Kövess minket!

Médiapiac

Nem csak a húszéveseké a világ

A YouTube és a Netflix nem kizárólag a klasszikus kereskedelmi csatornáknak adja fel a leckét, hanem a rajzfilmeket sugárzó társaságoknak is. Ezen a szálon elindulva többek között utánajártunk a Viacom és a Turner online stratégájának, valamint megkérdeztük a KerekMesét, hogy mitől olyan népszerűek a gyerekműsorok a legnagyobb videómegosztón.

Azt már tudjuk, hogy a videómegosztók – és persze a fájlcserélők – miképpen nyírták ki a lemezkiadást, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a platformon a gyerekeknek szóló tartalmak a második legnépszerűbbek.

A Viacom lapunknak elküldött válaszaiból ugyanakkor kiderül, ez a fogyasztási tendencia inkább a tinédzserekre jellemző, a fiatalabbaknak változatlanul a lineáris televíziózás jelenti a szórakozás elsődleges formáját. A YouTube-on látható Nickelodeon-tartalmaik inkább promóciós hatással bírnak, mintsem elszívóval, a többi pedig nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tévéműsorokat.

A Turnernél másképp állnak a dologhoz: a Cartoon Network 2012-ben indított YouTube-csatornáját kezdetben ők is kizárólag a tévéadó népszerűsítésére használták, de ma már a Turner központi csapata irányítja a régiós videómegosztó-csatornákat – nemsokára indítják a Boomerang sajátjait is –, így rendszeresen jelentkeznek egységes tartalommal, amely rövidfilmeket, epizódrészleteket, sőt teljes epizódokat is jelent.

Az első “mobil generáció”

A Viacomnál úgy látják, a YouTube-on elsősorban a rövidebb, néhány perces tartalmak a népszerűbbek, míg a televízióban rendszerint negyedórás–félórás epizódokat néznek a gyermekek.

A Turner az exkluzivitást emelte ki: ilyen jellegű videóiknál külön jelzik, hogy sem a honlapjukon, sem a tévécsatornán nem elérhetőek. A Viacom a különféle nem lineáris, digitális, online és mobil-videóplatformok terjedésében nem fenyegetést, hanem sokkal inkább lehetőséget lát arra, hogy az általuk gyártott és forgalmazott tartalmakat még szélesebb körben eljuttathassák a nézőkhöz. Ennek érdekében igyekeznek az ezekhez kapcsolódó összes jogot megszerezni és a terjesztő partnereiknek felajánlani, aggregátor szolgáltatóknak értékesíteni, illetve saját, márkázott on-demand szolgáltatásokat és mobilapplikációkat kifejleszteni.

Egyre több tartalmat az interneten keresztül is elérhetővé teszünk. Emellett jelenleg is többféle modellt tesztelünk partnereink bevonásával, illetve közvetlenül a fogyasztóknak eljuttatható módon is

– jelezte a csatorna a Médiapiacnak. A Turner a mai trendek jegyében minden sorozatuk mellé digitális tartalmat is fejleszt, legyen az alkalmazás, konzoljáték vagy webes epizód. Úgy látják, a gyerekeknek tetszik az új megközelítés, a platformokon átívelő történetmesélés. „A »korlátok nélküli gondolkodás« szellemében és az innováció jegyében azon új nemzedéknek készítünk műsorokat, amelynek tagjai a választás lehetősége mellett azt is igénylik, hogy ők maguk irányítsanak. Ők az első »mobil generáció«” – tették hozzá.

A streaming a jövő?

A Viacom karakteres televíziós márkákkal és népszerű sorozatokat, illetve filmeket tartalmazó, kiterjedt programkönyvtárral rendelkezik, s mindez digitális formában is jól érvényesülhet. Ezekre építve a vállalatcsoport a közelmúltban Paramount+ néven előfizetéses video-on-demand streamingszolgáltatást indított Skandináviában.

A Nickelodeon Play, MTV Play és Comedy Central Play mobilalkalmazásokat követően éppen az elmúlt napokban indította el a társaság immár az Egyesült Királyságban és Dániában is a Nick Jr. Play applikációt, amely logikai oktatójátékok mellett videókhoz és teljes televíziós epizódokhoz nyújt hozzáférést.

A Turnernél úgy látják, Magyarországon a Netflix korántsem olyan népszerű, mint a világ többi táján – hiába indult el a streamingszolgáltató, csak pár magyar szinkronos vagy feliratos produkció férhető hozzá. Márpedig a gyerekeknél kizárólag az ilyenek lehetnek sikeresek. Mindazonáltal különböző VOD-platformokon, többek közt az HBO Gón vagy kábelszolgáltató partnereiken keresztül is elérhetők a sorozataik. Ám véleményük szerint összességében nézve a streaming Magyarországon még gyerekcipőben jár, és úgy tűnik, hogy az árazás miatt csak egy szűk társadalmi rétegnek jelenthet alternatívát.

Rajzfilmet mindenkinek

Az animációs filmek jellemzően egyszerre több korosztálynak szólnak, a kisebbek és a nagyobbak, illetve a szülők is egyaránt örömmel nézik meg őket. A gyerekek eltérő életkori, fejlődésbeli sajátosságainak megfelelően a kisebbeknek készült műsorok többnyire interaktív, képességfejlesztő, edukatív tartalmak, míg a nagyobbaknak szólók elsősorban a tinédzserek problémáival – az önmegvalósítással, a gyerek-szülő viszonnyal és az érzelmi társas kapcsolatokkal – foglalkoznak.

A Comedy Central több népszerű, kultikus felnőttanimációt is rendszeresen műsoron tart, külön figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy már a műsor- aján lók stílusából, szerkesztéséből is egyértelművé váljon, ezek felnőtteknek szólnak. A Cartoon Network és más gyerektévék is jelentős nézettséget tudhatnak magukénak a 4+-os és a 18–49-es korcsoport körében, és ez nem csupán a gyermekükkel együtt tévéző szülőket jelenti.

Sok tinédzser és felnőtt a gyerekek jelenléte nélkül is néz rajzfilmeket, valamint családi animációkat. A legkisebbeknek sugárzott – úgynevezett pre-school – animációk általában egyszerűbb grafikával készülnek, könnyen megérthető mondanivalóval, és sokszor az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt. A kisiskolásoknál már működnek az epizódokon átívelő, folytatásos sorozatok, míg a legkisebbek számára túlnyomórészt önálló epizódokból álló műsorokat gyártanak.

Az 1990-es, 2000-es évekbeli rajzfilmeket számos támadás érte, sokan úgy vélték, hogy a képi világuk és a történetük félelmet kelt a gyermekekben. A Turnernél elsősorban nem edukálni, hanem szórakoztatni akarják a gyerekeket, sajátos humorú, különc világú sorozatokkal. Ezekben az univerzumokban a cselekmények mindig idézőjelbe kerülnek, ahol bármi megtörténhet, és ahol a fantáziának semmi sem szab határt.

Akciódúsabb sorozataikban a hősök kizárólag az ártatlanok védelmében folyamodnak harchoz, és az erejükkel sosem élnek vissza, a női karakterek pedig segítenek lerombolni a nemi sztereotípiákat, és megmutatják, hogy a férfiak mellett ők is lehetnek erősek és kitartók. A Viacom tudatos stratégiával az elmúlt évtizedben különös figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek szellemi fejlődését károsan befolyásoló tartalmakat kerülje, szórakoztatva oktató sorozatokat készítsen. Az óvodáskorúaknak szóló Nick Jr. a gyerekek interaktív bevonásával tanulási, logikai, mozgásbeli, szociális és nyelvi képességüket fejlesztő, illetve tudásukat gyarapító, tanulságos meséket állít programja középpontjába.

A nagyobbakra pozicionált Nickelodeon pedig arra ösztönzi a gyerekeket, hogy a valós élethelyzetekben, társas kapcsolatokban feltalálják magukat, az elképzeléseiket és vágyaikat, céljaikat meg tudják valósítani, miközben egymást is támogatják.

Hogy vélekednek a túloldalról?

Megkérdeztük Magyarország egyik legnépszerűbb, kizárólag gyerekeknek szóló műsorokat gyártó YouTube-csatornáját, a KerekMesét is. Szerintük a gyerektartalmak azért is működhetnek annyira jól a YouTube-on, mert a mai fiatalok igénylik, hogy a kezükben legyen az irányítás, a választás lehetősége.

A szerkesztők szerint ezen a platformon az egyes epizódoknak egyáltalán nem kell kötött hoszszúságúnak lenniük, nem kell igazodniuk a hagyományos szabványidőtartamokhoz, ráadásul az „unalmas” részeket a közönség egy gyors átkattintással jutalmazza. A fizetős tartalmakkal kapcsolatban elmondták, hogy ilyeneket csak a YouTube Reden keresztül lehet megosztani, ez pedig még idehaza nem érhető el.

Véleményük szerint rengeteg a különbség az általuk készített és a hagyományos rajzfilm stúdiók által gyártott tartalmak között, az amatőr jelzőt szívesen felvállalják, nyilván más módon dolgoznak, mint egy hagyományos rajzfilmstúdió, ahol akár több tucat ember adja össze a tudását. A KerekMese alapítói, Vass Mónika és Tavaszi László ezt ketten oldják meg, ami néha egyszerűbb, néha pedig újszerű megoldásokat tesz lehetővé. Hozzátették, a KerekMese-tartalmakat a hétköznapjaik inspirálják: ha nyáron találkoznak egy vicces hajóskapitánnyal, lehet, hogy a következő meséjükben megjelenik.

Az alapítók hangsúlyozták, a KerekMese tartalmai mindig hirdetőbarátak voltak, így őket nem érintette a 2017-es YouTube-apokalipszis – amikor is több nagy hirdető rágott be azon, hogy a reklámjaik olyan videókban is megjelentek, amelyeknek értékrendjével nem értettek egyet, ezért leállították a kampányaikat –, és egyébként is már 610 millió megtekintésnél járnak.

 

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom