Kövess minket!

Médiapiac

Okosodó piac

Komoly kihívás elé állítják a tévés piacot a különböző okosplatformoknak köszönhetően drasztikusan átalakuló fogyasztási szokások. Életképes üzleti modellt keresnek a szereplők, mi pedig megpróbáltunk utánajárni, hogyan lehet előnyt – és leginkább bevételt – kovácsolni a digitális fogyasztás okosságából.

Annak ellenére, hogy az over-the-top TV (OTT-)* tartalomszolgáltatás az életciklusának még viszonylag kezdeti szakaszában jár, a hagyományos műsorszolgáltatók, tévécsatornák közül egyre többen érzik megkerülhetetlennek, hogy belépjenek e piacra. Az okok között szerepel, hogy saját kínálattal igyekeznek felvenni a versenyt az olyan tisztán OTT-szolgáltatókkal, mint amilyen a Netflix, az Amazon Prime Instant Video vagy a magyar fuso Premium. És bár az OTT-piac árbevétel-alapú részesedése még a nálunk fejlettebb piacokon is csupán néhány százalék, az Analysys Mason előrejelzése szerint a közép-kelet-európai térség az elkövetkező négy éven belül szignifikáns növekedésre számíthat. A várakozások alapján 2019-re régiónk fogja adni az európai OTT-piac 26 százalékát, és az over-the-top videószolgáltatások penetrációja 1,2 százalékról több mint ötszörösére, 6,5 százalékra nő majd.

A hazai piacot komolyan befolyásolhatja, hogy a digitális műsorterjesztésnél minden egyes plusz-televíziókészülék esetén többet kell fizetnie a fogyasztónak. Az Analysys Mason elemzői szerint ez az OTT-szolgáltatók malmára hajthatja a vizet, a másodlagos készülékek esetén ugyanis a nézők inkább lesznek hajlandók kiegészítő szolgáltatások megvásárlására. Az OTT-alkalmazások előnye, hogy egy előfizetéssel (vagy akár ingyen) valamennyi elérhető platformon (az okostévé mellett táblagépen, számítógépen, okostelefonon) használhatók, és a kínálatban szereplő számos televíziós előfizetési modellel szemben hűségidőt sem kötnek ki a felhasználóknak. Az előrejelzések azt mutatják, néhány éven belül a közép-kelet-európai háztartások közel fele (42 százalék) ennek köszönhetően OTT-videószolgáltatást fog igénybe venni másodlagos előfizetéses szolgáltatásként.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által tavaly év végén nyilvános konzultációban megkérdezett piaci szereplők szinte mindegyike úgy véli, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon, öt-tíz éven belül nem fogják helyettesíteni, kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. Egyes vélemények szerint az értéklánc megváltoztatása nem feltétlenül érdeke a tartalomtulajdonosoknak, ezért rövid távon arra lehet számítani, hogy kevesebb tartalmat lehet majd elérni online felhasználásra.

A terjeszkedésben nagy szerepe lesz annak, hogy nézhetőek lesznek-e a tartalmak televíziókészüléken; milyen tartalmak lesznek elérhetők az over-the-top platformokon; illetve az OTT-tartalomszolgáltatások képesek lesznek-e ugyanazt a felhasználói élményt biztosítani, mint a hagyományos műsorterjesztés.

Okos, de nem egységes platform

A fent említett, tévékészüléken történő fogyasztásban kiemelt szerep jut az okostévéknek (avagy az internethez csatlakoztatott televízióknak). A Gemius Hungary legfrissebb felmérése szerint a hazai internetezők 18 százaléka rendelkezik okostévével, ami nagyjából 928 ezer főt jelent. Közülük azonban csupán kevesen csatlakoztatják készüléküket a világhálóra, és mindössze 30 százaléknyian kihasználják ki rendszeresen az okostévé online előnyeit. Az okostelevíziót vásárlók között túlsúlyban vannak a gyermekes háztartások, és minél több 18 éven aluli gyermek él a családban, annál valószínűbb az okostévé jelenléte a háztartásban – állapították meg a kutatók.

Komoly korlátot jelent a piac számára, hogy a magyar fogyasztók fizetési hajlandósága az okostévéken is nagyon alacsony, jellemzően (84 százalék) nem használnak olyan alkalmazásokat, illetve nem vesznek igénybe olyan tartalmakat, amelyekért fizetni kellene. A hagyományos tévékészülékekhez képest nyújtott előnyök közül a hazai fogyasztók számára, úgy tűnik, a külső tárhelyhez való hozzáférés a legfontosabb, a tévénézésen kívül ugyanis ezt a funkciót használják legnagyobb arányban (50 százalék).

Az NMHH konzultációjában részt vevő tartalomszolgáltatók ezzel párhuzamosan további problémákat is felvetettek az okosplatformokkal és az azokon keresztül fogyasztható tartalmak elérhetőségével kapcsolatban. Meghatározó vélemény, hogy a tévékészülék-gyártók egyelőre piaci erőfölényt képviselnek a tartalomszolgáltatókkal szemben, és a közös szabványok hiánya már most is érezteti hatását.

A televíziógyártók az okosplatformjaik kiegészítő szolgáltatásaival igyekeznek versenyelőnyt, illetve járulékos bevételeket szerezni. Ennek köszönhetően az egyes gyártók platformjai teljesen különböznek egymástól, az alkalmazások nem átjárhatók, külső vagy nem preferált programok telepítését pedig akár blokkolhatja is a gyártó. „Ha egy tartalom- vagy OTT-szolgáltató interaktív televíziós szolgáltatásával vagy okostévés alkalmazásával minden platformon meg kívánna jelenni, az rengeteg pluszköltséget és akár 6-8 különböző szoftver kifejlesztését és üzemeltetését is jelentheti. Ez drasztikusan megnöveli a fejlesztési és működési költségeket, ráadásul csak a legnagyobb szolgáltatók képesek mindenhol megjelenni (pl. YouTube, Netflix). Tehát a piacra lépést mindenképpen korlátozza, hogy ennyire egyediek a televíziók, illetve a digitális tévészolgáltatók interaktív platformjai.” (Forrás: NMHH: Az over-the-top tartalomszolgáltatások hatása a médiarendszerre – A nyilvános konzultációra érkezett vélemények összefoglalója, 22. oldal.)

Piacra lépési korlátok az OTT-tartalomszolgáltatások számára

1. Piacméret: a magyar piac mérete nem teszi lehetővé igazán nagy VOD-könyvtárak létrehozását.

2. Nyelvi és kulturális korlátok: speciális lokalizációs probléma, hogy a hazai piacon a magyar nyelvű tartalom (szinkron) a keresett.

3. Tartalmi jogok: nehéz, esetleges és kockázatos az aktuális, illetve az exkluzív stúdiótartalmak beszerzése, az előny és a vásárlóerő a tradicionális médiaszolgáltatóknál van.

4. Fizetési, jogi korlátok: még nem terjedtek el a hazai online fizetési szokások, az online számlaadás nem túl rugalmas.

5. Műszaki feltételek: korlátot jelent az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához, például a tartalomvédelemhez szükséges műszaki feltételek megteremtésének forrásigénye is.

6. Fizetési hajlandóság: a fogyasztók jövedelmi helyzete és alacsony fizetési hajlandósága miatt a valódi versenytársak a díjmentesen (főként illegálisan) elérhető internetes tartalmak.

7. Szabályozatlan jogi környezet: a szabályozatlan jogi helyzetből eredően hiányoznak a piacszerű működést garantáló üzleti modellek.

(Forrás: NMHH)

Keresd a pénzt!

Az egységesítés hiánya üzleti szempontból más területen is érezteti hatását. A már említett megnövekedett alkalmazásfejlesztési költségek mellett nem állnak rendelkezésre egységes, elfogadott mérési normák az OTT-videotartalmak fogyasztásának mérésére. Ez jelentősen megnehezíti a szolgáltatók számára a tartalmak monetizálását, nem lehet ugyanis a hagyományos tévés nézettségi mérésekhez hasonlóan objektív számadatokra hivatkozva meggyőzni a hirdetőket, hogy érdemes és szükséges igénybe venni az online platformokat.

A másik oldalon viszont komoly lehetőségek nyílhatnak meg a piac előtt annak következtében, hogy az online terjesztés a hagyományos műsorszórásnál jóval pontosabb targetálást tesz lehetővé. Az OTT-tartalomszolgáltatók pontosan tudják, az egyes nézők mikor milyen tartalmakat fogyasztanak, ami hihetetlen adatmennyiséget ad a kezükbe. A Hulu idén augusztusban jelentette be, hogy értékesítési rendszerét programozott megoldással bővíti, aminek révén az alkalmazásán keresztül továbbított hirdetések személyre szabhatóbbak lesznek, mint valaha. Ahogy a vállalat közleménye fogalmaz, a targetálásnak köszönhetően a megfelelő reklám juthat el a megfelelő nézőhöz, a megfelelő időpontban. Ez pedig olyan hozzáadott érték lehet, amiért a hirdetők akár prémiumot is hajlandók fizetni.

A reklámbevételek mellett további potenciált jelent az ingyen nézhető csatornák üzemeltetői számára, hogy a fogyasztókra ezentúl nem csupán nézőként, hanem fizető fogyasztóként is tekinthetnek – fogalmaz az RTL Magyarország frissen kinevezett digitális és fejlesztési igazgatója, Szabó András Tibor (lásd kapcsolódó interjúnkat – szerk.). A hirdetéseken túl az on-demand szolgáltatásokon keresztül újabb bevételi forrás nyílhat meg a hagyományos műsorszolgáltatók számára. A versenyt valószínűleg a tartalmak döntik el. Bár a csatornamárkáknak továbbra is komoly ereje van a nézők megnyerésében, a digitális platformokon valójában tartalmak versenyeznek – teszi hozzá a szakember. A bárhol, bármikor fogyasztható tartalmak világában a nézőé a teljes kontroll, amihez nehéz egy olyan, tömegekhez szokott piacnak alkalmazkodnia, mint a televíziózás.

* Az over-the-top TV (OTT) olyan audiovizuális vagy audio-tartalomszolgáltatás, amely valamilyen széles sávú adatátviteli elérésen keresztül jut el a nézőhöz, felhasználóhoz, fogyasztóhoz egy harmadik szolgáltatótól anélkül, hogy azt bármilyen, internet-hozzáférést és széles sávú szolgáltatást nyújtó szolgáltatón keresztül „futtatnánk”.

Csatornák helyett tartalmak versenyét hozza a digitális platform

Az RTL Magyarország idén szeptember végén jelentette be külön digitális és fejlesztési igazgatóság létrehozását, jelezve, hogy a digitális platformok kiemelt szerepet játszanak a piacvezető jövőbeni terveiben. Utóbbiakról az igazgatóság vezetőjét, Szabó András Tibort kérdeztük.


A frissen életre hívott digitális és fejlesztési igazgatóság vezetőjeként mit tekint elsődleges feladatának?

Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az RTL digitális jelenlétét markáns digitális jelenlétté fejlesszük. A digitális reklámpiacra is jellemző az, ami a televíziós piacra: leginkább csak a topszereplőknek sikerül „scalable” és hosszú távon sikeres üzleti modellt felépíteniük, ezt a pozíciót akarjuk elérni az RTL-nél is. Ezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a jelenlegi sikeres RTL Most szolgáltatás mellé további digitális tartalmi vertikumokat, termékeket hozunk létre, és ezeket további partnerségekkel erősítjük meg.

 

Piacvezetőként milyen lehetőségeket látnak az online videófogyasztásban?

A rövid válasz az, hogy nagy lehetőségeket. A hosszabb válasz az, hogy nagy lehetőségeket, de nem mindegy, hogy milyen formában (short form vagy long form), nem mindegy, hogy milyen monetizálás mellett (AVOD versus SVOD), és nem mindegy, milyen platformon (saját versus partner platformok). Ezen kérdések megválaszolása fogja meghatározni azt, hogy az amúgy folyamatosan növekvő online videófogyasztásból ki milyen szerepet szán magának. Az RTL-nél úgy véljük, hogy e paraméterek mentén az online videó kínálati lánc legtöbb elemében részt szeretnénk venni.

 

Kinevezése kapcsán kiemelten beszélt egy egységes VOD- és OTT-stratégia kialakításáról. Milyen lépéseket lát szükségesnek elsőként ezen a téren?

Első lépésnek azt tekinteném, alakuljon ki egységes elképzelésünk arról, hogy konkrétan mi a VOD- és OTT-stratégiánk. Magamban mindig ürességet érzek az OTT- és VOD-stratégiák tematizálásában. Magyarországon különböző szakmai fórumokon zajlanak beszélgetések, a környező európai országokban ennél azért már jóval előrébb jár ezen üzleti modellek tesztelgetése. Egy dolog biztos, azon változtatnunk kell, hogy arra várjunk, valamiféle külső hatásra hulljon ölünkbe a megoldás. Nem fog, mert ilyen nincs, alkalom nyílik viszont arra, hogy tesztelgessük, milyen platformon, milyen tartalommal érhetünk el új fogyasztókat. A legnagyobb kihívást egyébiránt abban látom, hogy hagyományos free-to-air csatornaként meg kell tanulnunk a fogyasztóinkra nem csak nézőként tekinteni, hiszen egyben fizető fogyasztóink is lehetnek, mondjuk egy SVOD-előfizetéssel. Ez jelentős szemléletváltást fog igényelni részünkről.

 

Jelenleg ingyenesen visszanézhetők az RTL Klub saját gyártású műsorai mind számítógépes platformokon, mind a mobilalkalmazáson keresztül. Üzleti szempontból miért fontos a csatorna számára a VOD-jelenlét? Hogyan lehet monetizálni az online videófogyasztást?

Nem igazán van új a nap alatt. Mindig somolyogva jut eszembe a YouTube korai időszaka, amikor az oldal kommunikációja semmi egyébről nem szólt, csak arról, hogy nem lesznek rajra reklámok, és soha nem lesz fizetős. Ehhez képest külföldi IP-címről lassan nézhetetlen a videómegosztó a rengeteg reklám miatt, és még az idén elindul a fizetős szolgáltatása. Ráadásul a YouTube-on közzétett tartalmakat még csak nem is ők gyártják, csupán a platformot biztosítják hozzájuk. Nem gondolom, hogy mi fogjuk feltalálni a spanyolviaszt rövid távon az online videó monetizálása terén: az ingyen fogyasztásért cserében el kell majd viselni a reklámokat a videók közben, vagy ha majd lesz SVOD-platformunk, akkor elő kell majd fizetni rá. Mindezt mondjuk úgy, hogy az RTL Magyarország legnagyobb videotartalom-gyártója, nem kevés pénzt költünk évente arra, hogy helyi gyártású tartalmak, helyi sztorik szülessenek.

 

A mobilplatformok mellett a connected és okostévék terjedése mekkora potenciált jelent a televíziócsatornák számára?

Az okostévé semmit nem fog érni egy tartalomgyártó vagy -szolgáltató számára, ha nincsenek meg a megfelelő videószolgáltatások mögötte. Ezek nélkül csak egy újabb connected platform a sok közül. Ebből kiindulva szerintem nem az okostelevíziók terjedése fogja az igazi megváltást jelenteni, hanem az olyan VOD-megoldások, amelyek úgy okostévén, mint tableten, mobilon vagy desktopon elérhetőek lesznek.

 

A hirdetők és az ügynökségek mennyire gondolkodnak ezekben a digitális platformokban?

Abból kiindulva, hogy évről évre azt halljuk és olvassuk, mennyire hasít a digitális reklámpiac, úgy vélem, nagyon. Egyben azonban azt is gondolom, hogy amit Magyarországon jelenleg digitális platformnak hívunk, az csak a jéghegy csúcsa; nagyon sok fejlesztésnek le kell még zajlania, ami igazán izgalmassá teszi a digitális platformokat, mind termékszolgáltatások, mind digitális megoldások tekintetében – hogy egy egyszerű példát említsek: programmatic platform kialakítása.

 

A portfóliójukba több kábeltévé is tartozik. Tervezik, hogy más csatornákkal is megjelenjenek a digitális térben?

A digitális térben, úgy vélem, nem konkrétan a csatornák a fontosak, hanem az általuk sugárzott tartalmak. E téren különösen a helyi gyártású történetekkel és tartalmakkal kívánunk jelen lenni a digitális térben. Ebben a tekintetben például nagy terveink vannak az RTL II-t illetően, ahol a helyi gyártású tartalmaknak nagyon fontos szerepet szánunk: hogy csak egy példát mondjak, október 14-én indult a Butiquehotel.hu című hazai gyártású sitcomunk.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom