólagos engedélyezési jogot adna a kiadóknak a sajtókiadványaik digitális felhasználására, aminek védelmi ideje 20 év lenne. Lábody ugyanakkor hangsúlyozta, hatalmas az ellenállás a piacon ezzel a törekvéssel szemben, így szerinte nem zárható ki, hogy a koncepcióból alig marad valami, mire elfogadják.
A fogatlan oroszlán
Ehhez kapcsolódott Grad-Gyenge Anikó, a BME tanszékvezetője, aki felvázolta, mekkora a különbség az Európai Parlament kalózpárti jelentéstevője, a Julia Reda által felvázolt – a szigort oldani akaró, a tartalmak szabad áramlását tervező – koncepciója, és az emberi erőforrásokért felelős biztos, Günther H. Oettinger tervei között. Mint az előadó kifejtette, az EU-n belüli egyeztetéseknek köszönhetően a szerzői jogi reformcsomag leginkább egy fogatlan oroszlánhoz hasonlít.
 | Grad-Gyenge Anikó
Nézze meg Grad-Gyenge Anikó teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
 | Sár Csaba
Az ügyvédi iroda megalapítása óta rendszeresen foglalkozik filmes és televíziós cégek szellemi tulajdonjogaival kapcsolatos ügyekkel, továbbá ún. szerzői jogi közös jogkezelést érintő témákkal. Sár Csaba figyelemreméltó tapasztalattal rendelkezik jelentős gyógyszerészeti szabadalmi peres ügyekben, és rendszeresen foglalkozik jogérvényesítéssel a zenei szerzői jog, lemez-, video- és DVD-kiadás valamint a gyógyszeripar terén, illetve médiajoggal, távközlési joggal, internet szabályozással és versenyjoggal is.
Nézze meg Sár Csaba teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Sár Csaba ügyvéd, a közvetítési jogok nemzetközileg elismert szakértője pedig egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió helyesebben járna el, ha a dolgot rábízná az Európai Bíróságra, amely ítélkezési gyakorlatán keresztül képest formálni a jogfejlődést. A testület ugyanis az elmúlt években sorra hozott olyan fajsúlyos, precedensértékű ítéleteket, amelyek közelebb viszik a helyes gyakorlathoz a piaci szereplőket.
 |
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Koltay András arról tartott előadást, hogy a Google a feledéshez való jog alapján – a magánélet és a személyes adatok védelmére hivatkozva lehet kérni a keresőmotort működtető cégtől, hogy bizonyos tartalmakat már „ne dobjon fel” találatként – már „szerkesztést végez”, mégsem hajlandó elismerni, hogy nemcsak technológia vállalat, hanem már médiacég is egyben.
 | Koltay András
Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég). Ezeken felül kívül több mint 150 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken.
Nézze meg Koltay András teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Koltay azt vázolta fel, hogy a média fogalmának esetleges újragondolásából milyen radikális jogi, piaci, társadalmi és egyéb következmények fakadnának.
Új szabályok, nagyobb bírságok
A délutáni témához, a GDPR-hoz az átvezetést a Szegedi Egyetem dékánhelyettese, a Médiapiac állandó szerzője, Mezei Péter előadása szolgáltatta. Mezei azt vizsgálta, hogy a GDPR lehetővé teszi-e majd májustól az illegális fájlcserélők, a torrentezők adatainak kiadását a szerzői jog megsértésére hivatkozva. A szakember levezetését itt olvashatja el részletesen.
 | Váradi Szilvia
Nézze meg Váradi Szilvia teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Váradi Szilvia, a Szegedi Egyetem oktatója délután azt mutatta be, hogy milyen jelentős változásokat hoz mindenki életében a GDPR, amely nemcsak a multinacionális vállalatokat, de a kkv-szektort, mi több, a magánembereket is érinti.
 | Balogh Gyöngyi
Nézze meg Balogh Gyöngyi teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Végül a konferenciát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetőjének előadása zárta. Balogh Gyöngyi arról, a piacon szinte mindenkit idegesítő kérdésről beszélt, hogy az új adatvédelmi szabályok megsértése milyen büntetéseket vonhat magával és a NAIH milyen esetben, hogyan fog eljárni, miképpen készül a GDPR betartatására.
(A konferencián elhangzott több előadás prezentációját megtalálja ezen az oldalon.)
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én