2018. július 06.

Mérnöki csodák a Spektrumon

Hat éve nyitották meg a világ legmagasabb tv tornyát.

A Spektrumon futó Mérnöki csodák című sorozat minden epizódban a mérnöki tudomány egy-egy különleges vívmányát és annak működését mutatja be óriástornyoktól gigantikus óceánjárókig és szuperteleszkópokig.

Tokyo Skytree

Az első epizód a világ legmagasabb tv tornyát, a Tokyo Skytreet mutatja be. A 634 méteres Skytree majd’ kétszer magasabb a Tokió Toronynál és négyszer magasabb a gízai Nagy Piramisnál, így a megépítéséhez napjaink legmodernebb mérnöki ismereteire és technológiai eszközeire volt szükség.

Az adótorony építési munkálatai – melynek vételkörzete meghaladja a 100 kilométert - 2008-ban kezdődtek, és a tervezőknek már a kezdetek kezdetén is látszólag leküzdhetetlen problémákkal kellett szembenézniük.

A gigantikus építmény helyén korábban még víz volt, mindez azt jelenti, hogy az altalaj ezen a részen rendkívül puha, így a stabilitás megteremtéséhez 131 betonoszlopot süllyesztettek a földbe, ám a csúcsdöntő magasság miatt további újításokra is szükség volt.

Tájfunok vagy földrengések esetén hatalmas nyomás nehezedik az alapzatra, ami ilyenkor amolyan emelőként viselkedik. Miközben az egyik oldala megemelkedik, a másik fele lesüllyed kissé. Ennek elkerülése érdekében a Skytree építésénél egy egyedülálló megoldást alkalmaztak.

Az adótorony 67 ezer tonnás súlya egy háromszög alapú talapzaton nyugszik. A háromszög csúcsait három, egyenként 50 méteres 1,2 méter vastagságú betonfal köti össze, melyekből a további stabilitás érdekében acéltüskék állnak ki. Ezeknek a feladata az építmény vízszintes irányú stabilizálása. A betonfalazatot cölöpök erdeje veszi körbe, hogy a 634 méter magas adótorony a legszélsőségesebb körülmények között is stabilan állhasson. Az alapfalak, a tüskék és a tartóoszlopok, valamint a talaj között fellépő súrlódás szó szerint lehorgonyozza az építményt.

A szerkezet összesen közel 37 ezer acélcsőből áll, melyek mérete eltérő, a legnagyobbak átmérője 2,3 méter. Ezeket három rétegben, háromszögalakban rögzítették egymáshoz, így a példátlanul erős szerkezet akár 400 kilométeres sebességű széllökéseknek is képes ellenállni. A külső acélváz oszlatja el a szerkezeten a széllökések energiáját.

A gerinc felső részét és a vázat hidraulikus teleszkópok kötik össze egymással. A 10 ezer tonnás betongerincet a fémvázzal összekapcsoló hidraulikus lengéscsillapítók 125 és 375 méteres magasság között találhatók. Földrengés esetén a gerinc kicsivel lassabban leng ki, mint a fémváz, így az a teleszkópok segítségével jelentősen lecsökkenti a torony rezgését. A betongerinc és a fémváz eltérő rezgési ciklusa együttesen ellensúlyozza a Skytree kilengését. Hidraulikus lengéscsillapítók nélkül a betongerinc és a fémváz is összeomlana egy komolyabb földrengés esetén.

A rendszer olyannyira hatékony, hogy 50 százalékkal képes csökkenteni az adótorony vibrációját. Ennek köszönhetően a Skytree Tokió legborzalmasabb – szerencsére ezer évente csak egyszer bekövetkező – földrengéseinek is ellen tud állni. Ez a rezgéscsillapító rendszer egyedülálló a világon, és elsőként a Skytree-nél alkalmazták.

A mérnöki csodák első része július 7-én este 19 órakor látható a Spektrum műsorán.

Címkék: média spektrum sorozat

Ezért zár be a magyar Playboy

1 napja

A modern férfi kép- és szerepminták változása, valamint a kiadó új célkitűzései állnak a Playboy bezárásának hátterében.