Médiapiac
Nem tarolnak az OTT szolgáltatások, a Netflixet alig ismerjük
A Nielsen tavasszal végzett kutatásának célja, hogy feltérképezzék a magyar társadalom internetes eszközellátottságát, másfelől hogy egy friss áttekintést adjanak a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztásáról.
A Nielsen által végzett kutatások alapján egyre szembetűnőbb, hogy inkább a tartalom kerül előtérbe az eszközzel szemben. Napjainkban az internet segítségével gyorsan és egyszerűen tudunk megosztani információt és tartalmat, az infokommunikációs eszközök rohamos fejlődésével és terjedésével pedig ezek a tartalmak pillanatok alatt megtekinthetővé válnak.
Minden szolgáltatónak az a célja, hogy tartalmával a leghatékonyabban érje el a közönséget, a célcsoportot, ezért szolgáltatását és a megosztani kívánt tartalmát folyamatosan fejleszti, a technológiai trendekhez igazítja figyelembe véve a piac többi szereplőjét és az internet által kínált lehetőségeket.
Az online alapú tartalmak hatékonysága nagyban függ a fogyasztók eszközellátottságától, szokásaitól és demográfiai jellemzőitől. Az internethasználat során még mindig hangsúlyos szerepet kapnak a mobileszközök, bár ezek használatában korosztályonként jelentős eltérések vannak – különösen az okostelefon esetében.
Az interneten történő tévés tartalomfogyasztás egyelőre nem tartozik a mindennapok gyakorlatához a teljes lakosság körében, de amennyiben előfordul, jellemzően a nagyobb képernyőt – asztali számítógépet vagy laptopot – preferálják a nézők. Az utóbbi években egyre inkább elterjedtek az OTT szolgáltatások (internet alapú alternatív tartalomfogyasztási lehetőségek), amelyek fogyasztása már nem kötődik egyértelműen a tévékészülékhez, hiszen már bármilyen internethez csatlakoztatott eszközön (pl. laptop, tablet vagy akár okostelefon) nézhetünk tévés tartalmat. Ugyanakkor az OTT szolgáltatás még mindig új fogalom a magyar fogyasztók többsége számára, egyelőre még kevesen próbálták ki illetve használják a mindennapjaikban.
Digitális eszközellátottság
2018 tavaszán végzett TV Plusz kutatás szerint a tévés háztartásokban élő személyek 82 százaléka él internetes háztartásban, és 71 százalékuk használja is az internetet otthon. A 4 évnél idősebb tévés háztartásban élő személyek egyre nagyobb arányban használnak mobil eszközöket – elsősorban okostelefont. A hagyományos asztali számítógépet egyre inkább háttérbe szorítja a laptop, az okostévé pedig már minden negyedik személy háztartásában jelen van.
Az eszközök birtoklása korcsoportonként eltérő: a 4-17 és a 60+ éveseknél a laptop, a 18-59 éveseknél pedig az okostelefon dominál, közülük a 18-49 évesek 88 százalékénak van okostelefonja. Az 50 év alatti személyek egyharmada okostévével rendelkező háztartásban él.
Tévés tartalmak
A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség közel egyharmada fogyaszt tévés tartalmakat az interneten – magyar tévés tartalmak mellett ide értve a filmeket, sorozatokat – és ezen belül 736 ezren szoktak megtekinteni magyar tévés tartalmakat is. A tévés tartalmakat fogyasztók körében felülreprezentált a 18-39 éves korosztály, és a magas iskolai végzettség. A nemek szerinti megoszlás viszonylag egyenletesnek mondható.
Az eszközök gyors terjedésével ellentétben hazánkban a tévés tartalmak interneten keresztül történő fogyasztása jelenleg még nem mindennapos tevékenység: a teljes népesség körében jellemzően hetente vagy annál ritkábban fordul elő.
Műfajok tekintetében a tehetségkutatók, ismeretterjesztők, a szappanoperák és a hír- és showműsorok bizonyultak a legnépszerűbbnek, de ez a rangsor csupán egy pillanatnyi állapotot tükröz, mely szorosan összefügg az időszakra jellemző, tévében sugárzott top tartalmakkal és aktuális eseményekkel.
TV + internet
A tévénézés és az internetezés nem egymást kizáró, hanem sokkal inkább egymást kiegészítő tevékenység. A 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő népesség 40,5 százaléka – vagyis mintegy 3,6 millió személy szokott tévénézéssel egy időben internetezni, melynek leggyakoribb eszköze a mobiltelefon.
A teljes népesség körében minden negyedik személy él okostévével rendelkező háztartásban, és több mint 600 ezren használják internetezésre is az arra alkalmas tévékészüléküket: jellemzően zenehallgatás illetve külföldi filmek, sorozatok megtekintésére használják, de magyar filmek/sorozatok is szerepelnek a palettán.
Alternatív tévéfogyasztás
Az utóbbi évek során megjelent az OTT műsorszolgáltatás, melyről a 4 évnél idősebb, tévés háztartásban élő személyek harmada hallott már, de csupán 4 százalékuk használja.
A Netflix ismertsége lényegesen alacsonyabb: 12 százalékuk hallott róla, és egyelőre még igen kevesen próbálták ki, illetve használják mindennapjaikban, amit a kizárólag idegen nyelvű tartalom is indokolhat.
A teljes, 4 évnél idősebb magyar népesség 3,4 százalékaa – mintegy 311 ezer fő – él tévékészülék nélküli háztartásban. TV Plusz kutatás kiterjedt a tévével nem rendelkező személyekre is, melynek során megállapította, hogy közülük minden második személy (156 ezer fő) fogyaszt rendszeresen tévés tartalmakat az interneten.
Módszertan: Régiók és településméretek szerint reprezentatív országos háztartási mintán történő sztenderd kérdőíves CAPI felmérés. A felmérés időszaka: 2018. február 6 – április 3. A minta mérete: 1978 háztartás, 4451 fő Súlyozás: Az eredmények a Mikrocenzus 2016 adatai alapján kor, nem, végzettség, háztartásméret, településtípus és statisztikai régió szerint kerültek súlyozásra. A súlyozás során a TV-s 4+ Universe méretét a 2017-es Alapozó Felmérés megfelelő eredményére vetítette ki a társaság. Más célcsoportok Universe adata kis mértékben eltérhet az Alapozó Felmérés eredményeitől.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció