Médiapiac
Női hősök forradalmasítják a hazai sorozatokat?
Tükrözik-e vagy alakítják a társadalom nőképét a drámasorozatok és a telenovellák? Mit üzen a n őknek a TV2-s Korhatáros szerelem? Jobb lesz a nők helyzete Magyarországon az Oltári csajok hatására?
Amikor az 1990-es évek végén az Egyesült Államokban az HBO kábelcsatorna bemutatta a Szex és New York című sorozatot négy egyedül is boldoguló, sikeres nagyvárosi nőről, akik őszintén beszélnek intim vágyaikról, a szexuális forradalom új szakasza indult el.
Sőt, a sorozat a nyugati világban megteremtette az egyszemélyes élet elfogadottságát, a szingliség kultuszát. A széria egyben új női szerepmodelleket teremtett, Magyarországon is számos fi atal nő találta meg önmagát Carrie vagy éppen Samantha karakterében. A gender equality felé vezető úton azonban még számos mérföldkő fűződik a fikciós műfajokhoz, filmekhez és még inkább a mindennapjainkba beköltöző sorozatokhoz. A női reprezentáció kérdése természetesen hazai gyártás ú szériákkal kapcsolatban is felvethető, hiszen a televízió Magyarországon továbbra is meghatározó médium, az általa közvetített valóság – még hafikció is – képes formálni a társadalmi beidegződéseket, így a nőkkel, a női szerepekkel kapcsolatos gondolkodást is.
Korábban is voltak köztük olyanok, amelyek reflektáltak a valóságra, mint például a Szomszédok vagy az annál modernebb, frissebb társadalomképet és ezzel együtt korszerűbb női szerepeket bemutató sorozatok, mint a Família Kft. a matriarchális Szép családdal. Amikor a kereskedelmi televíziók elkezdték a szériák sorozatgyártását, a lehetőségeik mellett a felelősségük is megszületett. A napi szappanoperák közül a Barátok közt vállalta fel elsőként, hogy egy nyitottabb, elfogadóbb társadalom képét tárja a nézők elé.
Az új heti drámaszéria a TV2-n, a Korhatáros szerelem, amely az új-zélandi Step Dave című rövid életű sorozat magyarítása, értelemszerűen nem a helyi közönségnek készült eredetileg, csak az adaptáció során igazították a forgatókönyvet a magyarországi viszonyokhoz. A sorozat mindenképpen egy létező társadalmi tabuhoz nyúl: elfogadható-e, ha egy kapcsolatban a nő jóval idősebb, mint a párja? A Kovács Patrícia által játszott Eszter karaktere egyszerre klasszikus és modern hősnő. Amikor ellenséges közegben küzd meg szerelméért – ezzel konfliktust vállalva saját testvérével és gyerekeivel –, akár Euripidész vagy Shakespeare is papírra álmodhatta volna sorsát. Másrészt viszont nagyon is 20–21. századi karakter: a gyerekeit egyedül nevelő asszony archetípusa, aki egyszerre igyekszik helyt állni három gyereke mellett és a munkájában, miközben szeretne megfelelni környezete elvárásainak. A körülmények és a saját maga által teremtett rabságából pedig, úgy tűnik, egy fiatal fiú szerelmén át vezet a kiút. Miközben a Korhatáros szerelem ügyesen érzékenyít a hasonló cipőben járó nők bátor döntése iránt, a lényeget elfelejti megmutatni: nincs kibontva, hogy milyen az a bizonyos boldog szerelem, amiért ennyit érdemes küzdeni és kockáztatni.
 |
Izgalmas azonban a testvére, Júlia sorsa is. Dobó Kata megformálásában egy hideg és sznob nőt látunk, aki a felső tízezer életét éli, és látszólag a gyermeknélküliség büszke nagykövete férjével együtt. Ilyet Magyarországon született sorozatban nemigen látni. Egyre több jel utal azonban arra, hogy Júlia valójában mást érez, kényelem iránti igénye az ösztöneivel küzd – ezt a hazai néző is biztosan könnyebben be tudja fogadni.
Az Oltári csajok magyar fejlesztésű telenovella az RTL II-n, a történetszálakat klasszikus mesék, főleg Grimm-mesék inspirálták. Ennek és a telenovellák íratlan szabályainak megfelelően a karakterek, így a női hősök is kevéssé árnyaltak, személyiségük néhány jelzővel leírható. A sztori középpontjában három nővér áll, a naiva legfi atalabb (Piros), az intrikus legidősebb (Angéla) és a középső (Hajni), aki karakterét tekintve is nagyjából középen áll. Egyikük maximálisan kiszolgáltatott a férfi aknak, a másik ragadozóként fogyasztja el őket kedvére, míg a harmadikban keverednek az áldozat és a nagyvad tulajdonságai. Az alapszituáció, amellyel a sorozat indul, és amely a cselekmény egészét meghatározza, meglehetősen archaikusnak hat a 21. századba.
 |
Egy jóságos és páratlanul gazdag nagynéni kacsalábon forgó kastélyát hagyja arra a nővérre, akit először vezetnek az oltár elé. Az általában királyfik elé állított próbatétel (lásd még „fele királyság”) papíron számító döggé alakítaná a három nőt, a gyakorlatban azonban közülük csupán egy dolgozik érezhető tudatossággal a projekten; még egy kis növésű férfihoz (a mesében törpének neveznénk) is hozzámenne, csakhogy elnyerje a kincset.
Mégis elgondolkodtató, hogy a társadalmi mobilitás eszköze egy nagy értékű ingatlan megszerzésének céljából kötött érdekházasság. A párkapcsolati nehézségek a sorozat középkorú karakterére, a vendéglátós vállalkozó Karolára is jellemzők, mégis ő az egyetlen, aki munkájában sikeres, és a maga ura. A kozmetikában dolgozó Angéla főnökasszonya féltékenységének és szeszélyének kiszolgáltatottan dolgozik, Hajni külföldi tanulmányútja meghiúsul, Pirost inkább barátságból dolgoztatják egy virágüzletben, mint kvalitásai nyomán, édesanyjuk pedig egy szerencsejáték-függő férfi áldozata. Érezhető jómódban a főszereplő nők közül azonban csak Piros kiszemeltjének intrikus és manipulatív édesanyja él, aki éppen olyan mozgatórugója az Oltári csajok cselekményének, mint Angéla.
A negatív női karakterek sikerei és dominanciája ugyanakkor szükséges elemek a telenovellákra jellemző érzelmi kavarásokhoz, hiszen ha a protestáns etika szerint élő hölgyek mutatnák a jó példát magyar nőtársaiknak, az bizonyára a kutyát sem érdekelné.
A cikk szerzője:
 | Rényi Ádám
A szakember 2011-ig a TV2 marketing- és kommunikációs igazgatója volt. Előtte kommunikációs igazgatóként dolgozott az RTL Magyarországnál, továbbá a Viasat3-nál és a Playboynál is. 2018. februárig az Unionmedia kreatív tartalomigazgatója volt.
Nézze meg Rényi Ádám teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás