Kövess minket!

Médiapiac

Nagy Kisalföld

Ünnepel a Lapcom: a Kisalföld két egymást követő Matesz-gyorsjelentés szerint is az ország legnagyobb példányszámban eladott közéleti napilapja lett. A kiadó ügyvezetőjét, Szammer Istvánt kérdeztük a vállalat hazai és külföldi stratégiájáról, jövőképéről és a növekedés esélyeiről.

Győr-Moson-Sopron megye napilapja, a Kisalföld Magyarország legnagyobb példányszámban eladott közéleti napilapja lett. Megünnepeltétek már?

Zárt körben, a Kisalföld szerkesztőségében már megünnepeltük, de csak akkor, amikor a Matesz második negyedéves jelentésében is az szerepelt, hogy megelőztük az eddigi legnagyobb példányszámú Népszabadságot. Biztosak akartunk lenni a dologban, az első gyorsjelentés után még megvártuk, tartósan vezetünk-e a következő negyedévben is.

Nagyon sokat tettünk azért, hogy a példányszámunk stabil maradjon, hiszen az elmúlt két év mindenkinek rengeteg nehézséget okozott. A partnerekkel együtt fogunk majd ünnepelni. A hirdetőinket meghívjuk egy kis ünnepségre, hogy együtt örüljenek velünk, az olvasóinknak pedig ajándékok, játékok formájában nyújtunk most többet. Szeretnénk, ha mindkét csoport érezné, tudatában vagyunk annak, hogy ezt a sikert nekik köszönhetjük.

A regionális lapok közül mindig is a Kisalföldet adták el a legnagyobb példányszámban. Minek tudható be ez a stabil pozíció?

Erről sokat beszélgetünk mostanában. Az üzleten belül mindig elsődleges volt számunkra az olvasók kiszolgálása. Ha éveken keresztül azt tekinted a legfontosabb célodnak, hogy akiket kiszolgálsz, azok elégedettek legyenek az általad készített áruval, akkor kialakul egyfajta hosszú távú kötődés közted mint szolgáltató és a vásárlód között. Ami sokkal többet jelent egy újság megvásárlásánál. Az olvasóink az mondják, hogy ez az újság az életük része.

Folyamatosan azt kerestük, hogy ezt miként lehet megvalósítani. A kezdetektől igyekeztünk a legbővebb tartalmat adni, a gyakran 28–32 oldalas Kisalföld terjedelme helyi lapként kiemelkedőnek számít. És ez persze nem sok papírt, hanem sok tartalmat jelent.

Számtalan alkalommal felmerül a gyakorlatban a közéleti szó pontos meghatározása. A közélet nem azonos a politikával, az országos politikával. Igyekszünk helyben utánajárni a dolgoknak, befolyásolni a döntéseket, amelyek az itt élő embereket érintik. Mi történik az olvasó munkahelyén, lakóhelyén, városában, falujában? A lap így válik szerethetővé.

De megemlíthetem azt is, a cégünk az országban elsőként létesített 16 oldalas színes napilap előállítására alkalmas nyomdát, 1995-ben, amikor még a Szikrában sem volt ekkora négyszínnyomó gép. Mindig az elérhető legjobb technikát akartuk alkalmazni, még akkor is, amikor nem volt könnyű kitermelni a befektetés költségét.

A tulajdonos már a kezdetekkor azt mondta, a magyar sajtószabadság elősegítése a célja. Ehhez megteremti a feltételeket, utána pedig a menedzsment csináljon pénzt. A két célt nem volt könnyű harmonizálni, de sikerült.

Másrészt a sikerben benne van az is, hogy a mi megyénk az ország legfejlettebb régiója. Az itt élők némileg többet költenek az országos átlagnál, és ettől persze az igényeik is nagyobbak. Ha jó a futballcsapat, húszezren vannak a stadionban, ha nem jó, ingyen se mennek ki az emberek a meccsekre. Országos hírű a színházunk is, de amikor az új igazgató a korábbinál kevésbé vonzó programtervet állított össze, rögtön elvesztette a bérletesek harminc százalékát. Máshol talán vártak volna a nézők egy évet, itt azonnal léptek.

Hogyan néz ki napjainkban egy regionális kiadó üzleti modellje? Mit lehet megőrizni a siker hagyományos receptjéből, és miben kell újítani?

A lényeg nem változik: olyan újságot kell készíteni, amelynek a lefedettsége biztosítja a hirdetői üzenetek eljuttatását a célcsoporthoz. Ebben nincs nagy változás. A vásárló szempontjából pedig az látszik, hogy mindig többet kap a kiadótól, ahogy például az autókat is teletömték mindenféle technikai újdonsággal az elmúlt húsz esztendőben, és az utóbbi két évben még inkább. Egy árérzékeny piacon, mint a miénk, kordában kell tartanunk az árakat. Ezenfelül pedig olyan termékeket kell kialakítanunk, hogy a fogyasztóknak érdemes legyen megvásárolniuk a lapot. Az elmúlt két évben teljesen megújítottuk a tévémagazinunkat, készítettünk gasztromagazint, gyerekmagazint, rejtvénymagazint indítottunk (miközben a humor egyébként is jelentős része az újságnak), átdolgoztuk a hétvégi mellékletet. Csupa olyan fejlesztés, amelyre az olvasó azt mondja, neki ez megér havi 2300 forintot.

A hirdetők ugyancsak árérzékenyek, talán még inkább, mint az olvasók. A bevételi számok elmaradnak azoktól, amiket két évtizeden át megszokott a szakma, de én még legalább két évig ezekkel az alacsony bevételekkel számolok.

Sok energiát fordítottunk az internetes oldalaink fejlesztésére is. Így lényegesen több terméket és kommunikációs csatornát kínálhatunk a hirdetőknek. Az előrelépéshez termékfejlesztésre és a belső munka hatékonyságának növelésére van szükség.

Sokak szerint már nem az interneté a jövő, talán már a jelen sem. Az új trend a mobil eszközök térnyerése.

Nagy a mobilba vetett hit, a kiadók ugyanakkor még az interneten sem találták meg az igazán jövedelmező megoldásokat. Az elmúlt tíz évben felépített struktúrák pénzigényesek. Az internetes tartalomszolgáltatás, amelynél csak a nyomda- és terjesztési költség nem merül fel, gyakorlatilag ugyanolyan költséges, mint a lapkiadás. E téren mostanában nem volt abszolút sikeresnek mondható kísérlet, újítás. Jó üzleti modell nem született. Kutatunk, próbálkozunk, vannak listing típusú megoldásaink, amelyek eredményesek, de maga a tartalomszolgáltatás éppen csak a saját fenntartásához elegendő bevételt termel. Sokat dolgozunk ezen, de nem látszik egyszerűnek a feladat.

Az üzlet alapja tehát továbbra is a lap. Ezen túlmenően azonban jelentős akvizíciókat hajtottatok végre, bár nem látványosan.

Folyamatosan vannak akvizícióink, most is vizsgálunk társaságokat. Nem csak idehaza, hiszen az anyacégünk kelet-európai régiós központjaként tevékenykedünk. Túlléptünk az országhatáron, a növekedési irányokat az anyacég szabja meg. Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban, Boszniában vannak érdekeltségeink. A csoport bevételeinek körülbelül negyven százaléka már Magyarországon kívüli tevékenységekből származik, de ezek mind online szolgáltatások. E területen belül is a listingre koncentrálunk, az autó-, ingatlan-, álláshirdetés típusú szolgáltatásokra.

Nemzetközileg, a csoport egészét tekintve is igaz ez?

A Daily Mail-csoport hatalmasat változott öt év alatt. Náluk a válság is egy évvel hamarabb kezdődött, és még nincs vége. A cégcsoport óriási fordulatot vett a B2B-szolgáltatások irányába. A bevétel negyven százaléka jelenleg már nem a lapértékesítéshez kapcsolódik. A stratégiai irányváltás 2008-ban következett be. Ma már a világon szinte mindenütt jelen van a cégcsoport, és azokra a területekre koncentrál, amelyekhez nagy gazdasági erő kell, és persze nagy bevételeket generálhatnak. A Daily Mail-csoport egyik legismertebb B2B-márkája ma a Euromoney, a vezető pénzügyiinformáció-szolgáltatás. Másik zászlóshajója az RMS nevű, katasztrófa-előrejelzéssel és kockázatelemzéssel foglalkozó vállalat, de kiállításszervezési divíziónk is jelentős. A cégcsoport lapkiadóit tömörítő Associated Northcliffe Media nehéz piacon harcol Angliában, ráadásul a hirdetési bevételek növekedése nem indult el. A Daily Mail napilapból viszont ma is kétmillió példány fogy naponta.

Itthon harmadik éve figyeljük, megindul-e már a piac növekedése. Te mikorra várod a fellendülést, és milyen szerepet játszhat abban a Lapcom?

Egy-két évig még aligha lesznek pozitív változások. A befektetőknek ennek függvényében kell átgondolniuk az üzletpolitikájukat. A magyar piac nagyon erős átalakuláson ment keresztül. Mindenki megpróbálta a lehető leggazdaságosabbá tenni a működését, és a lehető leggyorsabban új bevételi lehetőségeket akart találni. Ha nem is növekszik a torta, a kiadóvállalatok fejlesztései nyomán stabilizálódhatnak a hirdetési bevételek. Az online piac pedig folyamatosan, gyorsan növekszik. E két tényező erősítheti a társaságok piaci helyzetét.

Látva a piaci mozgásokat, optimistának kell lennünk, mi megtettük azt, amit a túléléshez, a további fejlődéshez kellett. A Lapcom nem dobogós a magyar kiadók között. A legnagyobbak közé később sem fogunk bekerülni, így a mi lehetőségünk a rugalmasság, a kreativitás, a gyors változtatás képessége. Bár egy nagy birodalom része vagyunk, megvan a saját mozgásszabadságunk, a régiós tapasztalatunk. Erre tudunk ma építeni. Örökösen keressük azokat a réseket a piacon, amelyek segítségével gyorsabban tudunk haladni és fejleszteni. Ez a Lapcom legnagyobb versenyelőnye, a gyors reagálás.

Néhány éve egyik középvállalati menedzser se gondolta volna, hogy olyan döntéseket kell meghoznunk, mint amilyeneken túl vagyunk, és egyikünk sem képzelte volna, hogy az emberek megtartása, motiválása milyen módszereket követel majd.

Ilyen körülmények között felértékelődik minden siker. Például az, hogy a Kisalföld lett a legnagyobb példányszámban eladott közéleti lap. Ezt ünnepeljük most.

 

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom