Kövess minket!

Médiapiac

NMHH-felmérés: a telefonon internetezők kétharmada már éjjel-nappal a neten lóg

A magyar népesség jelentős része – 44 százaléka – a zsebében lévő okostelefonjával folyamatosan csatlakozik a világhálóra, amiről még éjszakára sem kapcsolódik le – írja az NMHH.

A hatóság felmérése szerint a 14 éves és idősebb népesség háromnegyedének van okostelefonja, és hattizedének mobilinternet-előfizetése is van hozzá – derült ki az NMHH honlapján publikált felmérésből. Ennél azonban jóval magasabb a telefonon internetezők aránya – a teljes népesség háromnegyede –, a telefonon netezőknek pedig közel egytizede mobilinternet-előfizetés nélkül, wifivel csatlakozik a világhálóra.

Kik lógnak a neten?

Ha mindenféle mobiltelefonos internetezési lehetőséget figyelembe veszünk, akkor a 14 éves és idősebb népesség 44 százaléka folyamatosan online. Minden negyedik válaszadó csak akkor kapcsolódik fel az internetre, amikor valamit kifejezetten meg akar nézni. A népesség negyede nem szokott internetezni a telefonján, 6 százalékuknak pedig nincs mobiltelefonja.

Az 50 év alattiak 50-60 százaléka már egyfolytában eléri a világhálót a telefonjáról, míg az ötveneseknél csak 40 százalék körüli ez az aránya, a hatvanasoknál nagyjából 30 százalék, 70 év felett pedig már csak 10 százalék. Igaz, az ötvenesek nagyjából 30 százaléka nem szokott netezni a mobilján, a hatvanasoknál ez az arány nagyjából 50 százalék, 70 felett pedig körülbelül 60 százalék, és valójában ez a fő tényezője a korosztályok közötti eltéréseknek.

Az 50 alattiaknál a 14–19 évesek térnek el egy kicsit a többiektől valószínűleg amiatt, hogy közülük még nem vettek mindenkinek mobiltelefont a szüleik, arányuk 8 százalék, a negyveneseknek pedig 14 százaléka sosem netezik a telefonján. De így is jól látható, hogy míg a húszas korosztály 62 százaléka folyamatosan a neten lóg a telefonjával, addig a középiskolás korúaknál ez az arány csak 52 százalék. Ez azért is lehet, mert ők – valószínűleg azért, mert nincs saját bevételük – általában kisebb előfizetői csomaggal neteznek. Míg például a teljes mobilnetes népesség 18 százaléka, – ezen belül a húszas korosztály 13 százaléka – van csak 1 GB alatti csomagban, addig a 20 éven aluliaknak a 34 százaléka (további 45 százalékuk pedig a második legkisebb, 1-5 GB-os csomaggal rendelkezik).

Minden negyedik mobilnet-előfizető hotspotként is használja készülékét

A mobiljukon internetezők kétharmada a telefonján keresztül folyamatosan az internetre kapcsolódva éli az életét. A telefonjukon wifivel internetezők 60 százalékánál, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkezők felénél mindig be van kapcsolva a wifis, illetve mobilnetes adatkapcsolat. Az utóbbi arány függ az előfizetett adatcsomagok nagyságától: az 1 GB-os adatkeret alatt csak egyharmaduk, a 10 GB feletti vagy korlátlan mobilnettel rendelkezőknek pedig négyötöde kapcsolódik mindig a netre vele.

A teljes népesség 17, a mobilinternet-előfizetők 26 százaléka hotspotként is szokta használni a telefonját, vagyis amikor a saját mobilinternetét megosztja más eszközökkel. A teljes népesség ötöde otthon is meg szokta osztani a telefonos mobilinternetét más eszközökkel, jellemzően egyébként laptoppal (64%) vagy egy másik okostelefonnal (43%).

Mit nézünk meg a mobilon, és mit tudnak a használatban lévő mobilok?

Az okostelefonon internetezőknek nagyjából 90 százaléka szokott közösségi oldalakat nézni és keresőket (például a Google-t) használni, közel 80 százalékuk e-mailezik, 70 százalékuk csetel és nagyjából 60 százalékuk néz videót és időjárást-jelentést. Bár a telefonos videó- és filmnézést sokan korábban lehetetlennek, élvezhetetlennek tartották a kis képernyő miatt, mostanra a többség szívesen választja ezt a szórakozási formát, a 30 éven aluliaknak egyenesen a háromnegyede. Bár sokan használnak csetprogramot a telefonjukon, a többség – 70 százalék – szöveges üzeneteket küld, és kevesebben vannak (48 százalék), akik hanghívásokat bonyolítanak vele. Ugyanakkor a megkérdezettek csak bő egyharmada látogat online hírportálokat, és mobilos tévézésről is csak alig minden huszadik ember számolt be.

Az okostelefonos népesség háromnegyedének 4G-s a készüléke, bő négytizednek védi a készülékét ujjlenyomat-leolvasó és további egyötödnek van a szintén a biztonságot szolgáló arcfelismerésen alapuló billentyűzet-feloldása. Tízből három okostelefonos említette, hogy rendelkezik a készüléke a mobilfizetést is lehetővé tevő NFC-technológiával, amely az irodaházi belépőkártyákhoz hasonlóan egy terminálhoz tartva ismeri fel a mobilt, valamint indítja el automatikusan a fizetéshez szükséges tranzakciót. Emellett közel négytizednek alkalmas a készüléke két sim-kártya befogadására (dual-sim), minden tizediknek pedig virtuális, úgynevezett e-sim-kártyája is van az okostelefonjában.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom