Médiapiac
PR-trendek a következő években – Ez a három hatás lesz a legjelentősebb
A technológiai fejlődés és a különböző társadalmi folyamatok a pr-szakmára is komoly hatást gyakorolnak, formálják, alakítják azt, és meghatározzák az elkövetkezendő éveit. A következő évtizedben várható változásokról, illetve a piac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk a Magyar Public Relations Szövetség elnökével, Sztaniszláv Andrással a 2020-as első számunkban, a koronavírus-járvány előtt.
Hogyan értékelné a szakma jelenlegi helyzetét Magyarországon? Mik jelentették a legnagyobb kihívást az elmúlt években?
Jelenleg Magyarországon stagnálást, sőt egyfajta optimizmust látok; a nemzetközi felmérések pedig egyértelmű bizakodásról adnak számot. A PR területén az elmúlt évtized tapasztalata, hogy a teljes piac szignifikáns részét jelentő kormányzati költés mára nagy részben eltűnt lehetőségként a piaci szereplők java számára. A kivételezett helyzetben lévő ügynökségek ugyanakkor igyekeznek szakmailag jó minőségű munkát végezni. Az államigazgatás és az állami vállalatok vezetői modernizálják a kommunikációjukat, saját szakmájukban nemzetközi kapcsolatrendszerük van. Ráadásul ezen büdzsék kiesését az elmúlt években „beárazta” a piac, ügyesen igazodott a lehetőségekhez.
Két fontos kör teszi ki az ügynökségek megrendelői állományát: a multiknál újra lazábbak a nadrágszíjak, több lehetőség van integrált kampányok kivitelezésére, valamint megjelent a magyar tulajdonú cégek alkotta KKV-szektor is a piacon. A középvállalatoknál sokszor egészen komoly belső és ügynökségi kommunikációs kiszolgálás van, de még a szabadúszók vagy a mikrovállalkozók (például kozmetikai szalonok, kis kávézók, coachok) is érzik a márkaépítés fontosságát, és ehhez igénybe veszik szakemberek segítségét.
A technológiai újdonságok nagyon hamar megjelennek Magyarországon is, mégis később válnak általános piaci gyakorlattá. Az igazi szakosodás is kevésbé jellemző nálunk: ha megnézzük a PR-ügynökségek tevékenységi körét, azt látjuk, a legtöbb teljes körű szolgáltatást, kiszolgálást ígér; kevés például az egyes szektorokra specializálódott vállalkozás.
Érdekes látni továbbá azt is, hogy a PR területén ritka, hogy két ügynökség egyesül, vagy felvásárolja egymást. Ennek egyik oka feltehetően az, hogy még a jól jövedelmező PR-cégek nagy része is egy-két vezető kapcsolatrendszerére épül. Hiszem, hogy néhány adásvétel, összeolvadás felpezsdítené a szakmát.
A globális piacon a vállalatok működésére sokkal nagyobb hatással vannak a fogyasztók, sok cégnek nagyobb a belső motivációja a felelős működésre is. Nálunk kevés olyan nagyvállalatot találunk, amely igazán megérezte a bőrén, ha valamelyik lépése rombolta a reputációját. Éppen ezért az erre adott reakciók sokszor csak látszatintézkedések. Az angol piacon a legtöbb márka igyekszik megalkotni a saját hosszú távú elképzeléseit, Magyarországon ugyanakkor sokkal kevesebb olyan vállalatot látok, amely törekedne erre.
A fenti szempontok az elmúlt években olyan versenyhelyzetet teremtettek, amiben a cégek és szakemberek kevesebb időt fordítottak a beszélgetésre, az együttműködésre és a képzésekre is. E téren látok pozitív változást, személyesen és a szövetségen keresztül is. A Magyar PR Szövetség ebben platformként és facilitátorként is szerepet kíván vállalni. Az év végi tisztújítást követően jelentősen megújult a szervezet vezetése, komoly bizalmat és érdeklődést látok a munkánk iránt.
Mely trendek fogják ön szerint meghatározni a 2020-as éveket?
Három olyan trendet látok, amely globálisan, a régióban és Magyarországon is meghatározó lesz a kommunikációs piac számára.
A digitális technológia további fejlődése változást fog hozni: a mesterséges intelligencia a kutatásban (piaci, társadalmi insightok, tartalom- és reklámgyártás, targetálás) új eszközöket fog adni a kezünkbe, de nem gondolom, hogy kiváltja majd az emberi munkát. Például egy social media listening platform sokkal több információt fog tudni feldolgozni, de szükség lesz arra, hogy emberek elemezzék, és cselekvési tervet formáljanak belőle. Új platformok megjelenésére is számítok, mint amilyen például a TikTok. A kommunikációs szakmában tevékenykedőknek muszáj lépést tartaniuk ezekkel a változásokkal.
Az etikai kérdések: a kommunikációs eszközök egyre pontosabb célzásra alkalmasak, a technológia pedig egyre könnyebbé teszi a hamis hírek gyártását. Innen pedig már csak az üzenetet kibocsátó szándékától függ, hogy azt milyen célra használja. A vállalatoknak és a kormányoknak sokkal több lehetőségük van tenni ez ellen, így a felelősségvállalás kérdése forró téma lesz az elkövetkező évtizedben.
A harmadik nagy trend a humán erőforrás változása. Az munkaerőpiacra éppen belépő fiatalok másképp viszonyulnak rengeteg kérdéshez, például a munkahelyi környezethez fizikai és mentális értelemben is. Változik a piacon használható tudás is, talán még inkább különválik a specialisták és a generalisták közötti tudáskülönbség.
Mi befolyásolja majd leginkább a fejlődés irányát azelkövetkező években, évtizedben? Mennyire lehet ezt előre látni?
A technológia fejlődését részben lehet látni, részben viszont néha teljesen meglepő ötletek válnak divattá. Én ebben kicsit fatalista vagyok: nagyon kevés embernek sikerül igazán nagy újdonságot, nagy hatást kiváltó dolgokat bevezetni, elterjeszteni. Ennél fontosabb feladat, hogy tudatosak legyünk, mely eszközöket mire és hogyan használjuk. Például a közösségi média influencereivel lehet igazán tartalmas, párbeszéden alapuló együttműködéseket is kialakítani, de lehet rájuk „pusztán” alternatív hirdetési felületkéntis tekinteni.
Komoly hatással lesz ránk a klímaváltozás is. Egyéni, vállalati és kormányzati szinten is kellenek a megoldások, és mindegyik szereplő más-más választ adhat rá. Az egyének tudatosabbak lesznek a termékválasztás, az aktivizmus szintjén. A vállalatok befektetési politikája – ellátási láncok újragondolása–, a munkatársakkal és a külső érintettek való kapcsolata változik. Hasonló a helyzet a kormányzatok szintjén: bizonyos országok progresszívan és proaktívan állnak a kérdéshez, míg mások inkább reaktívak, de a kérdést válasz nélkül már semmilyen kormány nem hagyhatja.
Hogyan lehet ezekre a közelgő változásokra szakmailag felkészülni?
A folyamatos tanulással, minden dimenzióban: hivatalos oktatási rendszerben, alternatív képzési formákban, saját magunk fejlesztésében, egymástól tanulással. A Chartered Institute of Public Relations (CIPR) által akkreditált szakembereknek minden évben pontokat kell gyűjteniük a saját képzésükről. Ebben a rendszerben ugyanakkor nem csak hivatalos tréningeket és nem csak PR-szakmai képzéseket lehet elszámolni. Minden évben saját célokat kell megfogalmazni, és ezekhez kell megkeresni a legjobb fejlesztési módszereket. Ilyen akkreditációs rendszert tervezünk bevezetni jövőre a Magyar PR Szövetség keretein belül is.
A másik fontos eszköz a párbeszéd. A jövőnket mindig együtt formáljuk. A fent felsorolt kihívásokra akkor fogunk jó választ adni, ha közösen gondolkodunk rajtuk, megbeszéljük őket. Ha nem is jutunk konszenzusra, próbáljuk megérteni a másik érveit, és akkor a rendelkezésre álló eszközeinket nagyobb eséllyel fogjuk sikeresen alkalmazni. Egy nagyon kedves mentoromnak és üzlettársamnak volt ez a mondása: „A másikban mindig a szándékot figyeld, magadban meg mindig a hatást.” Ha ez a nyitottság megvan, akkor a képességeket is sokkal könnyebb lesz megszerezni és frissen tartani.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás