Kövess minket!

Médiapiac

Nem csak a húszéveseké a világ

A YouTube és a Netflix nem kizárólag a klasszikus kereskedelmi csatornáknak adja fel a leckét, hanem a rajzfilmeket sugárzó társaságoknak is. Ezen a szálon elindulva többek között utánajártunk a Viacom és a Turner online stratégájának, valamint megkérdeztük a KerekMesét, hogy mitől olyan népszerűek a gyerekműsorok a legnagyobb videómegosztón.

Azt már tudjuk, hogy a videómegosztók – és persze a fájlcserélők – miképpen nyírták ki a lemezkiadást, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a platformon a gyerekeknek szóló tartalmak a második legnépszerűbbek.

A Viacom lapunknak elküldött válaszaiból ugyanakkor kiderül, ez a fogyasztási tendencia inkább a tinédzserekre jellemző, a fiatalabbaknak változatlanul a lineáris televíziózás jelenti a szórakozás elsődleges formáját. A YouTube-on látható Nickelodeon-tartalmaik inkább promóciós hatással bírnak, mintsem elszívóval, a többi pedig nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tévéműsorokat.

A Turnernél másképp állnak a dologhoz: a Cartoon Network 2012-ben indított YouTube-csatornáját kezdetben ők is kizárólag a tévéadó népszerűsítésére használták, de ma már a Turner központi csapata irányítja a régiós videómegosztó-csatornákat – nemsokára indítják a Boomerang sajátjait is –, így rendszeresen jelentkeznek egységes tartalommal, amely rövidfilmeket, epizódrészleteket, sőt teljes epizódokat is jelent.

Az első “mobil generáció”

A Viacomnál úgy látják, a YouTube-on elsősorban a rövidebb, néhány perces tartalmak a népszerűbbek, míg a televízióban rendszerint negyedórás–félórás epizódokat néznek a gyermekek.

A Turner az exkluzivitást emelte ki: ilyen jellegű videóiknál külön jelzik, hogy sem a honlapjukon, sem a tévécsatornán nem elérhetőek. A Viacom a különféle nem lineáris, digitális, online és mobil-videóplatformok terjedésében nem fenyegetést, hanem sokkal inkább lehetőséget lát arra, hogy az általuk gyártott és forgalmazott tartalmakat még szélesebb körben eljuttathassák a nézőkhöz. Ennek érdekében igyekeznek az ezekhez kapcsolódó összes jogot megszerezni és a terjesztő partnereiknek felajánlani, aggregátor szolgáltatóknak értékesíteni, illetve saját, márkázott on-demand szolgáltatásokat és mobilapplikációkat kifejleszteni.

Egyre több tartalmat az interneten keresztül is elérhetővé teszünk. Emellett jelenleg is többféle modellt tesztelünk partnereink bevonásával, illetve közvetlenül a fogyasztóknak eljuttatható módon is

– jelezte a csatorna a Médiapiacnak. A Turner a mai trendek jegyében minden sorozatuk mellé digitális tartalmat is fejleszt, legyen az alkalmazás, konzoljáték vagy webes epizód. Úgy látják, a gyerekeknek tetszik az új megközelítés, a platformokon átívelő történetmesélés. „A »korlátok nélküli gondolkodás« szellemében és az innováció jegyében azon új nemzedéknek készítünk műsorokat, amelynek tagjai a választás lehetősége mellett azt is igénylik, hogy ők maguk irányítsanak. Ők az első »mobil generáció«” – tették hozzá.

A streaming a jövő?

A Viacom karakteres televíziós márkákkal és népszerű sorozatokat, illetve filmeket tartalmazó, kiterjedt programkönyvtárral rendelkezik, s mindez digitális formában is jól érvényesülhet. Ezekre építve a vállalatcsoport a közelmúltban Paramount+ néven előfizetéses video-on-demand streamingszolgáltatást indított Skandináviában.

A Nickelodeon Play, MTV Play és Comedy Central Play mobilalkalmazásokat követően éppen az elmúlt napokban indította el a társaság immár az Egyesült Királyságban és Dániában is a Nick Jr. Play applikációt, amely logikai oktatójátékok mellett videókhoz és teljes televíziós epizódokhoz nyújt hozzáférést.

A Turnernél úgy látják, Magyarországon a Netflix korántsem olyan népszerű, mint a világ többi táján – hiába indult el a streamingszolgáltató, csak pár magyar szinkronos vagy feliratos produkció férhető hozzá. Márpedig a gyerekeknél kizárólag az ilyenek lehetnek sikeresek. Mindazonáltal különböző VOD-platformokon, többek közt az HBO Gón vagy kábelszolgáltató partnereiken keresztül is elérhetők a sorozataik. Ám véleményük szerint összességében nézve a streaming Magyarországon még gyerekcipőben jár, és úgy tűnik, hogy az árazás miatt csak egy szűk társadalmi rétegnek jelenthet alternatívát.

Rajzfilmet mindenkinek

Az animációs filmek jellemzően egyszerre több korosztálynak szólnak, a kisebbek és a nagyobbak, illetve a szülők is egyaránt örömmel nézik meg őket. A gyerekek eltérő életkori, fejlődésbeli sajátosságainak megfelelően a kisebbeknek készült műsorok többnyire interaktív, képességfejlesztő, edukatív tartalmak, míg a nagyobbaknak szólók elsősorban a tinédzserek problémáival – az önmegvalósítással, a gyerek-szülő viszonnyal és az érzelmi társas kapcsolatokkal – foglalkoznak.

A Comedy Central több népszerű, kultikus felnőttanimációt is rendszeresen műsoron tart, külön figyelmet fordít ugyanakkor arra, hogy már a műsor- aján lók stílusából, szerkesztéséből is egyértelművé váljon, ezek felnőtteknek szólnak. A Cartoon Network és más gyerektévék is jelentős nézettséget tudhatnak magukénak a 4+-os és a 18–49-es korcsoport körében, és ez nem csupán a gyermekükkel együtt tévéző szülőket jelenti.

Sok tinédzser és felnőtt a gyerekek jelenléte nélkül is néz rajzfilmeket, valamint családi animációkat. A legkisebbeknek sugárzott – úgynevezett pre-school – animációk általában egyszerűbb grafikával készülnek, könnyen megérthető mondanivalóval, és sokszor az ismeretterjesztésre helyezik a hangsúlyt. A kisiskolásoknál már működnek az epizódokon átívelő, folytatásos sorozatok, míg a legkisebbek számára túlnyomórészt önálló epizódokból álló műsorokat gyártanak.

Az 1990-es, 2000-es évekbeli rajzfilmeket számos támadás érte, sokan úgy vélték, hogy a képi világuk és a történetük félelmet kelt a gyermekekben. A Turnernél elsősorban nem edukálni, hanem szórakoztatni akarják a gyerekeket, sajátos humorú, különc világú sorozatokkal. Ezekben az univerzumokban a cselekmények mindig idézőjelbe kerülnek, ahol bármi megtörténhet, és ahol a fantáziának semmi sem szab határt.

Akciódúsabb sorozataikban a hősök kizárólag az ártatlanok védelmében folyamodnak harchoz, és az erejükkel sosem élnek vissza, a női karakterek pedig segítenek lerombolni a nemi sztereotípiákat, és megmutatják, hogy a férfiak mellett ők is lehetnek erősek és kitartók. A Viacom tudatos stratégiával az elmúlt évtizedben különös figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek szellemi fejlődését károsan befolyásoló tartalmakat kerülje, szórakoztatva oktató sorozatokat készítsen. Az óvodáskorúaknak szóló Nick Jr. a gyerekek interaktív bevonásával tanulási, logikai, mozgásbeli, szociális és nyelvi képességüket fejlesztő, illetve tudásukat gyarapító, tanulságos meséket állít programja középpontjába.

A nagyobbakra pozicionált Nickelodeon pedig arra ösztönzi a gyerekeket, hogy a valós élethelyzetekben, társas kapcsolatokban feltalálják magukat, az elképzeléseiket és vágyaikat, céljaikat meg tudják valósítani, miközben egymást is támogatják.

Hogy vélekednek a túloldalról?

Megkérdeztük Magyarország egyik legnépszerűbb, kizárólag gyerekeknek szóló műsorokat gyártó YouTube-csatornáját, a KerekMesét is. Szerintük a gyerektartalmak azért is működhetnek annyira jól a YouTube-on, mert a mai fiatalok igénylik, hogy a kezükben legyen az irányítás, a választás lehetősége.

A szerkesztők szerint ezen a platformon az egyes epizódoknak egyáltalán nem kell kötött hoszszúságúnak lenniük, nem kell igazodniuk a hagyományos szabványidőtartamokhoz, ráadásul az „unalmas” részeket a közönség egy gyors átkattintással jutalmazza. A fizetős tartalmakkal kapcsolatban elmondták, hogy ilyeneket csak a YouTube Reden keresztül lehet megosztani, ez pedig még idehaza nem érhető el.

Véleményük szerint rengeteg a különbség az általuk készített és a hagyományos rajzfilm stúdiók által gyártott tartalmak között, az amatőr jelzőt szívesen felvállalják, nyilván más módon dolgoznak, mint egy hagyományos rajzfilmstúdió, ahol akár több tucat ember adja össze a tudását. A KerekMese alapítói, Vass Mónika és Tavaszi László ezt ketten oldják meg, ami néha egyszerűbb, néha pedig újszerű megoldásokat tesz lehetővé. Hozzátették, a KerekMese-tartalmakat a hétköznapjaik inspirálják: ha nyáron találkoznak egy vicces hajóskapitánnyal, lehet, hogy a következő meséjükben megjelenik.

Az alapítók hangsúlyozták, a KerekMese tartalmai mindig hirdetőbarátak voltak, így őket nem érintette a 2017-es YouTube-apokalipszis – amikor is több nagy hirdető rágott be azon, hogy a reklámjaik olyan videókban is megjelentek, amelyeknek értékrendjével nem értettek egyet, ezért leállították a kampányaikat –, és egyébként is már 610 millió megtekintésnél járnak.

 

 

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom