Médiapiac
NMHH-felmérés: a telefonon internetezők kétharmada már éjjel-nappal a neten lóg
A magyar népesség jelentős része – 44 százaléka – a zsebében lévő okostelefonjával folyamatosan csatlakozik a világhálóra, amiről még éjszakára sem kapcsolódik le – írja az NMHH.
A hatóság felmérése szerint a 14 éves és idősebb népesség háromnegyedének van okostelefonja, és hattizedének mobilinternet-előfizetése is van hozzá – derült ki az NMHH honlapján publikált felmérésből. Ennél azonban jóval magasabb a telefonon internetezők aránya – a teljes népesség háromnegyede –, a telefonon netezőknek pedig közel egytizede mobilinternet-előfizetés nélkül, wifivel csatlakozik a világhálóra.
Kik lógnak a neten?
Ha mindenféle mobiltelefonos internetezési lehetőséget figyelembe veszünk, akkor a 14 éves és idősebb népesség 44 százaléka folyamatosan online. Minden negyedik válaszadó csak akkor kapcsolódik fel az internetre, amikor valamit kifejezetten meg akar nézni. A népesség negyede nem szokott internetezni a telefonján, 6 százalékuknak pedig nincs mobiltelefonja.
Az 50 év alattiak 50-60 százaléka már egyfolytában eléri a világhálót a telefonjáról, míg az ötveneseknél csak 40 százalék körüli ez az aránya, a hatvanasoknál nagyjából 30 százalék, 70 év felett pedig már csak 10 százalék. Igaz, az ötvenesek nagyjából 30 százaléka nem szokott netezni a mobilján, a hatvanasoknál ez az arány nagyjából 50 százalék, 70 felett pedig körülbelül 60 százalék, és valójában ez a fő tényezője a korosztályok közötti eltéréseknek.
Az 50 alattiaknál a 14–19 évesek térnek el egy kicsit a többiektől valószínűleg amiatt, hogy közülük még nem vettek mindenkinek mobiltelefont a szüleik, arányuk 8 százalék, a negyveneseknek pedig 14 százaléka sosem netezik a telefonján. De így is jól látható, hogy míg a húszas korosztály 62 százaléka folyamatosan a neten lóg a telefonjával, addig a középiskolás korúaknál ez az arány csak 52 százalék. Ez azért is lehet, mert ők – valószínűleg azért, mert nincs saját bevételük – általában kisebb előfizetői csomaggal neteznek. Míg például a teljes mobilnetes népesség 18 százaléka, – ezen belül a húszas korosztály 13 százaléka – van csak 1 GB alatti csomagban, addig a 20 éven aluliaknak a 34 százaléka (további 45 százalékuk pedig a második legkisebb, 1-5 GB-os csomaggal rendelkezik).
Minden negyedik mobilnet-előfizető hotspotként is használja készülékét
A mobiljukon internetezők kétharmada a telefonján keresztül folyamatosan az internetre kapcsolódva éli az életét. A telefonjukon wifivel internetezők 60 százalékánál, a mobilinternet-előfizetéssel rendelkezők felénél mindig be van kapcsolva a wifis, illetve mobilnetes adatkapcsolat. Az utóbbi arány függ az előfizetett adatcsomagok nagyságától: az 1 GB-os adatkeret alatt csak egyharmaduk, a 10 GB feletti vagy korlátlan mobilnettel rendelkezőknek pedig négyötöde kapcsolódik mindig a netre vele.
A teljes népesség 17, a mobilinternet-előfizetők 26 százaléka hotspotként is szokta használni a telefonját, vagyis amikor a saját mobilinternetét megosztja más eszközökkel. A teljes népesség ötöde otthon is meg szokta osztani a telefonos mobilinternetét más eszközökkel, jellemzően egyébként laptoppal (64%) vagy egy másik okostelefonnal (43%).
Mit nézünk meg a mobilon, és mit tudnak a használatban lévő mobilok?
Az okostelefonon internetezőknek nagyjából 90 százaléka szokott közösségi oldalakat nézni és keresőket (például a Google-t) használni, közel 80 százalékuk e-mailezik, 70 százalékuk csetel és nagyjából 60 százalékuk néz videót és időjárást-jelentést. Bár a telefonos videó- és filmnézést sokan korábban lehetetlennek, élvezhetetlennek tartották a kis képernyő miatt, mostanra a többség szívesen választja ezt a szórakozási formát, a 30 éven aluliaknak egyenesen a háromnegyede. Bár sokan használnak csetprogramot a telefonjukon, a többség – 70 százalék – szöveges üzeneteket küld, és kevesebben vannak (48 százalék), akik hanghívásokat bonyolítanak vele. Ugyanakkor a megkérdezettek csak bő egyharmada látogat online hírportálokat, és mobilos tévézésről is csak alig minden huszadik ember számolt be.
Az okostelefonos népesség háromnegyedének 4G-s a készüléke, bő négytizednek védi a készülékét ujjlenyomat-leolvasó és további egyötödnek van a szintén a biztonságot szolgáló arcfelismerésen alapuló billentyűzet-feloldása. Tízből három okostelefonos említette, hogy rendelkezik a készüléke a mobilfizetést is lehetővé tevő NFC-technológiával, amely az irodaházi belépőkártyákhoz hasonlóan egy terminálhoz tartva ismeri fel a mobilt, valamint indítja el automatikusan a fizetéshez szükséges tranzakciót. Emellett közel négytizednek alkalmas a készüléke két sim-kártya befogadására (dual-sim), minden tizediknek pedig virtuális, úgynevezett e-sim-kártyája is van az okostelefonjában.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás