Kövess minket!

Médiapiac

NMHH: a megkérdezettek négyötöde néz filmeket és videókat a neten

A legalább 16 éves internetezők négyötöde néz filmeket és videókat a neten, 84 százalékuk pedig online is filmezik, és megnéz mások által letöltött filmet is – derült ki az NMHH piackutatásából, az MTI cikke alapján.

A felmérés szerint – amely 2019. november 18. és december 10. között készült négyezer ember online megkérdezésével – minden harmadik internetezőnek van előfizetése valamilyen streaming-szolgáltatásra, emellett minden negyedik letölt mások által megszerzett és az internetre feltöltött filmeket, azaz torrentezik.

Mivel ez sok esetben nem legális, ez az arány bizonyára alulmért, de a válaszadók elmondása alapján minden tizedik internetező szokott nemzetközi, és minden ötödik magyar torrentoldalakat használni.

Összességében az internetezők között a leggyakoribb az, hogy valaki egyiket sem veszi igénybe: a torrentezés és a legális, de fizetős streaming-szolgáltatások (például HBO GO vagy Telekom TV GO) helyett ingyenes online videókat, filmeket néznek letöltés nélkül, vagyis az ingyenes streaminget használja az internetezők bő egyharmada.

Minden negyedik ember előfizet legális csatornára, minden hatodik szokott csakis torrentoldalakról filmekhez jutni, minden nyolcadik pedig a streaming-előfizetése mellett sem hagyott fel a torrentezéssel.

Van további 3 százaléknyi internetező, aki ezek közül egyiket sem csinálja: ők csak olyan filmeket néznek, amelyeket mások töltenek le nekik a netről, míg a maradék egynyolcad pedig nem néz internetről származó filmeket, videókat.

A legtöbben – a válaszadók 66 százaléka – még mindig a nagy képernyőt részesítik előnyben online filmezés, sorozatnézés közben. A többiek okostelefonon szoktak filmet nézni, itt sok esetben rövid videókról, nem egészestés mozifilmekről van szó.

A felmérés szerint a húszas, vagyis Y-generációra sokkal jellemzőbb a torrentezés – akár meglévő streaming-előfizetés mellett is -, míg a legfiatalabb, középiskolás korú generáció tagjainak vagy csak előfizetése van, vagy csak torrenteznek.

Ilyen magas előfizetési arány egyébként a Z-generáció mellett a legidősebbeknél érzékelhető, ám ők szinte egyáltalán nem torrenteznek, szemben a fiatalokkal. A 70 éven felülieknél kiugróan magas viszont a csak ingyenes streaming-lehetőségek (például YouTube) használata.

A középkorú, X-generáció tagjai között jóval ritkább, hogy csak előfizetéssel néznek filmet, illetve a többi korosztályhoz képest magasabb azok aránya, akiknek mások töltenek le filmet a netről.

Az idősebb, “baby boomer-generációban” sokkal ritkább a torrentezés, de többen vannak, akik ingyenes vagy fizetős streaminget használnak, és közöttük vannak a legtöbben, akik nem néznek internetről származó filmeket.

A felmérésből kiderült az is, hogy a férfiak jóval nagyobb arányban szerzik be a filmeket torrentezéssel, akár van mellette legális streaming-előfizetés, akár nincs.

A nők viszont sokkal gyakrabban jelölték meg egyetlen forrásként az ingyenes streaming-oldalakat, illetve köztük sokkal többen vannak azok is, akik nem néznek semmilyen filmet, videót és előfizetésük sincs ilyen szolgáltatásra.

A filmnézők 85 százalékával fordult elő a felmérést megelőző egy évben, hogy egy több részes film vagy egy sorozat több epizódját megnézték egymás után, megállás nélkül. Tízből hárman pedig nagyon gyakran csinálják ezt. Minden negyedik akár 5-10 vagy több órát is eltölt ezzel egyhuzamban.

Különösen jellemző a megállás nélküli online filmnézés a legfiatalabb korosztályokra: az Y- és Z-generáció, tehát a harmincon aluliak 41 százaléka saját bevallása szerint nagyon gyakran néz szünet nélkül online filmeket és sorozatrészeket, míg a szüleik esetében ez az aránya csak 20-25 százalék vagy még kevesebb.

Az adatok arra is utalnak, hogy az online filmnézés egyre inkább magányos, másoktól elszigetelt tevékenységgé kezd válni. A nem egyedül élő netes filmezők egyhatoda például sosem néz együtt filmet a családjával, lakótársaival, miközben 56 százalékuk úgy néz filmeket, hogy ugyan együtt vannak otthon, egymás mellett ülnek, de mindenki a saját készülékén néz valami mást, például egyik a laptopján, a másik a telefonján, vagyis nem együtt élik át az élményt – olvasható az NMHH közleményében.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom