Médiapiac
Nagyköveteket nevezett ki az MPRSZ
Három külföldön élő közismert pr-szakembert nevezett ki szakmai nagykövetnek a Magyar PR Szövetség, akik a hazai szakmát is ellátják információval.
Barát Tamás (New York), Szondi György (Leeds) és Sztaniszláv András (Bristol) feladata, hogy az országukban székelő nemzetközi szakmai szervezetekkel egyfajta összekötőként felvegyék a kapcsolatot és képviseljék az MPRSZ-t, illetve az MPRSZ számára szakmai kérdésekben információt nyújtsanak, azaz az adott országban fellelhető szakmai információt a magyarországi szakemberek számára elérhetővé tegyék.
A nagykövetek kinevezése a Magyar PR Szövetség új elnöksége által elfogadott munkaprogramban is szerepel, a májusi közgyűlés erre megadta felhatalmazást. Az első körben felkért három szakember mellett a jövőben lesz lehetőség újabb szakemberek bevonására is.
„Az elnökség célja az volt, hogy elismerjünk és együttműködésre kérjünk olyan külföldön élő kommunikációs szakembereket, akik nemcsak Magyarországon, de más országban is ismertek és elismertek szakmai munkájuk alapján. Olyan emberekről van szó, akik részéről megtiszteltetés, hogy képviselik az MPRSZ-t, és akiktől mind a jelen, mind a jövő szakemberei sokat tanulhatnak. Bízom benne, hogy idővel még több szakembert kérhetünk fel nagykövetnek” – mondta Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke.
A nagykövetek félévente számolnak be az MPRSZ érdekében végzett tevékenységükről.
 |
Barát Tamás nyugalmazott főiskolai tanár. Több mint negyven éves szakmai gyakorlattal rendelkezik a szervezeti kommunikáció, a public relations, illetve a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén. Dolgozott menedzsment-, kommunikációs-, public relations tanácsadóként, illetve vállalati kommunikációs vezetőként, valamint újságíróként, illetve főiskolai tanárként is. Főszerkesztője a CCO Magazinnak, a kommunikációs szakemberek lapjának. A Magyar Public Relations Szövetség alapító és örökös tagja, az MPRSZ többször újraválasztott főtitkára, illetve alelnöke. Korábban a Nemzetközi Public Relations Szövetség (IPRA) Magyar Tagozata elnöke, az IPRA világtanácsa, az IPRA szakmafejlesztési bizottsága és az IPRA GWA zsűri tagja volt. Ezt követően a CERP, az Európai Public Relations Konföderáció Európa Tanácsa tagja, majd a szervezet főtitkára, később alelnöke volt. Egyik alapítója az Európai Public Relations Oktatók és Kutatók Szövetségének (EUPRERA) és a GA szervezetnek. Társult tagja a Brit Királyi Public Relations Intézetnek. Tiszteletbeli tagja az Ukrán és az Orosz Public Relations Szövetségnek. Korábban a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztályának elnöke, a MÚOSZ Választmány, majd az Etikai Bizottság tagja volt. Jelenleg a MÚOSZ EB elnöke. Több mint százötven publikáció, köztük tizenhét szakkönyv, jegyzet fűződik a nevéhez. Főszerkesztője volt az első hazai iparági kódexnek, a Gyógyszer Kommunikáció Etikai Kódexének. Szerzője a public relations munkatárs képzés szakmai és vizsgakövetelményi előírásainak, valamint a CERP európai e-pr ajánlásának, illetve CERP által ajánlott public relations meghatározásnak.
 |
Dr. Szondi György 2003 óta él Angliában, ahol a Leeds Business School – Európa legnagyobb és legnevesebb PR tanszékének – docense. Rendszeresen tart stratégiai kommunikációs, kríziskommunikációs, hírnévmenedzselési tréningeket és előadásokat Londonban, Brüsszelben és számos kelet-európai fővárosban vállalatok és kormányzati szervezetek részére. Számos európai egyetem vendégelőadója. Szakterülete többek között a nemzetközi PR, a PR elméletének és gyakorlatának kulturális sajátosságai, a kockázat- és kríziskommunikáció, a PR értékelése, valamint a PR fejlődése és története Magyarországon és Kelet-Európában. E területeken számos könyvfejezetet, cikket és tanulmányt publikált angolul és magyarul, de jelentek meg cikkei osztrák, lengyel és észt szakfolyóiratokban is. Szakmai tapasztalatait a Hill and Knowlton budapesti és londoni irodájában szerezte, és az oktatás mellett PR szakértőként is dolgozik különböző angol es nemzetközi kommunikációs projektben és kutatásokban. Egyetemi tanulmányait Nagy-Britanniában és Ausztriában végezte, doktori (Ph.D.) fokozatát a Salzburgi Egyetemen szerezte meg.
 |
Sztaniszláv András stratégiai kommunikációs tanácsadással foglalkozik több mint 10 éve. A PersonaR Kommunikációs Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója, számos nagyvállalat és civil szervezet munkáját támogatja vállalati kommunikációs területen. 2013 óta Angliában él, így magyar ügyfelei mellett immár angol megbízásokon is dolgozik. 2014-ben a Bristol’s BIG Green Week (Nagy-Britannia legnagyobb, fenntarthatósági témákkal foglalkozó városi fesztiválja) PR-vezetője volt. Feladata a helyi, országos és nemzetközi médiával való kapcsolattartás mellett a támogatókkal történő együttműködés. 2015-ben Bristol lesz Európa Zöld Fővárosa (az Európai Unió hivatalos elismerésre a fenntarthatóságot leginkább felmutató városoknak), így jelenleg az ehhez kapcsolódó programok szervezésében, kommunikációjában vesz részt. Aktív kapcsolatot ápol Londonban működő cégekkel és szervezetekkel, részt vesz kommunikációs projektekben.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás