Mikor indult a Netnapló, és kinek az ötlete volt az elindítása?

A netnapló már rögtön a Litera indulásakor, 2002-től az egyik legfontosabb rovatunk volt. Már nem emlékszem, kinek jutott eszébe, talán az egyik alapítónknak, Csejdy Andrásnak, aki a Litera kiadója a mai napig, vagy Keresztury Tibornak, az első főszerkesztőnknek. A régi Magyar Napló folyóiratnak a 90-es évek elején volt egy kiváló naplórovata olyan szerzőkkel, mint Tandori Dezső, Balassa Péter, Spiró György, Németh Gábor, Csalog Zsolt, Bojtár Endre és Jókai Anna. Szerettük olvasni, ahogy a klasszikus írói naplókat is, amilyen a régi Tények és Tanúk sorozatban a Karinthy-, Jókai- vagy Balázs Béla-napló. Ugyan az egykori Terasz nevű kulturális oldalnak volt ilyen, gyorsan véget ért és a tudósítás műfajához sokkal inkább közel álló kezdeményezése az interneten, mi alapvetően írói blognak képzeltük el, arról álmodoztunk, írók, költők blogolnak majd a Literán, és nem csak egy hétig, hanem sokkal tovább. Aztán az egyhetes naplóknál maradtunk.

Milyen céllal indították el?

Kíváncsiak voltunk az írók, művészek gondolataira, a művek születésének forráshelyére. Azt gondoltuk, ez egy olyan határműfaj, mely betekintést enged a kulisszák mögé, az olvasók, miközben szépirodalmi igénnyel megírt szövegeket olvashatnak, képet kapnak magáról az íróról is, beleláthatnak az életébe, megtudhatják, mi foglalkoztatja, ezáltal közelebb érezhetik magukhoz a szerzőt, aki immár nem egy puszta név lesz számukra a könyv borítóján, nem egy távoli csillag, színpadon, mikrofon mögött álló, rádióból hallható elvont személy, hanem érző, gondolkodó, húsvér ember, aki nem mellesleg könyveket ír (például).

Ki publikálhat a netnaplóban?

Kezdetben a Litera által felkért írók, kritikusok, irodalomtörténészek, színészek, zenészek vagy más művészeti területen tevékeny alkotók publikáltak a rovatban. Ám mivel egy ilyen, hét külön írásból álló sorozatnak a megjelentetése komoly anyagi erőpróba, és az évek során a financiális feltételeink romlottak, 2011-ben kitaláltunk új naplóműfajokat, megszületett a műhelynapló, a fotónapló és a szabadnapló műfaja. Az utóbbi valójában egy pályázat, egyetlen napló beküldésével lehet naplóírásra pályázni, aki elnyeri a jogot, egy héten át írhat naplót a Literára. Remek műfaj, igaz, most épp nincs meghirdetett pályázat, sok felfedezettünk lett ennek köszönhetően, ilyen Szekrényes Miklós, Imre Eszter és Hó Márton.

A fotónaplókra is büszkék vagyunk, remek anyagot közöltünk például Stekovics Gáspár, Bahget Iskander, Horváth Dávid, Szebeni András, Kaiser Ottó, Frankl Aliona, Stalter György és Szilágyi Lenke fotóművészektől.

A műhelynapló-sorozatba pedig, amelyben a Fedél Nélkül is publikált, irodalmi-kulturális műhelyek kapnak meghívást. Folyóiratok, nyomtatott és online kulturális újságok, könyvkiadók, irodalmi szervezetek, egyetemek, könyvesboltok és más, kultúra területén tevékenykedő csoportok írtak már nálunk naplót, a Holmi folyóirattól a Pannonhalmi Szemléig, a Látótól az Irodalmi Jelenig és Magyar Narancsig, az Írók Boltjától a Magyar Írószövetségig, mostanra számolhatatlanul sokan. A határon túli irodalmat szemléző, Kilátó című sorozatunk egyik fő eleme kevésbé ismert erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai irodalmi fórumok bemutatása, így kaptak lehetőséget naplóírásra például a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanárai is vagy a Dunszt nevű online újság munkatársai.

A legjobb naplókat minden évben díjazzuk, az eddigi Napló-díjasaink: Dérczy Péter, Sajó László, Szijj Ferenc, Szolláth Dávid, Takáts József, Fabinyi Tamás; Műhelynapló-díjasaink pedig a Holmi, a Vörös Postakocsi, a Hévíz, az Ex Symposion és a Székelyföld. A tavalyi legjobb naplókért járó díjakat épp most fogjuk átadni a Nyitott Műhelyben, április 3-án, az Előhívás című kritikai beszélgetés előtt.

Milyen témákat várnak?

Minket legelsősorban a gondolatok érdekelnek, a szellemi élet alakulása, az irodalmi, kulturális folyamatok, a társadalmi változások. Szeretjük, ha a szerzőink sokféle nézőpontból tekintenek a világra, ha egymástól távoli galaxisok találkoznak a rovatban, és gyökeresen eltérő világlátások kerülnek egy pástra, ha vita van, helyben született, eredeti gondolatok fogalmazódnak meg. Szeretjük, ha egy írás a maga terepén radikális, szókimondó, fontos társadalmi témákat feszeget, és köntörfalazás, szépítés és hazugságok nélkül húsbavágó témákról, mindannyiunk életéről szól.

Van-e műfaji korlátozás?

A napló szabad műfaj. Kizárólag minőségi korlátokat ismerünk el. Szóljon egy napló bármiről, ha irodalmi igénnyel, jól van megírva, megállja a helyét. Lehet naplóimitáció, versbe szedett, fiktív, karikaturisztikus, a legextrémebb formákig el lehet menni. Egy a kikötés: igényes legyen, kerülje a felszínt, a mellébeszélést, valamint még a legenyhébb formában se kövessen el merényletet a magyar nyelv ellen.

Hány szerző publikált eddig benne?

Ezt csak saccolni tudom. Több óra lenne összeszámolni. Ha az első publikáció 2003-ból származik, akkor az eltelt 16 évben több mint nyolcszáz naplónak kell lennie a Litera felületén. A szerzők száma ennél kisebb, mivel voltak írók, műhelyek, akik dupláztak, tripláztak, sőt, visszatérő elkövetőket is bőven találhatunk köztük.

Kik a leghíresebb szerzők?

Nem kedvelem ezt a szót, fogalmazzunk másképp, hívjuk a legismertebb vagy legnépszerűbb szerzőknek őket. Ha csak a szerzői naplókat nézem, akkor ide tartozik Varró Dániel, Grecsó Krisztián, Háy János, Simon Márton, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Vámos Miklós, Konrád György, de a széles körben ismert szerzők közt találjuk Veiszer Alinda és Tamás Gáspár Miklós nevét is. Világviszonylatban talán George Szirtes neve cseng a legtöbbeknek ismerősen. Esterházy Pétert azért nem említem, mert ugyan ezen a néven fut napló a Literán, az egy születésnapi meglepetés neki, a neve alatt szerzőtársai írtak a stílusában. De számos közismert művészt találunk még a műhelynaplók szerzői közt, a Karácsonyi Ének című ünnepi naplót például zenészek írták: Novák Péter, Frenk, Ujj Zsuzsi, Kollár-Klemencz László. Ha tovább nézegetjük a listát, akkor van itt bejegyzés Menyhárt Jenőtől (Európa Kiadó), Bárdos Deák Ágnestől (Kontroll Csoport), Török Ferenc filmrendezőtől, Máté Gábor színész-rendezőtől, Gerhes Gábor, Szirtes János, feLugossy László képzőművészektől és Rutkai Boritól. Sőt, gyerekektől is, ugyanis egy karácsonyi héten gyerekek lepték meg írásaikkal, rajzaikkal az olvasót.

Megjegyzem, nagy öröm számunkra a naplóírók közt látni olyan szerzőket – egyben megrendítő is ezzel szembesülni –, akik már nincsenek köztünk: Határ Győző, Borbély Szilárd, Beney Zsuzsa, Hazai Attila, Kőrösi Zoltán és Tarján Tamás ilyen.

Hogyan tudják mérni a blog és az írások sikerességét?

Sokféle egzakt és szubjektív mérőeszköz létezik. Nézzük a Google analyticsben, követjük a Facebook-statisztikát, a cikkek alatt jó pár éve látszik a kedvelők száma, de nyomon követhetők a hivatkozások és megosztások is. Mára azt látjuk, hogy más médiumok is átvették a műfajt, igencsak megszaporodtak a netnaplók az online újságokban. És van még egy: a személyes visszajelzések, melyek arról biztosítanak bennünket, hogy a netnapló az egyik legnépszerűbb, legolvasottabb rovat a Literán.

Hogyan tudják megőrizni n netnapló színvonalát?

Ha van lehetőségünk szerzőket felkérni, akkor a szerző eddigi írói tevékenysége elég garanciát jelent, ha műhelyeket szólítunk meg, akkor az irodalmi, kulturális lapok és kiadók megbízhatóan igényes szövegekkel jelentkeznek. Ha becsúszik néhány kevésbé értékelhető munka, a szerkesztő átdolgozásra visszaküldi a szerzőnek, változtatásokat javasol, igaz, olyan is előfordult már nemegyszer, hogy elálltunk a közléstől.

A Fedél Nélkül alkotói és szerkesztői hogyan kerültek a naplóba?

A Litera 2019-ben új fejezetet nyitott az életében. Egyrészt kívül és belül is megújult, másrészt minden eddiginél erőteljesebben igyekszik a mai magyar társadalom számára sorsdöntő ügyekre és témákra koncentrálni. Eljött az idő, hogy a művészeten, kultúrán, irodalmon túl az életünket vagy sokak életét meghatározó társadalmi kérdéseket helyezzük előtérbe. A Literától a hasonló ügyek felkarolása nem idegen, néhány éve fontos, társadalmi célú programot hirdettünk, Nekem nem mindegy címen. Fiatalok pályázhattak irodalmi művel szólásszabadság, erőszak, kirekesztés/rasszizmus és elvándorlás/migráció témában, az irodalmi pályázatot beszélgetések, viták, előadások és játékok kísérték az ország több régiójában (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld). Ezt a hagyományt folytatva igyekszünk még többet tenni a társadalmi felelősségvállalás és a demokratikus értékek védelme terén, olyan műhelyeket, civil szervezeteket és fórumokat megszólítani, amelyek hátrányos helyzetben lévőknek adnak teret, segítséget és képviseletet. Ebbe a körbe tartozik a Fedél Nélkül, mely újság elsőként való meghívását az új Litera naplózói közé: szimbolikus gesztusnak szántuk. Azt az üzenetet közvetítjük vele az olvasónak, hogy társadalmi szolidaritás, empátia, egymás támogatása és megértése nélkül nincs működőképes emberi közösség. A jövőben is szándékunk lehetőségeinkhez mérten maximálisan kiállni azok mellett, akik bármilyen megkülönböztetést, hátrányt szenvednek el. Úgyhogy ez úton is köszönjük a Fedél Nélkül szerzőinek a kiváló naplókat, és örömmel vállalkozunk további együttműködésre.