Médiapiac
Minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó
A Média 2.0 blog meetup-sorozatának márciusi eseménye a magyar sajtó helyzetét járta körül. Háhner Petra beszélgetőtársai Bajomi-Lázár Péter médiakutató, Bátorfy Attila oknyomozó újságíró, az Átlátszó.hu munkatársa és Szalay Dániel, a 24.hu médiapiaccal foglalkozó újságírója voltak.
A nyitókérdés a szakmai és társadalmi közbeszédből logikusan adódott: sajtószabadság van-e ma Magyarországon? Bajomi-Lázár Péter szerint a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi véleménye szerint hiányzik. Szalay Dániel szerint a magyar sajtó korlátozottan szabad, szerinte is az a kérdés, mely országokkal hasonlítjuk össze. Bátorfy Attila arra a megközelítésre is felhívta a figyelmet, hogy ha számszerűen hasonlítjuk össze az egyes oldalaknak tulajdonított orgánumokat, akkor az eredmény fele-fele, az online térben talán ennél is jobban áll a jelenlegi ellenzék. Ugyanakkor a hírek terjedése egy falon belül megáll, több millió emberhez el sem jutnak a kormányoldalhoz kötődő botrányok. Ilyen értelemben a közmédia működése súlyosan sérti a tájékozódáshoz való jogot.
Igaz-e, hogy sok esetben informális kontroll alatt állnak a médiumok?
Bátorfy Attila: A szabályozói és intézményi környezet nem különbözik az európai gyakorlattól, de ez még nem garantálja a törvények betartását. A médiumok egyesülésének engedélyezése kapcsán is látható volt, hogy ugyanazokat a szabályokat lehet szelektíven is alkalmazni.
Bajomi-Lázár Péter: A szabályozói háttér csupán a közeli oka a helyzetnek. Az informális kapcsolatok a mi régiónkban történelmileg is felülírják a törvényeket.
Ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz. Kérdés, hogy a problémák a Fidesz-kormányhoz köthetőek vagy csak most feltűnőbbek?
BA: A médiapiac szereplőinek kényelmes a kormányra mutogatni. De ha a szabályozási környezetet leválasztanánk, akkor sem lenne minden rendben. A válság után 60-70 milliárd forint esett ki a médiapiacról, amit az üzleti szereplők azóta sem pótoltak vissza, a regisztrált növekedés az állami költésekből származik. Eközben iszonyatosan sok – részben új – szereplő szeretne pénzt keresni az iparágban. Ha nem lenne politikai nyomás, akkor az újságírókat a gazdasági szervezetek presszionálnák.
Szalay Dániel: A gazdasági környezet tíz éve válságos és mindig csak reménykedünk abban, hogy javulni fog a helyzet. Ezt a megrogyott piacot kezdte püfölni ak ormány, és hamarosan padlóra is küldheti.
BLP: A Freedom House jelentése szerint a sajtószabadság helyzete a régió valamennyi országában javult a rendszerváltást követően, majd 2006-tól kevés kivétellel romlani kezdett. Az EU-csatlakozás után már nem volt az államok érdeke a helyzet javítása, miközben az Uniónak megszűnt a nyomásgyakorlási lehetősége. De 2010 után nálunk tovább romlott a helyzet: a koalíciós kormányok idején érvényes többpárti gyarmatosítási mintákat felülírta a kétharmados mandátumszerzés. A sajtószabadság csak Budapesten maradt meg valamennyire. A helyi rádiók az MTI híreit sugározzák, a megyei napilapok Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Régebben a kelet-közép-európai országok első harmadában voltunk, ma sajtószabadság terén a Balkánhoz tartozunk. Ezt szigorú nemzetközi módszertanok alapján végzett összehasonlító kutatások állítják.
BA: A CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, máig nem publikált kutatás. Ebben Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat – amire egyébként szintén gyakran hivatkoznak azok, akik állítják, hogy sajtószabadság van.
SZD: Azért akadt példa újságírók meghurcolására, például a Juszt László elleni nyomozás és a szerkesztőségének szétverése.
BA: Az EU-tagság megakadályozza a kormányt az újságírók meghurcolásában, de nincs is rá szüksége.
Ennyire szervilisek lennének az újságírók?
BA: A pártos sajtó az Egyesült Államokban is létezik. A kérdés, hogy mennyire vannak lezárva a zsilipek a médiumok között. Egyes információk egyszerűen nem szivárognak át a kormányzati sajtó térfelére, és ehhez megtalálták a megfelelő embereket.
SZD: Több embert ismerek, aki kényszerből csinálja ezt. Fogynak a szigetek, és nem akarnak hajótöröttek lenni, mondjuk három gyerekkel.
BLP: Az a felfogás, hogy a sajtót el kell választani az államtól és minden érdekcsoporttól, naiv és idealista álláspont. A sajtó dolga, hogy a társadalom felépítését tükrözze, értékeket és érdekeket közvetítsen. A kérdés, hogy amit képvisel, az adott újságíró meggyőződése vagy nyomást gyakorolnak rá. Nem látunk bele a fejekbe. Lehet, hogy akiket megvetünk, komolyan hisznek abban, amit mondanak.
SZD: Külön kell választani, hogy hír vagy vélemény mellett van ott a neve.
Máshogy láthatja a világot, de információkat ne hamisítson meg! |
Az olvasó felelőssége is tetten érhető a kialakult helyzetben?
BA: Óvakodnék attól a megközelítéstől, hogy a buta olvasók meg is érdemlik. Még az újságírókra sem hárítanám a kialakult helyzetet. Az a kérdés, hogy a médiamenedzser kivel és milyen feltételek mentén üzletel, és ehhez még politikai hátteret sem kell feltételezni. Szokás mondani, hogy a bulvársajtó közönségét nem érdeklik a politikai botrányok, de ebben a folyamatban is benne volt a menedzsment.
SZD: Ha piaci alapon működne a média, akkor lehetne rátolni az olvasóra a felelősséget. A probléma az üzleti modell válsága, a kettős – olvasói és hirdetői – kitettség.
BLP: Magyarországon 100 év alatt 11 rezsim váltotta egymást és mindegyik próbálta a saját ideológiáját képviselni. Az átmeneti társadalmakban hagyományosan pártos újságírás alakult ki, a kelet-európai olvasó pedig ebben a helyzetben tények helyett sokkal inkább megerősítésre vár. Erre a helyzetre mutatott rá a Médiapiac interjújában Gajdics Ottó is, amikor arról kérdezték, miért nem szólaltat meg ellenzéki szereplőket. Nálunk ez az újságírók legitimációs stratégiája.
Mi javíthatna a kialakult helyzeten?
SZD: Vannak próbálkozások az adakozás-alapú működésre, illetve a fizetős modell lehetne megoldás.
BA: Valóban a crowdfunding modell biztosítja a legnagyobb szabadságot, de tévedés azt hinni, hogy nem függünk az olvasóktól. Óhatatlanul keretek közé vagyunk szorítva. Fel sem merül, hogy a balliberális oldal korrupciós ügyeiről ne tudósítsunk, de ezzel a szemükben rögtön tégla leszek az Orbán-rezsim falában.
BLP: Nem látok kitörési pontokat. Messzemenő politikai változásokra van szükség: arányos választási rendszerre, a pártfinanszírozás rendezésére, a kétharmados törvények körének szűkítésére van szükség.
Amennyire meg tudom ítélni, ehhez egy újabb rendszerváltás kell. |
Az eseményt szervező Média 2.0 oldala itt érhető el.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én