Médiapiac
Mik az influencer marketing legnagyobb kihívásai?
Széleskörű szakmai egyeztető fórumot tartott az Influencer Festival szervezői csapata az influencer marketing kihívásai kapcsán.
 |
A Kiosk Budapestben rendezett eseményen a szervezők három csoportra osztották a résztvevőket, melyek külön-külön tárgyalták meg és gyűjtötték össze az influencer marketing során megtapasztalt legkomolyabb kihívásokat. A szervezők az eseményen felmerült kérdéseket részletesen is feldolgozzák majd az Influencer Festivalon, szeptember 13-án az Akvárium Klubban.
Legyen-e influencer feketelista?
Az ügynökségi oldal fórumbeszélgetésén vegyesen vettek részt influencer-, kreatív- és pr-ügynökségek képviselői. Az itt felmerült egyik legfontosabb, legtöbb vitát kiváltó kérdés az volt, hogy készüljön-e feketelista a nem megbízható, hamis/vásárolt követőkkel rendelkező, vállalásaikat nem teljesítő, vagy egyéb szakmai okból elfogadhatatlan influencerekről. A vélemények megoszlottak, ahogy az is, hogy milyen szempontok alapján, mely független bizottság tudna összeállítani egy ilyen listát.
Egy másik, nagyon fontos témakör a briefek kérdésköre volt. Milyen szempontokat foglal magába egy ideális brief? Kinek a feladata ezt összeállítani – a kreatívügynökség, influencer-ügynökség vagy az ügyfél dolga? Egyáltalán, mi az, amit a marketingvezető előre meghatározhat egy influencer együttműködés során, és mi az, amibe nem szólhat bele?
További felmerülő kérdés volt, hogy érdemes-e külön influencer marketing divíziót kialakítani az ügynökségi (kreatív-, pr-, stb.) vagy megbízói oldalon, illetve, hogy hol a határ mikro- és makroinfluencerek között, mikor és mire érdemes felkérni az egyiket, mikor a másikat? Szintén felmerült az influencer-utánpótlás kérdésköre, hogy érdemes-e ebbe fektetni, vagy ez már túlságosan mesterségessé változtatná a szcénát?
 |
Nem mernek nem használni influencereket
Az ügyféloldali fórumbeszélgetés részben átfedésben volt az ügynökségivel, itt is sorra került az a téma, hogy mennyire kell, vagy szabad megkötni az influencerek kezét, mennyire kell a márka szabályai, keretei közé szorítani őket?. „Adjunk neki egy brand guide-ot és bízzuk rá az életünket?” – tette fel a kérdést az egyik résztvevő. Következő, kézenfekvő kérdésként pedig rögtön felmerült, hogy mit is kellene tartalmaznia annak a bizonyos brand guide-nak.
Abban az ügyfelek többsége egyetértett, hogy a jövő a hosszú távú influencer együttműködéseké, az viszont már egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy miképp lehet ezeket kialakítani a gyakorlatban, hiszen sokak érzik úgy, hogy az influencerek azok, akik nehezen köteleződnek el hosszabb távon.
Szintén fontos vitatémakör volt, hogy lehet-e, illetve kell-e szabályozni az árazást. Jelenleg ugyanis egyáltalán nem világos, hogy ki diktálja a tempót ezen a téren, a megbízók, vagy az influencerek. Mint ahogy az is kérdéses, hogy amennyiben valóban drágának tekinthetők az influencerek, az amiatt van-e, mert a megbízók mindent megfizetnek? Egyáltalán, mennyit ér egy-egy influencer együttműködés, mi tekinthető olcsónak és mi drágának?
További alapkérdésként került szóba, hogy egyáltalán mikor van és mikor nincs szükség influencerekre, mikor megfelelőek a hagyományos marketingmegoldások, és mit veszít az ügyfél, ha nem használ influencert. Az a probléma is felvetődött, hogy mivel nagyon felkapottá vált a terület, jelenleg sokan „nem mernek” kimaradni belőle, mindeközben kiszolgáltatottnak érzik márkájukat az influencereknek.
 |
Mi az egészséges arány szponzorált és saját tartalom között?
Az Influencer Festival szervezői az ügynökségi és a márkaoldali képviselők mellett figyelmet fordítottak arra is, hogy az influencerek véleményét is meghallgassa. Ebből kiderült: egyértelműen foglalkoztatja őket is az a kérdés, hogy mit határozhat meg a megbízó, és miben kell szabad kezet kapnia az influencernek, valamint, hogy valóban hozzátesz-e a hitelesség megőrzéséhez a hosszú távú együttműködés.
Fontos kérdés továbbá, hogy kinek a felelőssége jelezni, amikor a kampány céljai és az influencer személyisége nem férnek össze, illetve, hogy mi a fontosabb: az influencer neve, ismertsége, vagy a márkarelevanciája?
Végül, de nem utolsó sorban ők maguk is feltették a márkaoldalon is sokat feszegetett kérdést, hogy mi az egészséges arány a szponzorált és a saját tartalom között, illetve, hogy kinek kellene betartatni ezt az arányt?
 |
Hogy az influencer kommunikációnak ne csak jelene, hanem jövője is legyen
A tavaly indított nonfluencer kampányról is szó esett az eseményen, amely kapcsán Vaszary Ádám a nonfluencer.hu alapítója kijelentette, hogy a kampány fontos feladatának tartja meghatározni, hogy milyen szerepe, felelősségi köre, feladata, kötelezettsége, jogos követelése vagy jutalma lehet az influencer marketing szereplőinek; így az ügyféloldalnak, az ügynökségeknek, az influencer menedzsmentcégeknek, valamint maguknak az influencereknek. Ennek szellemében kezdeményezik – a piaci szereplők közös konszenzusán alapuló – influencer marketing guide kidolgozását, amelynek az ismertetése az Influencer Festivalon lesz.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás