Kövess minket!

Médiapiac

Otthon Hollywoodban

Magyarország nem foglal el jelentős helyet a nemzetközi filmes térképen, Návai Anikó mégis fontosnak tartja, hogy a filmvilág alkotóinak, világhírű sztárjainak világát közelebb hozza a magyar nézőkhöz. De hogy került egy magyar újságíró hollywoodi tűzközelbe, és miért nem zavarja a hazai sajtóban megjelent negatív kritika?

Alig lehet információt találni a múltadról, sok találgatás övezi a személyed. Hogyan indult az újságírói karriered?

1973-ban el kellett döntenem, hogy mi leszek, ha nagy leszek, de fogalmam sem volt, azt viszont tudtam, hogy noha bölcsészkart végeztem, nem akarok angol–orosz szakos tanár lenni, mert utáltam az oktatói gárdát, akik másról sem beszéltek, mint hogy mennyire hülyék a diákok. Ekkor tanácsolták, hogy jelentkezzem a Magyar Rádió kutatóintézetébe kérdezőbiztosnak, de a személyzetis megkérdezte, nem lenne-e kedvem inkább műsorokat szerkeszteni, aminek nagyon megörültem. Máltának és Kanadának készítettem promóciós anyagokat, időnként pedig bedolgoztam a 168 Órába és az ifjúsági osztálynak. 1976-ban indult az Ötödik sebesség című műsor, ahova szerkesztő-műsorvezetőként kerültem. Én készítettem a kis színeseket az adásban: Benkő Laci, Zalatnay, Vincze Viki, az LGT, Demjén voltak az én történeteim.

1980 tavaszán már terhes voltam, felhívtak telefonon, hogy Sylvester Stallone hamarosan Budapestre érkezik forgatni, menjek, készítsek vele interjút. Soha nem felejtem el, ahogy az egyik kezében egy műanyag zacskóval, a katonai sorfal mentén, biztonsági őrökkel körülvéve jött az újságírók hada felé. Már akkor is erős dohányos voltam, éppen rá akartam gyújtani, de nem találtam az öngyújtóm, idegességemben a kérdések sem jutottak eszembe, így amikor odakeveredtem hozzá, az első kérdésem az volt: „Van nálad gyufa?” (Nevet.) Ő persze rögtön megkérdezte, miért dohányzom terhesen, és máris a beszélgetés kellős közepén voltunk. Onnantól kezdve az egész magyar sajtó azt az interjút vette fel, amelyiket én készítettem vele. Mire ez az interjú adásba került, már disszidáltam, valaki más pedig nívódíjat kapott az anyagomért.

Mi vezetett ahhoz a döntéshez, hogy elhagyod az országot?

Több dolog együttesen járult hozzá.

Bár mindig én dolgoztam a legtöbbet, szakmailag nem úgy kezeltek, ahogy megérdemeltem volna. Volt, hogy egy interjúm miatt elvették az útlevelem. Amikor férjhez mentem, és közös vállalkozást indítottunk, abból is botrány lett. Megint csak a féltékenység, az acsarkodás… Huszonnégy óra alatt kellett elhagynunk az országot. Az akkor kicsi gyerekem csak hónapokkal később, amerikai képviselők segítségével jöhetett utánunk.

Erről az időszakról nem szeretnék többet mondani. (Elgondolkodik.)

1982-ben pincérnőként dolgoztál Amerikában, 1984-ben pedig már Andy Vajnával készítettél interjút.

A férjemmel először Miamiba mentünk, innen kerültünk New Yorkba, ahol a BBDO reklámügynökségnél kaptam állást. Maradhattam volna ügynökségi vonalon, de újságíróként szerettem volna elhelyezkedni, ami sikerült is, 1983 és 1986 között a Voice of America munkatársa lettem Washingtonban. Nagyon merev város volt, elegem lett, megkértem a rádió szerkesztőségének vezetőjét, hogy helyezzen át Kaliforniába. 1984-ben kerestem meg Andyt, aki a Rambo második részét forgatta, erről készült vele az a bizonyos első interjúm.

Návai Anikó
Návai Anikó

1999-ben lettél a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetségének tagja, azóta is egyetlen magyarként.

Los Angeles-i tudósító voltam, de nemcsak a szórakoztatóiparról írtam, hanem lényegében mindenről, ami a városban történt. Közös filmvetítéseket rendeztek a nemzetközi médiának, és mindig kértek, hogy csatlakozzam a szövetséghez, amit ebben az időben még nem tehettem meg, mert noha a közönségem külföldi volt, a rádió tulajdonosa amerikai.

A rendszerváltás idején az európai osztály engem küldött Magyarországra, hogy tudósítsam a világot a választásokról. Rettegtem, mi fog velem itthon történni, az útlevelem nem mertem kiadni a kezemből.

Aztán 1991-ben elhatároztam, hogy hazajövök, mert nem szerettem volna, hogy a gyermekem olyan hatásoknak legyen kitéve, mint az átlag amerikai gyerekek, illetve azt akartam, hogy megtanuljon magyarul.

Itthon megalapítottam az ország első szórakoztatóipari PR-cégét. Az akkori párommal együtt képviseltük például az HBO-t, a Madách Színházat, az Európai Filmakadémiát, a Playboyt és a Magyar Filmszemlét.

1998-ban éreztem, hogy elég volt az itthoni körülményekből, így visszamentem Amerikába. Ekkor már ténylegesen mint külföldi újságíró dolgoztam, és közben képviseltem a Magyar Mozgókép Közalapítványt hollywoodi filmes nagykövetként, amiért ugyancsak kaptam itthon hideget-meleget, de legalább a szövetség már felvehetett a tagjai közé.

Tíz évig dolgoztál ebben a pozícióban. 2009-ben az Index Itthonról támasztják Návai hollywoodi létráját címmel jelentetett meg egy cikket, amelyben azt írták, a munkád többnyire abból állt, hogy partikra jártál. Majd az alapítvány meg is vált tőled.

Persze. Folyamatosan olyan cikkek jelentek meg, hogy semmilyen munkát nem végeztem, csak a vörös szőnyegen ugráltam. Akkor leírtam egy nyílt levélben, mit gondolok erről. A véleményem azóta sem változott.

Több orgánum zárójelbe teszi újságíróstátuszod, megkérdőjelezik a szakmaiságod, plágiummal vádolnak meg egy 2011-es Roman Polanski-interjúd kapcsán, a HVG egyik 2013-as cikke pedig azt írja: „Návai interjúi nélkülöznek mindent, ami az újságírói munkásságra emlékeztet”. Szerepelsz az Átlátszó 2012-es, „Milliárdos hűtlen kezelés gyanúja – kik fosztották ki a magyar filmipart?” című cikkében is.

A magyar sajtó azt ír rólam, amit akar. Ha akartam volna, helyre tettem volna a dolgot. Miért kellene védekeznem? Mindez nyilvánvalóan irigység. Nem vagyok hajlandó semmilyen negatív energiát beengedni az életembe. Nem látják, milyen mennyiségű munkát végzek, milyen tudással vérteztem fel magam az életem során. Egyáltalán nem biztos, hogy az a sok utazás irigylésre méltó. Egy ideig zavartak az ilyen jellegű hírek, különösen azért, mert a szövetségben dolgozó kollégáimat mind nagyon szeretik és megbecsülik a hazájukban. Meg kell mondanom neked, hogy magyar újságíróknak csak segítettem. Aki tőlem kért, mindig kapott. Nem ismernek el itthon, Amerikában viszont igen. Most mondjam azt, hogy ha küldök egy e-mailt Scott Rudinnak (elismert amerikai producer – a szerk.), két percen belül válaszol?

Nekem az bőven elég, ha eljuttathatom a riportjaimat a magyar nézőkhöz és olvasókhoz, akik értékelik az igyekezetem, és akiktől még nem kaptam negatív kritikát. A magyar közönség nem tehet arról, hogy a hazai média irigy.

2012-ben indult a Szeretettel Hollywoodból című műsorod a köztévén, majd 2017-ben Hello Hollywood címmel a TV2-re került, jelenleg pedig az AMC csatornáján látható. Mi a vándorlás oka?

Négy évig dolgoztam a közmédiának. Konkrét nevek és történések felidézése nélkül annyit mondok, a műsor megszűnéséhez köze volt annak, hogy valaki nem kapott akkreditációt a Golden Globe-díjátadóra, illetve jogtalanul használta fel az egyik anyagomat. Később olyan értesítést is kaptam, hogy felesleges velem műsort gyártatni, hiszen mástól jóval olcsóbbat és jobbat kapnak. A TV2-vel dolgozni egészen más volt, mivel egy kereskedelmi csatornáról beszélünk, ahol rövidebb, bulvárosabb anyagokat készítettem másfél évig, amíg nem váltottak programigazgatót és vele együtt koncepciót. Málnay B. Leventével, az AMC Networks Central Europe vezérigazgatójával még az HBO-s időkből ismerjük egymást, és Radóczy Katalin programigazgatóval közösen úgy döntöttünk, induljon el a műsor az AMC-n.

Návai Anikó
Návai Anikó

Milyen képesség révén jutottál el oda, hogy a világ legismertebb filmeseivel beszélgethetsz?

Emberismeret és empátia. Amikor kapsz négy-öt percet valakivel, gyorsan fel kell mérni a terepet, az alany hangulatát, és ez vagy sikerül, vagy nem. Hosszasan beszélhetnék arról, hány sztárral nem ment elsőre. Az is hozzátartozik, hogy nem vagyok rajongó típus.

Mindig azt mondom, celebeket interjúvolok, de én magam csak egy feketedoboz vagyok, aki ha jól végzi a dolgát, a néző azt látja és hallja, amit szeretne.

Tudod, kiktől esem hasra? Például az olyan háttéremberektől, mint Scott Rudin, Eric Fellner (a Working Title Films producere – a szerk.), Nancy Utley (a Fox Searchlight Pictures elnöke – a szerk.), Michael Barker (a Sony Pictures Classics társelnöke – a szerk.), Graham King és John Lesher producerek vagy Alfonso Cuarón rendező. Brad Pitt? Goorge Clooney? Aranyosak. Arra az öt percre.

Soha nem gondoltál arra, hogy mélyebb interjúkat készíts?

Angelina Jolie-val Magyarországon forgattam egy negyvenperces anyagot.

Vezessek talkshow-t? Minek? Hova? Itthon szponzor sem lenne rá. Imádom a munkám, gyermeki örömöt okoz számomra. Cannes, Velence, Toronto, a Golden Globe és az Oscar – ez valami olyan adrenalin, amit nem tudok elmondani. Minden évben ott vagyok a jelöléseknél is, pedig nem kellene, mégis szorítom a barátaim kezét hajnali öt órakor, mert nekik ez sokat jelent, én pedig boldog vagyok tőle.

A jelenleg is futó műsorban melyik volt a legemlékezetesebb interjúd?

Rami Malek. Ő most az egyik legnagyobb reménység Hollywoodban, nagyon fájt rá a fogam, és sikerült interjút készítenem vele. Hihetetlen, amit eljátszik a Bohemian Rhapsodyban, Freddie Mercuryja valódi metamorfózis. Christian Bale-t láttad a Vice trailerjében? Harminc kilót hízott, hogy eljátssza Dick Cheney-t, zseniálisan! Híres sztori vele kapcsolatban, hogy amikor a kilencvenes években le volt égve, és még a házát sem tudta fizetni, felhívta az ügynöke, hogy el kellene játszania Jézust egy tévéshow-ban. Elvállalta, így menekült meg a bukástól. Tudod, hol történt mindez? Budapesten. Nálunk, a felvételen ismerte meg a szerb származású feleségét is.

Magyarországot Nemes Jeles László filmje, a Napszállta (Sunset) képviseli a 2019-es Oscar-gálán. Mit gondolsz, melyik film fogja megnyerni a legjobb idegen nyelvű filmnek járó díjat?

Ha nem csal a rutinom és a megérzésem, Alfonso Cuarón Roma című filmje a legesélyesebb az Oscarra. (Mosolyog.)

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1. különszámában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom