Médiapiac
Nyakunkon a GDPR: ezzel is késésben vagyunk?
Alig pár hét maradt a felkészülésre: május 25-én hatályba lép az Európai Unió adatvédelmi rendelete, a GDPR, amely minden uniós polgárra, tagállamra és EU-ban tevékenykedő cégre kötelező hatályú. Hogyan érinti ez a magyar médiapiacot, és a hazai törvényalkotó felkészülte a változásra? Szakértőnk, Sarkady Ildikó elemzése.
Rögtön az elején fontos leszögezni, hogy a GDPR nem előzmények nélküli. Magyarországon a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról már 1992-ben törvény született. Az 1992-es személyes adatvédelmi törvény alapvető elveit és rendelkezéseit továbbfejlesztve, az uniós adatvédelmi jogforrások rendelkezéseit is figyelembe véve született meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló hazai törvény 2011-ben (Infotv.).
Az EU-ban 2012-ben az online technológiai váltás kihívásait kezelni képes, a személyes adatok magasabb szintű védelmét célzó jogalkotási folyamat kezdődött, aminek eredményeként a Tanács és az Európai Parlament 2016-ban több adatvédelmi jogalkotási aktus elfogadásáról döntött. Ezek közül a médiapiac szereplői számára alapvetően az általános adatvédelmi rendeletnek (General Data Protection Regulation, GDPR) van jelentősége.
A GDPR jelentősége azonban nem csak a jelenlegi húszmillió forintos bírságnál háromszor nagyobb büntetés kiszabási lehetőségében rejlik, sokkal inkább a kiadókkal, médiaszolgáltatókkal, továbbá a terjesztőkkel, reklám- és médiaügynökségekkel, illetőleg a személyes adatokat kezelő bármilyen médiapiaci szereplővel kapcsolatba kerülő magánszemélyek személyes adatainak megerősített védelmével függ össze.
A GDPR rendeleti szinten szigorúbb és részletesebb rendelkezéseket ír elő a személyes adatok védelme érdekében minden uniós tagállam számára.
A magyar jogalkotó a GDPR alkalmazhatóságát és végrehajtását, illetőleg a tagállami hatáskörben maradt adatvédelmi szabályok kidolgozását egyetlen jogi aktus keretében, a hatályos Infotv. módosításával kívánja megoldani. A hazai adatvédelmi jogforrások tehát a jövőben is alapvetően az Infotv.-hez igazodnak majd.
A módosítást célzó törvényjavaslat még 2017 októberében megszületett, a kormány azonban nem tárgyalta, az Országgyűlés elé nem került. S az eddig megjelent információk szerint a javaslat a választások előtt már nem kerül a kormány asztalára. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ennél fogva – törvényi felhatalmazás hiányában – jelenleg nem jogosult a május 25-ét követő adatvédelmi incidensek esetén az eljárások lefolytatására és a jelentősen megemelkedett bírságok kiszabására.
Az már most látható, hogy nincs átmenet, „hozzászoktatási idő” a korábbi bírságolási gyakorlat és a GDPR jóval szigorúbb szankciórendszere között (és ki ne kezelne legalább foglalkoztatási adatokat?!). A hazai aktualizált adatvédelmi jogszabályt ugyanis nem pótolják a NAIH munkatársai és más szakemberek által tartott konferenciák, képzések sem. Az új adatvédelmi rendelet továbbá a szankciók alkalmazásának azt a fokozatossági elvét sem írja elő, amivel a hazai média – és hírközlési piac – szereplői a 2011-től hatályos médiaszabályozás médiahatósági alkalmazása során találkoztak.
Pedig a GDPR alkalmazása nem egyszerűen csak jogi kérdés, hanem rendkívül alapos informatikai és szervezési felkészülést is igényel az adatkezelő médiapiaci szereplőktől, különösen az előfizetői adatokkal rendelkező lap- és műsorterjesztőktől. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg alkalmazott informatikai rendszerek, a programok alkalmasak-e a GDPR szerinti működésre.
Ennél fogva az érintettre vonatkozó bármilyen információ, amelyből személyére, illetőleg gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára, körülményeire lehet következtetni, csak önkéntes, konkrét és meghatározott tájékoztatáson alapuló, egyértelmű hozzájárulásával kezelhető.
A PR-, marketingcélból nyilvántartott szenzitív személyes adatok (mint például a családi állapot, a testsúly, a szemszín) pedig még ezen túlmenően is különleges védelmet élveznek. Az ilyen személyes adatok kezelése – az előzőeken túl – az érintett írásbeli hozzájárulását igényli.
Újdonság az internethasználattal kapcsolatban az „elfeledtetéshez való jog” (right to be forgotten), amely az adatok teljes, visszaállíthatatlan és végleges törlését jelenti az internet egészére vonatkozólag, továbbá az „adathordozhatósághoz való jog” deklarálása.
Az utóbbi alapján az érintett igényelheti saját személyes adatainak rendelkezésre bocsátását is annak érdekében, hogy azokat más adatkezelő is felhasználhassa. Az adatkezelők és -feldolgozók számára új rendelkezés az uniós elektronikus hírközlés területein már alkalmazott incidensbejelentési és -dokumentálási kötelezettség, amelynek alapján a súlyos jogsértő eseteket a lehető leghamarabb be kell jelenteni a nemzeti felügyelő hatóságnál – várhatóan a NAIH-nál –, az eseteket rögzíteni szükséges, és a kockázat mértékétől függően az érintett adatalanyt is haladéktalanul értesíteni kell.
A szabályozás minden részletére ez a rövid összefoglaló nem térhetett ki, ennyiből is megállapítható azonban, hogy az 1992 óta adatkezeléshez szokott médiapiac számára egy alapos program-felülvizsgálat, jogértelmezés és jogidokumentáció-aktualizálás, valamint megfelelő, felelősi pozíciókat (adatvédelmi felelős) és határidőket, incidenseknél pedig az elhárítást és kárenyhítést is tartalmazó szabályzatok lefektetése szükséges.
Továbbá a szükséges szervezési intézkedések megtétele esetén a GDPR nem hoz kardinális változásokat. Legfeljebb egy-egy megtévedt adatkezelő számára eredményez jelentős bírságot – az Infotv. módosításának hatályba lépése után.
 | Sarkady Ildikó dr. PhD
Nézze meg Sarkady Ildikó dr. PhD teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én