Kövess minket!

Médiapiac

Mit üzen Brüsszel: állítsuk meg a Youtube-ot?

Mi vár a YouTube-ra, a Facebookra és társaikra, ha az EU keresztülviszi a régóta érlelt reformcsomagját? Az áprilisban megjelent friss irányelvtervezet felveti a tartalommegosztóknak a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősségét. Az egyszerű felhasználókon csattan az ostor?

Idén áprilisban a soros bolgár elnökség közzétette a Digitális Egységes Piac szerzői jogi vonatkozásait tárgyaló irányelv-tervezetének legújabb – sokadig, de minden bizonnyal nem az utolsó – verzióját. Számos frissítés közül kiemelkedik az online tartalommegosztó szolgáltatások potenciális jogi felelőssége a véghasználók által feltöltött tartalmakért.

Az Európai Bizottság még 2016-ban hozta nyilvánosságra a Digitális Egységes Piaccal kapcsolatos, forradalminak szánt reformcsomagját. Ennek több eleme is átment már az uniós jogalkotó szűrőjén. Ennél sokkal fontosabb kérdésnek tűnt (eredendően is), hogy az EU milyen lépéseket kíván tenni az uniós szerzői jog modernizálása érdekében. A Digitális Egységes Piac szerzői jogi részletszabályait bemutató (leánykori nevén) 2016/593-as bizottsági munkaanyag több új korlátozás/kivétel beiktatásával igyekezett a fogyasztói szokásokhoz igazodni (főleg az oktatás és a tudományos kutatás érdekeit előtérbe helyezve).

Ezen felül reagálni kívánt a hírportálok csökkenő bevételeinek vádjára egy új szomszédos jog bevezetésével.

Új mechanizmusokkal kívánta biztosítani a szerzői jogosultaknak, hogy arányosabb módon részesülhessenek a művek hasznosításából származó bevételekből, illetve rendezni kívánta a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek jogosításának a gyakorlatát.

Ezeken és néhány további részletszabályon felül azonban kiemelkedett az elképzelések közül az online tartalommegosztó szolgáltatások és a szerzői jogosultak bevételei között nyíló olló, az ún. value gap problematikája. Ennek a kiindulópontja a tartalmak előállítását finanszírozó szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak és a művek digitális terjesztésében élen járó online platformok bevételei között megfigyelhető súlyponteltolódás.

Kimondatlanul nem másról van itt szó, mint hogy a jogosultak által előállított tartalmak után a reklámbevételek többségét a YouTube/Google teszi zsebre.

A gazdasági érveket az uniós jogalkotó azonban kiegészítette egy további jogias megközelítéssel. Az online platformok jelentős részben végfelhasználók által feltöltött tartalmakat („user uploaded content”, UUC) osztanak meg, melyek számottevő része nem jogszerű forrásból származik, és a jogvédett művek engedély nélküli internetes lehívásra hozzáférhetővé tétele semmilyen törvényi korlátozás vagy kivételt alá sem illeszkedik.

Más szóval a UUC általában véve jogellenes tevékenység lenne a szerzői jog szempontjából, amennyiben erre engedély nélkül kerül sor. Viszont az egyes magánszemélyektől ez a jogosítás értelemszerűen nehezen várható el.

 

A bolgár elnökség 2018. április 23-ai legújabb tervezete ebben a gazdasági és jogi környezetben igyekszik új megoldást kínálni. Ennek megfelelően a tervezett irányelv csak az olyan online tartalommegosztó szolgáltatásokat szabályozná, amelyeknek az egyik vagy a fő célja a végfelhasználók által feltöltött jelentős mennyiségű jogvédett művek és egyéb teljesítmények profitorientált rendszerezése, célzott népszerűsítése, tárolása és megosztása.

 

A szabályozás azonban nem vonatkozik a non-profit platformokra, így különösen a non-profit enciklopédiákra, az egyetemi repozitóriumokra, nyílt forráskódú szoftverfejlesztő platformokra, továbbá az internethozzáférés-szolgáltatókra, az online piacterekre és a magáncélú tárolást biztosító felhőszolgáltatókra (a kibertárolókra). A tervezet arra is utal, hogy a „jelentős mennyiséget” esetileg, több tényező együttes figyelembe vételével lehet csak meghatározni. Ebből a szempontból releváns lehet a szolgáltatás közönségének a mérete, az összes feltöltött fájl száma és ezen belül a jogvédett (és engedély nélkül feltöltött) tartalmak aránya.

Az új szabályozás értelmében az online tartalommegosztó szolgáltatók nyilvánossághoz közvetítik, illetve lehívásra nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a tartalmaklat, amelyhez felhasználási engedélyre (licencre) lesz szükségük. E licenc ráadásul kiterjedne a felhasználók által történő feltöltésekre is. A tervezet szerint arra az esetre, ha a szolgáltató nem szerez be külön engedélyt a használók által feltöltött – angol rövidítéssel: UUC – tartalmak elérhetővé tételéhez, akkor minden tőle telhető intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogosultak által meghatározott jogvédett tartalmakat kiszűrje a rendszeréből. Amennyiben ennek a platform nem tesz eleget, akkor felel a fent nevezett jogok megsértéséért.

A bolgár elnökség egy teljesen új jogi konstrukciót dolgozott ki, amely több részelemből áll össze. A kiindulópont, hogy a YouTube és társai mostantól szerzői jogi felhasználást valósítanak meg – eddig általában véve nem ez volt a felfogás, legfeljebb csak közvetítő szolgáltatóként felelhettek a végfelhasználói magatartásokért.

A főszabály tehát a felhasználási engedélyek kérése lesz – amely ugyanakkor számos országban eddig is bevett gyakorlat volt számos platform, így különösen a YouTube, számára. (Magyarországon a YouTube-Artisjus megállapodás évek óta extra bevételeket biztosít a zenei jogosultaknak a platformon történő játszásokra tekintettel.) Dönthet azonban úgy is a platform, hogy ilyen engedélyt nem kér (elképzelhető, hogy nem kap). Ilyen esetben a közvetlen felelősség megelőzése érdekében lesz köteles hatékony szűrési protokollt kidolgozni valamennyi érintett platform – ez érdemi tisztulást hozhat a máig kissé ködösen működő értesítési és eltávolítási eljárások világában.

Az új koncepció fontos eleme, hogy az online tartalommegosztó szolgáltatások általában véve kikerülnek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó uniós joganyag hatálya alól. Precízebben a 14. cikkben foglalt tárhely-szolgáltatókat megillető felelősségkorlátozási rendelkezés előnyeitől esnek el az ilyen platformok a UUC vonatkozásában. Ez ugyanakkor egyrészt nem jelenti a felelősségkorlátozás általános elvesztését: minden más, tehát a végfelhasználók által feltöltött tartalmaktól független tárhely-szolgáltatási tevékenység esetén az elektronikus kereskedelmi szabályozás továbbra is alkalmazandó marad. A „szerzett jogoktól” való megfosztás további ellensúlyozásaként a tervezet mentesülési eseteket is beiktatna a közvetlen felelősség alól.

E mentesülés egyik előfeltétele, hogy az online szolgáltató preventív eszközöket fejlesszen ki annak érdekében, hogy a jogosultak által rendelkezésre bocsátott adatok alapján kiszűrésre kerüljenek a jogsértő tartalmak. Ezen felül a szolgáltatóknak alkalmazniuk kell egy értesítési és távoltartási („notice-and-stay-down”) szisztémát.

Ez lényegében azt jelenti, hogy a jogosulti jelzések alapján haladéktalanul el kell távolítania a platformnak a jogellenes tartalmakat, és minden tőle telhetőt meg kell tennie annak megakadályozása érdekében, hogy az a jövőben ismét elérhetővé váljék.

A mentesülés a rendelkezésre álló technológiai megoldások hatékonyságától, a szolgáltató méretétől és a rendelkezésre álló forrásoktől függően eltérően alakulhat. Vagyis a rendszer elvileg megengedőbb lehet a kisebb vállalkozásokkal és szigorúbb a YouTube-bal szemben.

A tervezet elvárja a jövőben a platformok és a jogosultak közötti dialógus fejlesztését, a platformok transzparens működését és a jogosultak hatékony adatszolgáltatását. Ez utóbbi annyira fontos, hogy a platform ugyancsak mentesül a felelősség alól azokban az esetekben, amennyiben a jogosult nem szolgáltat megfelelő adatot a szolgáltató felé az eltávolítás érdekében. Végül a bolgár elnökség az eltávolított tartalmakat eredendően megosztó végfelhasználóknak is kifogásolási jogot biztosít, ezzel is megakadályozva, hogy az új szisztéma a végfelhasználói szabadságjogokat korlátozhassa.

Semmi garancia nincs arra, hogy a fenti tervezet lesz a végleges szabályozás, sőt az is elképzelhető, hogy mire a jelen elemzés napvilágot lát, a normaszöveg már módosul is.

Játszunk el mégis azzal a gondolattal, hogy az uniós jogalkotók jóváhagyják majd a javaslatot. Milyen következményei lehetnek ennek? Egyrészt jól látható, hogy a fenti tervezet „kompromisszumos” jellege abban keresendő, hogy egyes elemeiben szigorúbb, más elemeiben „kiegyensúlyozottabb” az eredeti bizottsági javaslathoz képest. Szigorítást elsődlegesen az online tartalommegosztó szolgáltatások közvetlen szerzői jogi felelőssége jelent. A bolgár elnökség szerint az Európai Unióban máig bizonytalanságok övezték annak a kérdését, hogy a releváns platformok szerzői jogilag felhasználást végeznek-e.

Az uralkodó tudományos és gyakorlati álláspont szerint ugyanakkor erre a kérdésre a válasz nemleges, még akkor is, ha valóban jogos érvként hozható fel a value gap problematikája. Más szóval a bolgár elnökség jogszabály szintjére emelné az Európai Unió Bíróságának (EUB) a The Pirate Bay ügyben hozott álláspontját, amely a torrent fájlokat rendszerező és tároló, azokat célzottan népszerűsítő és megosztó svéd portált közvetlenül felelősnek mondta ki a nyilvánossághoz közvetítés jogának a megsértésében. Az EUB ezen álláspontja egyébként igencsak megosztja az európai szerzői jogászok közösségét.

További szigorítás az elektronikus kereskedelmi felelősségkorlátozás elvesztése, illetve az értesítési és távoltartási eljárás bevezetése. A balanszírozást mutatja azonban a jogosultak aktív közreműködésének az elvárása, a szolgáltató üzleti kapacitásaihoz igazított szükséges és arányos lépések megtételének a kötelezettsége (ami egyebekben az EUB UPC Telekabel Wien ügyben kifejtett álláspontját is tükrözi), vagy épp a végfelhasználók kifogásolási joga.

Mindezek ellenére is kérdéses, hogy bármely bíróság képes lesz-e a fenti tényezőket megfelelően egyensúlyozni és arról dönteni, hogy egy online platform megtette-e a szükséges és arányos intézkedéseket.

Ahogy az is kétséges, hogy a jogosulti lobbi hajlandó lesz-e önként magára venni az információ-szolgáltatás anyagilag megterhelő kötelezettségét. Nem beszélve arról a szakadékról, ami az új norma bevezetésével az Egyesült Államok és Európa joga között keletkezne. A YouTube és társai ugyanis a hatályos amerikai előírások (a Digital Millennium Copyright Act) értelmében annak ellenére is részesülhet a tárhely-szolgáltatóknak biztosított felelősségkorlátozás kedvezményében, hogy szisztematikusan rendszerezi a végfelhasználói tartalmakat és megkönnyíti az azokhoz való hozzájutást. Egyelőre bizonytalan tehát, miként reagálnának az amerikai cégek a szigorodó európai szabályokra.

A Google News spanyolországi kivonulása is igazolta, hogy a Google sok eszközt hajlandó bevetni, ha üzleti érdekeinek védelmére szorul.

A cikk rövidebb változata megjelent a Médiapiac május-júniusi számában.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom