Médiapiac
Mit gondolnak magukról az egyes generációk?
Vajon mit gondolnak magukról a hasonló korú emberek, igazodnak-e azokhoz a képekhez, amelyeket a generációkutatók rajzolnak róluk? A Kutatópont 2017 őszén végzett nagymintás kutatásában arra kerestük a választ, hogy a különböző generációk miként jellemzik saját magukat, jellemzőikben látnak-e különbséget a többi generáció tagjaihoz képest.
A történelem során még soha nem volt ennyi fiatal, mint jelenleg, mégis öregszik a társadalmunk. E látszólagos paradoxon a mediatizált világképünkről is fellebbenti a fátylat, és látni engedi azt, hogy az öregedés egyáltalán nem globális jelenség, mégis sokszor így érezzük.
A demográfiai tendenciáknak köszönhetően néhány évtized múlva tízmilliárd ember él majd a Földön. A demográfiai folyamatok nem csupán az emberiség összlétszámának drámai növekedésében mutatkoznak meg, hanem a belső struktúra megváltozásában is.
Népességrobbanás és következményei
Míg a fejlődő világban a belépő nagy létszámú új generációk megfelelő oktatáshoz, munkalehetőséghez és felelős családtervezési ismeretekhez juttatása a fő feladat, addig a fejlett világban a társadalmak elöregedése és az ehhez kapcsolódó új (elsősorban szociális, egészségügyi) teendők jelentik a kihívást. Az ENSZ jelentése szerint 2050-re a 60 éves vagy annál idősebb népesség lélekszáma meg fog kétszereződni, és meghaladja majd a kétmilliárd főt.
Társadalmunk elöregedését mindennapi megtapasztalhatósága miatt jellemzően valóságosabbnak is érzékeljük, és csupán a migrációs válság tünete világított rá, hogy a világ másik részén a népességrobbanás következtében alapvetően fiatalos társadalmak léteznek.
A számok ennek ellenére továbbra is nagyon idegenül hatnak, amikor szembesülünk azzal, hogy Magyarország életkori mediánja – olyan középérték, amely a társadalmat számszerűen két egyforma lélekszámú részre választja – közel 42 év, miközben a világ a maga 30 évével olyan országokból is áll, ahol bőven 20 év alatt van a medián életkor. Ilyen ország például Niger (15,3), Uganda (15,7), Mali (16,2), Malawi (16,5) vagy Zambia (16,7); néhány ország a világ legfiatalabb társadalmai közül, ahol összességében több mint százmillió ember él.
 |
A magyarországi adatokat szemlélve természetesen teljesen más kép tárul elénk.
Magyarország öregedési folyamata igazodik a fejlett világ trendjeihez, a hazai életkori medián, mint fentebb említettük, közel 42 év.
A nemek arányát a népességen belül a születéskor várható élettartam, a természetes szaporulat és a migrációs trendek befolyásolják. A KSH 2016-os adatai alapján Magyarországon a nők születéskor várható élettartama 79 év, míg a férfiaké 72 év, ami megduplázódott az elmúlt évszázadban. Tovább élünk tehát, és ez természetesen jó, a társadalom öregedése ugyanakkor sok megoldandó problémát is jelent. A jelenség a demográfusok figyelmén kívül felkelti a társadalomtudósok érdeklődését is.
A szociológusokat az idősek társadalmon belüli szerepének átalakulása foglalkoztatja. A politológusok számára a generációk közötti konfliktusok fontos vizsgálandó terület, a közgazdászokat pedig az idősek ellátórendszerekre gyakorolt hatása érdekli. A gyakorlati szakemberek természetesen leginkább új fogyasztói csoportként tekintenek az idősebb nemzedék tagjaira, akiket ugyanúgy próbálnak paraméterezni, szegmentálni, generációként azonosítani, mint a fiatalabbakat.
Generációs élmények
A generációk olyan nemzedékek, melyek nem szabályszerűen követik egymást. A generációelmélet szerint nem minden is mondhatjuk, hogy az Y generáció gyakorlatilag behozta azokat a lemaradásokat, amelyek korábban a magyarországi eltérő médiakörnyezet miatt jellemzőek voltak.
Mi harminc?
Világviszonylatban szemlélve a különböző korcsoportokat nem is annyira meglepő, hogy a legszámosabb korcsoport a 0–14 éveseké, akiknek 1,9 milliárdos lélekszámát szinte eléri a második legnépesebb korcsoport, a 15–29 éveseké, amely 1,8 milliárd főt számlál. A sorban következő 30–44 éves korcsoportot másfél milliárd fő alkotja, a 45–59 éveseket 1,2 milliárd, míg a 60 évesek vagy idősebbek korcsoportja „mindössze” 900 millió főt tesz ki az ENSZ adatai alapján.
Az elnevezésekben kevesebb, az életkori határokban annál nagyobb ellentmondás jellemző: ahány tanulmány, annyiféle besorolás van arra vonatkozóan, hogy hol kezdődik és hol végződik egy-egy karakteres nemzedék. Magyarországon a különböző generációk határai a médiafogyasztási szokások alapján az alábbiak szerint alakulnak:
- veteránok: az 1938–1939 előtt születettek;
- baby boom nemzedék: az 1940–1941 és az 1968–1969 között születettek;
- X generáció: az 1970–1971 és az 1978–1979 között születettek;
- Y generáció: az 1980–1981 és az 1992–1993 között születettek;
- Z generáció: az 1994–1995 után születettek.
 |
Az azonos időben születetteket az elméleti munkák vagy az empirikus vizsgálatok generációkba terelhetik, de vajon a külsődleges azonosítást követte-e vagy társult-e hozzá immanens azonosság? Erre a kérdésre kerestük a választ a Kutatópont csapatával 2017 őszén. Több egymást követő nagymintás – hullámonként 2000 fő megkérdezésével készült – reprezentatív kutatásban arra kértük válaszadóinkat, hogy jellemezzék saját generációjukat.
Generációs önazonosság
A veteránok saját generációjukat átlagosan 66 és 87 év közé tették, a baby boomerek pedig 52 és 67 év közé helyezték a nemzedéküket. Az X generáció úgy gondolja, hogy ők átlagosan a 36 és 49 év közötti korcsoportot képviselik, az Y generáció tagjai 26 és 40 év közöttinek vélik saját korosztályukat, míg a Z generáció tagjai 19–30 évesnek tartják saját nemzedéküket.
A veteránok saját generációjukat elsősorban idősnek, betegesnek látják.
 |
A baby boom nemzedéke pedig munkásnak, betegesnek, nyugdíjasnak tekinti saját magát. Az X generáció tagjai úgy gondolják, hogy ők dolgozó, családos és szorgalmas emberek.
Ha túllépünk az élethelyzetből fakadó tulajdonságokon, megjelennek azok az ismerős karakterjegyek, amelyekbe lépten-nyomon belebotlunk a komolyabb szakmai munkáktól kezdve az életmódmagazinok népszerű tudomány rovatáig.
Ezek szerint a veteránok saját érzékelésük szerint dolgos, becsületes nemzedék, akárcsak a baby boom generációja. Az X-ek szorgalmas-munkabíró, de túlterhelt és kihasznált nemzedékét a kétarcú, többek között bizonytalan és céltudatos Y nemzedék követi, amelynek tagjai a Z generációval együtt visszaigazolják az információs társadalmi beavatottságukat, mindkét esetben megjelenik ugyanis az internet mint a nemzedék egyik fő jellemzője.
Mindez a visszaigazolás jelenti-e, hogy alapvetően jó a generációs megközelítés? Valószínűleg igen, persze az továbbra is kérdés, hogy ilyen is volt, vagy csak eleget hallották mindezeket a nemzedékükkel kapcsolatban?
 | Székely Levente
1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Karán valamint a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Számos kvalitatív és kvantitatív megközelítésű kutatást vezetett különböző területeken (pl. médiafogyasztás, szerencsejátékok, ifjúság, pénzügyi kultúra, stb.). 2012-ben vette át a nagymintás ifjúságkutatás szakmai irányítását. A 2016-os kutatás eredményeinek részletes feldolgozása folyamatban van, a gyorsjelentések már napvilágot láttak jelentős médiafigyelmet generálva.
Nézze meg Székely Levente teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás