Médiapiac
„Nem szeretnénk üzenőfüzet lenni”
A magyar hírfeldolgozást húsz éve ugyanazok a híradók ugyanúgy végzik; kissé ugyan más megközelítésben, de azonos témákat dolgoznak fel. Ideje túllépni ezen a szemléleten. Helyette az angolszász televíziózást alapul véve, bulvárszempontok nélkül, részletesen kell megismertetni a nézőt a nap legfontosabb témáival. A politikai támadásokkal pedig nem kell foglalkozni. Siklós Andrást, a Story4 tévén indult Hír24 hírműsor főszerkesztőjét kérdeztük.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap 2013. november-decemberi számában jelent meg.
 |
| Siklós András |
Szerény nézettséget mondhat magáénak a Hír24 nevű híradó, noha erős marketingkampánnyal indult.
Nem klasszikus híradó ez, inkább hírműsor. És miután idő kell a piacra való bevezetéséhez, a tulajdonos, nagyon helyesen, nem támasztott nézettségi elvárást.
A teljes népesség körében két százalék választja önöket.
Magát a csatornát, a Story4-et is ennyien nézik. Erről a bázisról indulunk, de érzékelhető lassú emelkedés.
Húzónevekkel indultak: Baló György, Bárdos András, Bakos Piroska. Ez is kevés az erősebb kezdéshez?
Mondom, idő kell, mire a néző „megtanulja”, hogy minket is választhat. Fél éven belül szeretnénk megduplázni a nézettséget.
Miért épp Hír24? Ilyen néven működik már egy hírportál.
Pont ezért. Az online piacon a Hír24 ismert, vezető márka, ezért kapcsoltuk hozzá a broadcastot és a mobilalkalmazást. E három együtt jelentős brandet képvisel.
Hogy bonyolódjon az a bizonyos brand: a nevét a Hir24 portáltól nyerő Hír24 hírműsor a Story bulvárlap márkáját viselő Story4 televízióban kerül adásba. Ráadásul egy Poirot és egy Columbo között kellene érvényesülnie közszolgálatias híradójával.
Szögezzük le: a miénk nem közszolgálati és még csak nem is híradó. A csatornánál viszont már egy ideje tart az átpozicionálás: a korábbinál szeriőzebb, nemzetközi trendekbe illeszkedő, nagyobb nézettséget generáló műsorelemekkel, sorozatokkal operál. Ebbe a lassú építkezésbe illeszkedik a hírműsor indítása is. A névváltoztatásról pedig komoly vita zajlott. Azért maradtunk a Story mellett, mert e majd évtizedes név már bejáratott.
A hírműsoruk koncepciója szerint adásonként hat-nyolc, nem feltétlenül politikai témát dolgoznak fel részletesen, mélységeiben. Honnan az ötlet?
A korszerű angolszász televíziózás efelé mozdul, és mi is úgy gondoljuk, hogy olyasmikkel kell foglalkozunk, olyasmikre kell rákérdezünk, amik a nézőt leginkább érdeklik. Számunkra az a fontos, hogy a témákat – részletesen körbejárva őket – érthetővé tegyük. Ha ehhez elég egy grafikon és két mondat, akkor nincs szükség másfél perces anyagra. Emellett olyan, a hagyományos televíziózásban indokolatlanul kevéssé alkalmazott elemeket is használunk, mint a video- és infografikák.
Van erre igény a magyar piacon?
A nemzetközi televíziós gyakorlat is egyértelműen ebbe az irányba mozdul.
Ettől még nem biztos, hogy a magyar néző is ezt keresi.
Túl kell lépni az elmúlt húsz év kissé megcsontosodott televíziós gyakorlatán. Jelenleg bárhová kapcsol a néző, ugyanazokat a témákat látja, csak más szereplőkkel és kissé eltérő tálalással.
A minap ATV-s műsorvezetőként a médiába visszatért egykori híradós, Simon András azt nyilatkozta: „A külföldi televíziózásban gyakran találkozni a »Lesz ma világvége? Nem? Akkor gyerünk tovább!« típusú hírfeldolgozással. Szerintem nem a híradó dolga mélyen belemenni egy-egy témába, különösen nem kora este. A helyzetet hasonlóan látom, mint a hír24-esek, de más gyógymódot képzelek: pörgősebb tempót és több jelenidejűséget, a »mi mindig ott vagyunk, ahol az események történnek« szemléletet.”
Akkor még egyszer: a mi koncepciónk lényege, hogy ne ugyanazokat a témákat ismételjük, mint a többi csatorna. A felszínesség pedig távol áll tőlünk. Nálunk külön kutatórészleg működik a hátterek, számadatok előkészítésére, összehasonlítására, amelyekre támaszkodva riportjainknak új megközelítést adhatunk. Bizonyos ügyekben azért próbálunk mélyebbre ásni, mert az eredmény érdekelheti a nézőt. Ahhoz, hogy ne egyetlen percben és ne csak a történet felszínét mutassuk be, hiteles szakértővel zajló stúdióbeszélgetés, háttérmagyarázat, kommentár kell. Ez utóbbi műfaj amúgy kikopott a hazai televíziózásból, ennek korszerű formáját hozzuk vissza. Ez persze nem azt jelenti, hogy megfosztjuk a nézőt a nap legfontosabb eseményeitől, hanem azt, hogy megpróbálunk egyensúlyt kialakítani a kettő között. Annak ellenére kerüljük a híradózásra általában jellemző bulvárszempontokat, hogy úgy tűnhet, ezekkel a legkönnyebb az élre lovagolni.
Mi a szerepe ebben az „arcnak”, Bárdos Andrásnak? Őt mostanáig elsősorban nem műsorvezetőként, inkább hírolvasóként ismerte a közönség.
Bárdos András hitelesíti mindazt, ami a képernyőre kerül. Ő az, aki a műsorelemeket az egyéni stílusával, felkészültségével egységes folyammá alakítja a képernyőn. Több mint húszéves televíziós tapasztalata ezen a téren garancia arra is, hogy szakmailag a legprofibb megközelítésben kapják a nézők a híranyagot, legyen szó rövid hírről vagy éppen elemző beszélgetésről.
Mekkora a stáb?
Alig húszan vagyunk, így valóban húzós feladat előállítani 24 percnyi képernyőre kerülő anyagot. A köztévében kétszer, háromszor ennyien készítenek el egy hasonló hosszúságú napi műsort. Én főszerkesztőként mindent csinálok: szerkesztek is, és ha kell, külpolitikai anyagot írok.
Kik alkotják a műsor célcsoportját?
A Story tévét korábban többnyire nők nézték, most azt szeretnék, hogy egyenlő legyen a nemek közötti arány. Valamint igyekszünk kihasználni, hogy több platformon is jelen vagyunk: riportereink gyakran már napközben tudósítanak egy-egy eseményről a Hir24.hu-n, este pedig a televízióban mutatjuk meg, hová fejlődött a történet. Az összedolgozás erősíti mindkét brandet. Amúgy is elég sokan kattintják a neten a teljes adásokat, hiszen aki lemaradt az élőről, később megnézheti a világhálón.
Azon túl, hogy „mélyebbre ásnak”, miben más az önök hírműsora egy ideális közszolgálati híradóhoz képest?
A közszolgálati híradók politika-központúak, mindig minden felet megkérdeznek. Mi nem szeretnénk „üzenőfüzet” lenni.
Még el sem indult a híradójuk, már durva politikai támadás érte önöket a Fidesz részéről. Kocsis Máté kormánybuktató célzatú összeesküvés szításával vádolta meg a „kommunista Szabó György” által vezetett Sanomát s annak Hír24 hírműsorát.
A leginkább az lepte meg a csapatot, hogy úgy állítottak dolgokat rólunk, hogy még egy centi anyag nem került képernyőre.
Akkor mi volt ez a támadás?
Ahogy ön is említette, mindez még az indulás előtt történt. Inkább csak erős vagdalkozásnak tűnt, nem is volt folyománya. Nyilván kiderült végül, hogy ez a műsor nem az lett, aminek sokan gondolták, hanem kiegyensúlyozott és a politikát kerülő produkció; bár manapság szinte mindent átsző a politika.
Kocsis Máté sérelmezte, hogy a stáb meghatározó alakjai a baloldalhoz köthetők.
A csapat összetétele magáért beszél: van köztünk egykori Hír TV-s, inforádiós és uniós projektből kiszállt újságíró is. A kiválasztás elsődleges szempontja a szakmai tudás volt. A beszólásokkal mi nem foglalkoztunk.
Bárdos András már bejelentett hír24-es műsorvezetőként azt nyilatkozta: „De az tény, hogy ma Magyarországon vagy barát vagy, vagy ellenség. Árnyalatokkal semmire sem mész. A középen állásnak ugyanakkor van egy számomra rossz hangulatú mítosza, mintha attól, hogy konzervatív, baloldali vagy liberális a gondolkodásod, nem mondhatnál igazat. Mondd egy angol újságírónak, hogy te minden pillanatban középen állsz a pártok közt – ki fog röhögni.”
Talán pont a mi hírműsorunk mutat példát abban, hogy lehet ezt stigma nélkül is csinálni.
Ki a fő konkurenciájuk?
Mi nem konkurenciában gondolkodunk. Önálló, erőteljes, új színként akarunk jelen lenni a híradós palettán.
Másképp kérdezem: a közszolgálati híradótól a Hír TV-n, az ATV-n, a Euronews-on át a kereskedelmi csatornákig honnan szeretnének nézőket átcsábítani?
Mindenki maga dönti el, mit választ.
Szakértők szerint a híradós piac bebetonozódott: van a két kereskedelmi hírműsor, majd jól lemaradva következik a közszolgálati. Ebből a struktúrából pedig lehetetlen kirobbantani a nézőket.
Ha hagynak időt és teret arra, hogy a nézők megismerjék a hírműsorunkat, akkor lehet, a kereskedelmi híradókban kapott kékfényes és bulváros megközelítést elkerülendő sokan átszoknak majd hozzánk. 2013-ban már nem lehet ugyanúgy híradózni, mint 1993-ban. Más hozzáállás, más képi megközelítés, más kameramozgás és más megfogalmazás szükséges: atmoszférák, elcsent hangulatok, beszélgetések. A mi produkciónk különleges, olyasmi, ami nincs a hazai kínálatban: a hírműsor és a magazinműsor keveréke.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én