Médiapiac
Mi jelenti 2019-ben a legnagyobb feladatot a magazin iparág számára?
James Hewes, a Magazinkiadók Világszövetsége (FIPP) elnökének előrejelzései az előttünk levő évre.
“Úgy vélem, hogy az első feladat a print árbevétel esetében fog jelentkezni. A legtöbb piacon ez ugyanis tovább fog csökkenni, bár vannak arra mutató jelek, hogy a csökkenés lassulni fog. Ezzel együtt jár a költségekre nehezedő nyomás – amely lehet, hogy a második nagy kihívást fogja jelenteni. Hogyan tegyük a hagyományos print tevékenységet még gazdaságosabbá? Biztos vagyok benne, hogy több összeolvadást és akvizíciót fogunk látni, még az elmúlt pár év frenetikus üzletkötéseihez képest is.
A harmadik nehézség a hirdetések terén jelentkezik majd. A digitális hirdetések, amelyek hosszabb időn keresztül fogyasztókra vetítve alacsonyabb bevételt produkáltak, mint a print, még a marketingesek körében bizalomvesztéssel is szembesülnek. Muszáj lesz a bevételi bázist diverzifikálni 2019-ben, hogy a túlélés érdekében el tudjuk kerülni a hirdetésektől való függést.
Végül pedig, úgy vélem, hogy feladatot fog jelenteni a kiadók számára a csapat kialakítása és megtartása – az álláspiacon nagy a verseny, különösen a fiatal, digitálisan képzett tehetségek terén” – olvasható a MLE által küldött közleményben.
A kihívások kezelésével kapcsolatban az alábbiakat mondta:
“Az a véleményem, hogy a kiadóknak három fő dolgot kell megtenniük. Az első az, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki egymás között, főleg azokon a területeken, amelyeken a nagy digitális platformok erejének megtörésére kilátás nyílik. A digitális hirdetési csalások esetén pedig hatékonyabb az iparági összefogás , mint az egyéni fellépés. Az olyan szervezetek támogatása, mint a FIPP, a helyi kiadói egyesület vagy a nemzetközi testületek, mind hatékony lehetőséget kínálnak arra, hogy hallassuk a hangunkat és közösen lépjünk fel.
A második lehetőség a folyamatos tanulás. A médiaipar 2019-ben még gyorsabban fog változni, mint 2018-ban. Az egyedüli mód arra, hogy a változás sebességével lépést tudjuk tartani, az, hogy mind személyi, mint szervezeti ügyekben elszántan folytatni kell a tanulást. Konferenciák, white paperek, sztorik, podcastok, videók – mindezek hatalmas mennyiségű információt szállítanak az iparágról, amelyeket figyelembe kell venni, meg kell fontolni és be kell építeni stratégiánkba.
Legvégül pedig a networking segítségével meg kell találni cégünk számára az új lehetőségeket. A cégek mind technológiai téren, mind az általános üzleti kapcsolatok terén összekapcsolódnak, és ha izoláljuk magunkat, akkor elszalasztjuk az új lehetőségeket. El kell határozni, hogy rendszeresen találkozunk új emberekkel, a harmadik féltől érkező új ötletekre odafigyelünk, mert mindez lényeges összetevője annak, hogy a ma médiaiparának meg tudjunk felelni.”
A “Mi az öt legnagyobb lehetőség a magazinipar számára 2019-ben?” kérdésre kifejtette: “Igazából 11 lehetőséget is meg tudnék adni. Az Innovation Media Consultingnál levő kollégáink, akikkel az éves Innovation In Magazin Media tanulmányunkat készítjük, 11 olyan új üzleti modellt tudtak beazonosítani, amelyek a kiadókat segíthetik bevételeik sikeres diverzifikálásában. Nem akarom a dicsőséget learatni helyettük, és nem mondom el mindegyiket, hisz lesz lehetőség az iparági eseményeken elhangzó prezentációkból megismerni ezeket.
A legnagyobb lehetőség szerintem a fizetős tartalmakban rejlik. Az év elején megjelent Digital Subscriptions Snapshot tanulmányunkból kiderül, hogy hírkiadók sora jelentős bevételt szerzett abból, hogy a tartalmakért fizetniük kellett az olvasóknak. Egyre többen tudatában vannak az újságírás értékeinek, és készek is fizetni érte.
A magazinkiadók számára is fennáll a lehetőség az ebbe az irányba való elmozdulásra, és én úgy látom, hogy 2019-ben nagy számban fogunk erre példát látni. De mielőtt elindulnának ezzel a lehetőséggel, meg kell győződniük, hogy olyan magas minőségű, egyedi tartalmakat állítunk elő, amelyet a közönség értékel és igényel. Ellenkező esetben azért kell küzdenünk, hogy jelentős számú fogyasztót meg tudjunk győzni, hogy fizessenek.”
Véleménye szerint a következő három területre kell a leginkább koncentrálni:
– hang
– AI (mesterséges intelligencia)
– blockchain.
Mint mondja, ezek közül a hang fejlődött ki leginkább. Világszerte több mint 50 millió okos hangszóró van forgalomban, legelterjedtebbek az Amazon Echo és a Google Home eszközök. Ezek folyamatos növekedése 2019-ben a kiadók számára a hangalapú termékek fejlődését fogja meghozni. Az AI használata jelenleg főleg más iparágakban jelentős, különösen az önvezető autók piacán. A kiadói iparágban az AI használatának növekedése főleg a marketing, a paywall esetében várható, valamint a rutinfeladatok automatizálásában, mint pl. a basic journalism és a fordítások. Végül pedig a blockchain, amelyről nagyon sokat írnak, beszélnek, és kétségtelenül a banki területen várható leginkább a használata. Sok lehetőséget rejt azonban a mi iparágunk számára is a tranzakciók és tulajdonosi viszonyok tartós, változatlan nyilvántartására, és a médiavállalatok jól teszik, ha figyelemmel kísérik a fejlesztéseket.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás