Kövess minket!

Médiapiac

Naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján a nők 4 óra 47 percet, míg a férfiak 4 óra 2 percet. A tévéfogyasztásunk 14,4 százalékát mozifilmek tették ki, további egyötödét sorozatokra fordítottuk, és ugyanilyen arányban néztünk kereskedelmi reklámokat és/vagy műsorajánlókat is.

2019 harmadik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 18 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 2 perccel kevesebb, mint egy évvel korábban. Míg a 18 év alattiak és a 18-49 évesek napi átlagos tévénézési ideje 5-5 perccel csökkent, addig az 50 feletti korosztályban egy fő naponta átlagosan 2 perccel tévézett többet, mint 2018 ugyanezen időszakában.

A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen nagy eltéréseket mutat: 2019 harmadik negyedében a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 12 percet, míg a legintenzívebb tévénézők, a 60 év felettiek, ennek épp a háromszorosát – átlagosan 6 óra 34 percet – töltötték el a képernyők előtt. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a nőké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 4 óra 39 perc volt, ami 45 perccel több mint a férfiaké, és 22 perccel magasabb a teljes népesség átlagához képest.

Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan, de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább a 18-49 éveseknél jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,1 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2019 harmadik negyedévében. A TSV aránya a 18-49 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá. A 4-17 éves fiatalok a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami stabilnak mondható a korábban mért adatokhoz képest.

2019 áprilisától a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. A harmadik negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 3 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ugyanakkor a 4-17 éves vendégek voltak a legaktívabbak: 10 percet tettek hozzá az alap 4-17 éves célcsoport nézési idejéhez.

A napi átlagos tévénézési idő közel felét – 49 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (29 db a vizsgált 71 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. Ha ebből kiemeljük a műsoridejük több mint felében sorozatokat kínáló csatornákat, a fennmaradó általános tematikájú csatornák is együttesen naponta átlagosan közel 5 millió nézőt értek el, akik több mint 3 órát el is töltöttek ott. Az előbb említett „sorozat csatornák”, melyek a tévénézési idő 8,6 százalékát képviselték, naponta átlagosan 2 millió nézőt is elértek, és egy elért néző átlagosan másfél órát töltött el velük. További 10,4 százaléknyi nézési idő jutott a filmcsatornákra, melyek naponta átlagosan 2,6 millió nézőhöz is eljutottak, akik naponta átlagosan másfél órát szenteltek nekik. A hírcsatornák 7,5%-os részesedést mondhattak magukénak, amely pontosan megegyezik az egy évvel korábban mért közönségaránnyal. A napi átlagos elérésük szintén 2 millió felett volt, és egy-egy elért néző 1 óra 18 percet el is töltött ott.

A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csatorna csoport, valamint a DVD/videó/videójáték kategória, amely 4,3%-ról 5,6%-ra növelte részesedését 2018 harmadik negyedéhez képest. Az életmód csatornák részesedése nem változott, míg a többi tematika esetében 1%-on belüli csökkenés volt tapasztalható, melyek közül a zenecsatornáknál volt tapasztalható a legnagyobb arányú (0,7%) visszaesés.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,1%-os volt, ami meglehetősen stabilnak mondható, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 14,2%-ot képviselt, melynek több mint fele (8,4%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj – pl. romantikus, wester, bűnügyi, sci-fi, stb.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,3%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztás tekintetében a sorozatok és szappanoperák műfaja a legnépszerűbb a nézők körében: összesen 23%-ban részesedtek a tévé előtt töltött időnkből, tehát annak csaknem minden negyedik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika mindössze a műsoridő 3,1%-át tette ki, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9,5%-ot – töltöttünk el velük, ami meglehetősen stabilnak mondható, és lényegében megegyezik az akciófilmekre és vígjátékokra fordított idő mennyiségével, továbbá alig marad el a szórakoztató műsorokra fordított időtől. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők aktívan érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a napi eseményekről a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok 14,8%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 7,5%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki. Tehát tévénézés közben nagyságrendileg ugyanannyi időt töltöttünk el reklámok megtekintésével, mint filmekkel vagy szórakoztató műsorokkal.

A sugárzott reklámok száma évről évre dinamikusan növekszik. Az idei harmadik negyedévben naponta átlagosan 38 592 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 5 007 db reklámfilmmel több 2018 harmadik negyedévéhez képest, és 11 061 reklámfilmmel több, mint 2 évvel korábban. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma is növekedést mutat: 2017-ben átlagosan 9,2 reklámfilm volt egy blokkban, tavaly már 10,2 db, idén pedig 11,3-ra nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma is változott: 2017-ben 66, 2018-ban 69, 2019-ben pedig 72 csatorna szerepelt a Nielsen reklámfilm adatbázisában.

A reklámfilmek naponta átlagosan 5 716 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami 192 ezerrel kevesebb mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 32 perc volt 2019 harmadik negyedévében, ami 2-2 perccel nőt az utóbbi két év azonos időszakaihoz képest. Látványosan nőtt az elért nézők által megtekintett reklámfilmek átlagos napi mennyisége is: míg 2017 harmadik negyedévében egy elért néző 106 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, addig egy évvel később már 117 db, idén pedig már 128 db reklámfilmet tekintett meg.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a „szénsavas üdítő”, „sör” és a kerültek, a harmadik helyen pedig a „szeletes csokoládé” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2019 harmadik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat

Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.

Közzétéve:

Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.

A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.

A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.

Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.

Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.

Tovább olvasom