2017. január 06.

Miért ülnek le milliók minden nap a televízió elé?

A klasszikus szappanoperák időszaka az 1970-es és 80-as évekre esik.

Egy egész világ figyelte lélegzetvisszafojtva, hogy megmenekül-e Bobby Ewing a haláltól. Egy ország kesergett együtt Etussal és Lenke nénivel, szállt be az internetbe Vágási Ferivel, vagy izgult Berényi Miki legújabb gaztette miatt. Libabőrösen követtük a Vészhelyzet orvosainak hősies hétköznapjait, nevettünk vagy bosszankodtunk Doktor House cinikus megjegyzésein, manapság pedig alig várjuk, hogy tovább bonyolódjon Frank Underwood története a Kártyavárban. De vajon miért ülnek le milliók minden nap a televízió vagy a számítógép elé, hogy mások kitalált életét kövessék? Miért szeretjük a sorozatokat? A válaszokat Hermann Veronika, az Invitel sorozatszakértője, az ELTE adjunktusa adja meg.

A sorozatrajongás nem a mostani, még csak nem is az előző évszázadban kezdődött: a 19. század közepétől egyre több népszerű folyóirat jelentkezett folytatásokban közölt történetekkel, amelyeket általában a legizgalmasabb résznél hagytak abba, hogy az olvasók a következő számot is megvásárolják. A médium más volt, a hatás nagyon hasonló. Az igazi népszerűség azonban évtizedekkel később érkezett el. A nap, amely megváltozatta nagy tömegek folytatásos történetekhez való viszonyát, 1930. október 20-a volt. Ekkor indult ugyanis az Egyesült Államokban Painted Dreams (Festett álmok) címmel az első rádiós szappanopera, amely nevét szó szerint a műsor szerkezetébe beépített szappanhirdetésről kapta. A rádió aranykora után a televízió vette át az uralmat, és az 1950-es években olyan, máig kultikus szappanoperák érkeztek a piacra, mint a The Donna Reed Show vagy a Leave it to Beaver.

Magyarországon elindult a Szabó család a rádióban, nem sokkal ezután pedig követte őket a televízió is a Forsyte Saga és az Onedin család sugárzásával. A klasszikus szappanoperák időszaka az 1970-es és 80-as évekre esik, amikor megjelent a piacon a nagybetűs sorozat, a mindenki által követett Dallas. A Dallasnak nemcsak masszív rajongótábora, de rengeteg követője is akadt, így az 1980-as évektől kezdve már lehetetlen összeszámolni, hány szappanoperát gyártanak.

Az újabb fordulat az 1990-es évek végén jelentkezett, amikor világszerte a Vészhelyzet volt az egyik legnépszerűbb sorozat. A széria már nem hagyományos szappanoperaként, hanem sokkal inkább sorozatként működött, számos társadalmilag érzékeny élethelyzetet megjelenítve a családon belüli erőszaktól a női vezetők problémáin át az AIDS-krízisig. Egy kulturális termék akkor válik népszerűvé, ha olyan kérdéseket és témákat mutat be, amelyek sokakat foglalkoztatnak – ezért nevezzük a népszerű kultúrát tömegkultúrának. A népszerűség nem mindig jelent egyet a silányabb minőséggel, igazolja ezt szinte az összes nézett sorozat példája. A népszerű termékek népszerű hagyományokat és gyakorlatokat mutatnak be, és magyarázatot kínálnak a világ kérdéseire.

A 2000-es évek elejétől kezdve a sorozatok, immáron kitörve a hagyományos szappanoperák keretei közül, olyan társadalmi és kulturális kérdésekkel foglalkoznak, amelyek szinte mindenkit érintenek, legyen az akár párkapcsolati krízis, morális dilemma, a magánéletet vagy a közéletet érintő égető problémák határokról, nemi szerepekről, hatalomról, vágyról, függőségről és kétségről. Követhető történetek alkotnak bonyolult hálózatokat, olyan helyzetekről mesélve, amelyek a közösség és az egyéni sors szempontjából is megkerülhetetlenek.

Egy jó sorozat felforgatja a társadalmi valóságot; színészeket, zenéket, országokat és városokat tesz világhírűvé. Populáris formában mutat be mítoszokat és közhelyeket, amelyeken keresztül történetek jönnek létre. A történetmesélés a világunk egyik legfontosabb mozgatórugója – és egyre népszerűbbek az olyan történetek, amelyek a maguk esendőségében mesélnek másokról, és önmagunkról.

Új sorozat a Nickelodeonon

23 perce

A Tini Nindzsa Teknőcök animációs sorozat rajongóit 2018-ban egy új szériával is megörvendezteti a gyerekcsatorna Rise of the Teenage Mutant Ninja Turtles munkacímmel.