Médiapiac
Nagyobb lett a Reklámtorta minden szelete
Az Evolution 2018 konferencián jelentették be a 2017. évi reklámköltéseket. Urbán Zsolt, MRSZ-elnök szerint annak ellenére, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet 2017-ben is fokozta a bizonytalanságot, pozitív hírekről tudnak beszámolni: a piac 240,98 milliárd forint bevételt ért el, ami 11,5 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Valamennyi szegmens erősödött, viszont a 2008-as GDP-arányos költésszintre még nem tudott visszakapaszkodni a piac.
A részletes adatokat Hivatal Péter kutatásvezető, az MRSZ elnökségi tagja, valamint az egyes szektorok szövetségeinek vezetői ismertették.
A Reklámtorta 11,5 százalékos növekedéssel, 240,98 milliárd forintosra nőtt. Ezen belül az állami költések a magas 2016-os bázisról 34 százalékkal bővültek, mintegy 80 milliárd forintra a Kantar Media számai szerint. Ennek a fele lehetett a net-net költés.
A televízió 7,5 százalékkal, 4 milliárd forinttal 60,2 milliárd forintra növekedett, ami elmarad a 2008-as, 70 milliárdos csúcsköltéstől, de 2017 már sorban a negyedik növekedési év volt. Az összköltés 6 százalékát kitevő (3,4 milliárd forintnyi) non-spot költések 40 százalékos növekedése is felfelé húzta a számokat, míg a spot-bevételek 6 százalékkal bővültek. Kovács Krisztián, a MEME elnöke szerint az előbbi oka lehet a hazai gyártású műsorok térnyerése is. Az állami költések meghaladták a 7,5 milliárd forintot, ez 2016-hoz képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és a szektor teljes reklámbevételének 12 százalékát teszi ki.
A sajtó 18,48 százalékkal, 38,3 milliárd forintra nőtt, a legnagyobb meglepetést okozva, de ebben a szektorban az állami költések jelentősen segítették az emelkedést. Kovács Tibor, az MLE elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kereskedelmi bevételek is növekedtek. A sajtó teljes árbevétele 106,8 milliárd forint, a lapeladásból közel 60 milliárd forint folyt be, a digitális szegmens pedig 8,5 milliárd forinttal járult hozzá az összeghez. A napilapok az állami és a kereskedelmi költések növekedésének fő nyertese, de a gazdasági-közéleti, autós és férfilapok is jól szerepeltek. A piaci költések 82 százaléka hiteles méréssel auditált lapokba került.
Az internet minden évben magának állítja magasra a mércét, tavaly 16,38 százalékkal, 76,8 milliárd forintra nőtt. A szektor 31,71 százalékos súlyával ma már egyértelműen a média legnagyobb szegmense, viszont a globális szereplők súlya tovább nőtt, 53 százalékra. Sopov István IAB-elnök elmondta, hogy a display, search és listing alszegmensek erősödni tudtak, az email volumenben változatlan, költésben kismértékben csökkent. A mobil reklámköltés közel 40 százalékkal bővült, ezzel az online legdinamikusabb részszegmense, összesen 22,8 milliárd forintos költéssel. A programmaticot nagy figyelem övezi. Az automatizált költés 12,2 milliárd forint, a programmatic (Facebook és Google nélkül) 1,4 milliárd forint volt tavaly, itt elsősorban a növekedés üteme figyelemreméltó.
A 18,6 milliárd forintot elérő outdoor piac 13,9 százalékos növekedését az óriásplakátok helyett inkább a citylightok és az oszlopreklámok hajtották. Hantosi Bálint, az MRSZ tagozatvezetője bemutatta, hogy a klasszikus OOH-piacról mintegy ezer felület tűnt el, ez normál mozgásnak tekinthető. A klasszikus óriáasplakátok 5, a citylightok 23,8, az egyéb felületek – különösen a kandeláberreklámok terjedése miatt – 24 százalékkal növekedtek. A negyedik negyedévben jelentek meg a félhavi citylight-kampányok, ami szintén hozzájárult a bevételek növekedéséhez egy keresleti piacon. Az állami költések területén inkább a 2016-os kiesés visszarendeződéséről beszélhetünk. Az ambient piac 2,8 milliárd forintos, a növekedése kb. 2 százalékos. Az idei évre 2 milliárd forintnyi építményadóval számolnak, illetve várják a településkép-védelmi rendeletek megszületését is.
A rádió az előző évek tartományában mozog, az emelkedés komoly motorja a helyi rádiók mintegy 16 százalékos erősödése. Radetzky András a RAME képviseletében felidézte a tulajdonosi átrendeződések és jogi eljárások miatt turbulens piaci viszonyokat, melyek ellenére a hallgatottság nem csökkent, és a bevételek országos, földfelszíni kereskedelmi adó hiányában is mintegy 400 millió forinttal, 9,97 milliárd forintra növekedtek. A RAME és a HEROE esetében is jelentős növekedést mutattak a non-spot megoldások, utóbbi esetében az arány mintegy egyharmados. Új országos kereskedelmi rádió indulásával idén nem számolnak, vagy legfeljebb az év vége felé, így annak jelentős hatása nem lesz a piacra.
A direkt marketing közel 3 százalékkal, 32,8 milliárd forintra növekedett, elsősorban az adatvezérelt marketing erősödése miatt. Huszics György, a DIMSZ elnöke elmondta, hogy a különböző területek egyre fokozódó integrációja miatt egyes kategóriák összevonása mellett döntöttek. A címzett küldemények irányából fokozatos átrendeződés figyelhető meg a digitális területek irányába. Ebben a szektorban külön nem állnak rendelkezésre az állami költések adatai.
A 2016-ban már erősen növekedő mozi tovább erősített, ebben a nézőszám növekedése, a vonzó bemutatók és a technológia fejlődése is segített.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás