Médiapiac
Naponta átlagosan 4 óra 51 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt
A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2020 második negyedévében naponta átlagosan 4 óra 51 percet töltöttünk a tévékészülékek előtt: a nők 5 óra 10 percet, míg a férfiak 4 óra 30 percet. A tévére szánt időnk 11 százalékában hírműsorokat néztünk, ami több mint amennyi szórakoztató műsort fogyasztottunk. Naponta átlagosan 25 percnyi reklámot néztünk, ami átlagosan 100 db reklámfilmnek felel meg. A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet szinte teljesen lefedte az idei második negyedévet, és érezhetően befolyásolta az ilyenkor szokásos tévénézési trendeket is.
A teljes népesség körében a napi tévénézési idő 2019 második negyedéhez képest 25 perccel, míg 2018 második negyedéhez képest 31 perccel volt több. Ez a növekmény minden korcsoportban jelen volt, de a legnagyobb arányú kiugrást a 4-17 éveseknél tapasztalhattuk, akik naponta átlagosan 36 perccel több időt – 3 óra 17 percet – töltöttek a képernyők előtt a tavalyi második negyedévhez képest. A 18-49 évesek 27 perccel tévéztek többet, mint egy évvel korábban, ami 2018 második negyedéhez képest is 24 perces növekedést jelent. Az 50 év felettiek esetében a napi tévénézési idő már 2018 és 2019 második negyedévének összehasonlításában is 16 perccel nőtt, amely 2020-ra további 20 perccel emelkedett.
 |
A napi átlagos tévénézési idő életkor szerint meglehetősen széles skálán mozog: 2020. április-június közötti időszakban ezúttal is a 15-29 évesek tévéztek a legkevesebbet – átlagosan 2 óra 44 percet, míg a legintenzívebb tévénézők jellemzően a 60 év felettiek voltak naponta átlagosan 7 óra 13 perccel. Iskolázottság szempontjából az általános trendeknek megfelelően a diplomások tévéztek kevesebbet az átlagosnál, nemek tekintetében pedig a hölgyeké a főszerep: napi átlagos nézett idejük 5 óra 10 perc volt, ami 40 perccel több, mint a férfiaké, és 19 perccel haladta meg a teljes népesség átlagát.
Az időeltolásos tévénézésre (Time-shifted Viewing, TSV) alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, de jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni, és ez a karantén időszakában sem változott jelentősebben. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,6%-át, átlagosan 4,7 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2020 második negyedévében. A TSV aránya jellemzően a 18-49 éveseknél a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz 2,1%-ot tett hozzá, míg a 4-17 évesek a tévénézésre fordított idejük 1,6%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1,3% volt, ami meglehetősen stabilnak mondható a korábbi évek tükrében.
Immár egy éve – 2019 áprilisától – a Nielsen elérhetővé teszi a panelháztartásokhoz érkező és ott regisztráltan tévét néző vendégek nézési adatait is – kiegészítve ezzel a paneltagokból álló alapcélcsoportok tévénézési adatát. Bár a karantén és a kijárási korlátozás elviekben nem tette lehetővé a vendégjárást, bizonyos élethelyzetekből adódóan ebben az időszakban is előfordult vendégnézés. Ilyen élethelyzet például az idős vidéki rokon ápolása – akár ideiglenes odaköltözéssel, vagy tartós külföldi munkából való átmeneti hazatérés, és ezek a személyek az adott háztartás vendégeként néztek tévét. A második negyedév adatai alapján a vendégek átlagosan 4 percet tettek hozzá a napi átlagos tévénézési időhöz, ami megfelel a korábbi negyedévekben mért értékeknek. A 4-17 évesek esetében volt a legtöbb vendégnézés: 8 percet tettek hozzá az alapcélcsoport napi átlagos tévénézési idejéhez.
 |
A napi átlagos tévénézési idő 40%-át fordítottuk a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (21 db a sorozat csatornák nélkül, a vizsgált 103 csatornából) magában foglaló „általános szórakoztató” csatorna csoportra, mely naponta átlagosan 5,1 millió nézőt ért el, és ezen nézők több mint 3 óra 22 percet el is töltöttek ott. A műsoridejük legalább felében különböző sorozatokat kínáló „sorozat csatornák” a tévénézési idő 8,8 százalékát képviselték, és naponta átlagosan közel 2,2 millió nézőt értek el, akik átlagosan 1 óra 44 percig nézték. A filmcsatornák a napi tévénézési idő 11 százalékát fedték le, naponta átlagosan közel 2,8 millió nézőhöz jutottak el, és egy átlagos néző 1 óra 40 percet töltött el velük. A vírushelyzetben fokozott figyelmet szenteltek a nézők a hírcsatornákra, melyek 8,3%-os közönségarányt mondhattak magukénak – 0,7 százalékponttal magasabbat, mint egy évvel korábban, napi átlagos elérésük pedig 2,5 millió volt, ami 160 ezerrel több néző, mint egy évvel korábban, és egy-egy elért néző átlagosan 1 óra 26 percet szánt rájuk, ami 8 perces növekmény tavalyhoz képest. A gyerekcsatornák részesedése szintén magasabb volt, mint 2019 második negyedévében: a tévénézési idő 6,5%-át tették ki, és közel 1,5 millió főt értek el naponta, ami enyhe csökkenést jelent tavalyhoz képest, ugyanakkor az elért személyek sokkal intenzívebben nézték – átlagosan 1 óra 58 percig – ami 24 perccel több, mint egy évvel korábban.
A DVD/videó/videójáték kategória 5,3%-ról 6,6%-ra növelte részesedését 2019 második negyedéhez képest, és naponta átlagosan 1,5 millió főt ért el: 320 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, és egy elért néző átlagosan 1 óra 54 percet töltött el a nézésével. A sportcsatornák közönségaránya 2019 második negyedévéhez képest a felére esett vissza: itt feltehetően a vírushelyzet okán törölt sportesemények, a friss tartalmak hiánya állhat a háttérben.
A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilmek műsoridőből való részesedése 10,3%-os volt, ugyanakkor a műsorfogyasztásból lényegesen magasabb arányt – 16,1%-ot képviseltek.
A többségében sorozatokat magában foglaló „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 29,9%-ban részesedtek a sugárzási időből, és a tévénézési időből is szinte pontosan ugyanekkora arányt (29,2%) képviseltek.
A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből viszonylag csekély, 3,3%-ot képviselt, de a tévénézési időnkből jóval többet – 11,3%-ot – töltöttünk el velük. Ez enyhén magasabb a szokásos trendhez képest (2019 második negyedében 9,6% volt), ami feltehetően a márciusban kialakult, és a második negyedévvel szinte teljesen egybeeső vírushelyzetnek (is) köszönhető. A nézők ebben az időszakban a szokásosnál is aktívabban érdeklődtek a napi aktualitások iránt, és követték a napi eseményeket, fejleményeket a tévén keresztül.
A sportműsorok a sugárzási időből 7%-ban részesedtek, és ez nagyrészt ismétlések illetve sportmagazinokból állt, hiszen a vírushelyzet okán lényegében minden tervezett sportesemény – köztük a Labadarúgó EB is – lemondásra került. Feltehetően emiatt a műsorfogyasztási arányuk a szokásos trendekhez képest igen alacsony, mindössze 2,4% volt.
Az ismeretterjesztő műsorok műsoridőből való részesedése megegyezett a mozifilmekével (10,3%), ugyanakkor a fogyasztási arányuk (4,9%) lényegesen alacsonyabb volt.
 |
A kereskedelmi reklámokat és műsorajánlókat is tömörítő „Egyéb” kategória a műsoridő ötödét, és a tévénézési idő 18,3%-át tette ki. Bár ez az arány enyhén alacsonyabb a szokásos trendekhez képest, de nagyságrendileg még így is több időt jelent, mint amennyit mozifilmek nézésére fordítottunk.
A sugárzott reklámok száma az utóbbi években dinamikusan növekedett, de a karantén időszakában a sugárzott reklámok mennyisége visszafogottabb volt. 2020. április – június között naponta átlagosan 27 224 db reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 12 101 db reklámfilmmel kevesebb 2019 második negyedévéhez képest, és 5 395 db reklámfilmmel kevesebb, mint 2 évvel korábban.
A reklámfilmek naponta átlagosan 5,864 millió nézőt értek el legalább egyszer a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, ami alig kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan nőtt az egy reklámfilmre jutó GRP értéke: egy reklámfilm átlagosan 0,24 GRP-t ért el az idei második negyedév során, míg egy évvel korábban 0,22 GRP, két évvel korábban pedig szintén 0,24 GRP volt az egy reklámfilmre jutó érték. A sugárzott reklámok számának csökkenésével párhuzamosan kevesebb reklámot láttunk mind darabszám, mind pedig idő tekintetében. Egy fő naponta átlagosan 25,4 percnyi reklámot látott 2020 második negyedévében, ami 7,9 perces csökkenést jelent 2019 azonos időszakához képest, és amíg 2018 második negyedévében egy elért néző 112 db reklámfilmmel találkozott egy átlagos napon, egy évvel később pedig már 132 db reklámmal, addig idén a megtekintett reklámok átlagos száma 100 db volt.
 |
A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában ezúttal az édességeké a főszerep: az első és második helyre a „sör” és a „puding, tejalapú desszert” kerültek, a harmadik helyen pedig a „fogkrém” termékosztályának televíziós hirdetései állnak a 2020 második negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.
Médiapiac
Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél
Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.
Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.
A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.
A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
A jogszabály szerint
amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.
Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.
Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.
A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én